English version Version française Versión espanola Deutsche version Versione italiana Versao portuguese Magyar változat

A gravitáció vonzóerőnek látszik...


Vita anyag

Nagy Sándor kérdései 2017 január 03

 

Cs. Attila nyomógravitációs kérdései 2007 január 03

 

Lukács Attila DVAG kérdései 2006.01.13. 22:36

 

Dora Dávid nyomógravitációs kérdései 2005 december 20

 

Horváth Árpád kérdezi a Wikipédiában, 2004. november 22., 15:38: Hogyan magyarázza?
Hogyan vezethető le belőle,
  • hogy az alma lefelé esik, egyenletesen gyorsulva,
  • hogy az gravitációs állandó megmérhető a Cavandish által megadott módon,
  • hogy a bolygók ellipszis pályán keringenek.
    Ha mindezeket megmagyarázza az elmélet, és még számosat, akkor lehet létjogosultsága, mert ezek tények.
  • Kedves Árpád, kösz a Wikipedia hozzászólást,
    1. Az alma lefelé esik, mert a teret kitöltő gravitációs sugárzásjellegű energia, anyag, az almát lefelé a föld felé tolja. Azért tolja mert a föld ebből a mindenütt jelenlevő sugárzásból alulról kiszűr valamennyit, ezért alulról kisebb erő nyomja az almát.
    Persze, hogy egyenletesen gyorsul, a különbség csupán annyi, hogy az erő nem húzza, hanem nyomja az almát.

    2. Már elnézést kérek de a Cavendish ingával végzett kisérletek sehogyan sem utalnak arra, hogy egy ottlevő tömegpontra ható erő most éppen húzó vagy nyomóerő, tehát ez a kérdés nem releváns. Ugyanúgy lehet nyomóerő is és akár vonzóerő is lehetne ha ez a vonzás fizikailag egyáltalán lehetséges. De gondolom nincs elképzelése arról, hogyan működne egy vonzóerő abban az esetben ha a tér A tér matematikai fogalom, NEM anyag. A tér annyi dimenziós ahogy definiáljuk, de a tér leírásához elég 3 dimenzió.
    Az idő NEM mosható össze a tér 3 dimenziójával, mert az egyik alma a másik körte. Az idő ugyanis események egymásutániságát jelenti
     üres, és nincs benne erőtér

    Az erőtér fizikai fogalom, ANYAG. A vákuumot kitöltő gravitációs erőtér a sötét energia fogalmának felel meg, sugárzás jellegű és ez a sugárzás becslésem szerint kb. 1 millió c (jelölése = c2) sebességgel mozog.

    A nullponti energia, éter vagy kvantum vákuum fogalma is vélhetően szorosan összefügg vele

    .

    3. "hogy a bolygók ellipszis pályán keringenek."
    Megint nem a lényeget érintő kérdés, mert a bolygók sem érzékenyek arra, hogy az őket érő erővektor az most éppen nyomó, vagy netalán húzóerő lenne. A Kepler törvények például semmiben sem változnak, és természetes, hogy rakétákkal eltaláljuk a Jupitert, mert ebben nincs hiba.

    A kérdést nem így lehet eldönteni, mert az összes olyan helyzet amikor mindegy, hogy az erővektor húz vagy nyom, a kérdés eldöntésére nem alkalmas.

    Üdv, János

     

    Érdekességként: Gravitációs motor, valamint nehogy összezavarjanak a tények
                                    Ha a gravitáció kábel volna,       Tesla torony

     

    Hawking tévedett GR17, Dublin, 2004 Júl 18-23
    Szegény Hawking ha tudná úgyszólván mindenben tévedett, például abban, hogy nincs proton méretű fekete lyuk...
    A kozmológiai modelljeiből pedig csak a nyomó gravitációt felejtette ki...

     

    From: "WM@hotmail.com" To: janos@bioch.szote.u-szeged.hu Subject: Gravity Date sent: Wed, 12 May 2004 01:21:30 +0000
    Hi Janos!
    Olvastam a cikkedet a gravitációról. ...a kérdésem az, miért kell a gravitációt vonzó, vagy nyomóerőnek tekinteni? Nem bizonyította Einstein, hogy a tér-idő maga görbült az anyag jelenléte hatására? Nem jelenti ez azt, hogy ez valójában nem is erő ...csupán a téridő görbülete ... mint egy gyűrődés egy darab rongyon? Bármely test így egyszerűen a görbület mentén mozog, mert nem is tehet mást miután külső erőt nem alkalmazunk? Ez az ahogy én elképzelem az Einstein féle Általános Relativitáselméletet.
    Regards, WM

    Dear W,
    köszi a hozzászólást, és igen, csaknem mindenki így képzeli, csak az az apró hiba ezzel, hogy Einstein (1916) a tiszta, üres, matematikai vákuum teret hajlítgatja, és ezáltal termeli az erőt amely a testeket gyorsítja. Az ellenkező esetben, ha a gravitációs energiamező A DVAG (Dark energy, Vacuum energy, Aether Gravity) nyomó gravitációs erőtér tulajdonságai (nem szentírás..)

    1. Homogén gravitációs mezőbe tömeget helyezve kelti az általunk ismert gravitációs erőt azáltal, hogy a sugárzás egy részét a tömeg elnyeli.
    2. Áthatolóképessége a neutrínókéhoz hasonló, nagyon nagy.
    3. Energiája nagyon nagy, ő maga az energia. Végtelen mennyiségben áll rendelkezésre, örökmozgó.
    4. A természet legerősebb hatóereje, a nyomóereje 1.2 x 1044 newton
    5. Sebessége valószínűleg sokkal nagyobb mint c, inkább c2 körüli
    6. Vezeti és fenntartja a fényt, részt vesz annak felépítésében
    7. Működteti és felépíti az atomokat. Nélküle az atomok megállnának, megsemmisülnének, vagy valami hasonló.
    8. A homogén gravitációs mező valamiféle zavara keltheti a mágnességet.
    9. Ő maga a sötét energia, de nem gyorsítja a világegyetem tágulását.
    10. Valószínűleg rendelkezik a kvantum vákuum tulajdonságaival.
    11. Valószínűleg gravitonokból áll.
    12. Fekete lyuk közelében abba befelé áramlik, sodorva magával mindent ami az útjában van, tömeget, fényt mindent, mivel ő az anyagi világ hordozója.

     kitölti a vákuum teret, csak ekkor tudhatjuk manipulálni a "teret", és ennek lehet eredménye a LÁTSZÓLAGOSAN görbült tér. Ez a látszólagos térgörbület egy okozat, és nem pedig ok. Ha a vákuum tér nem tartalmazza a gravitációs energiamezőt (= üres), akkor teljesen nevetséges dolog hajlítgatni a semmit...

    Az üres vákuum tér valójában nem üres. Úgy értem kvantum-vákuum tér tölti ki. ...A kvantum vákuum gigászi energiát tartalmaz....Mostanában fedezték fel, hogy a kvantum-vákuum okozza az univerzum egyre gyorsuló ütemű tágulását! Anti-gravitáció!
    OK. És akkor hol a különbség a kettőnk véleménye között? Én is pontosan ezt állítom. A vákuum tér tömérdek energiát tartalmaz. Csak a neve nem Anti-gravitáció. EZ AZ ENERGIA MAGA A GRAVITÁCIÓ.
    (Észrevetted, hogy éppen most fedezted fel a világűrt kitöltő ÉTER -t?)

    Ezekután nincs szükség a szingularitás A fekete lyukak középpontjában szokás szingularitást feltételezni, de ez egy téveszme. Valószínűleg azon a tévedésen alapul, hogy vonzó gravitáció feltételezése esetén a fekete lyuk eseményhorizontján átlépve és a középpont felé haladva a gravitáció minden határon túl nő.

    Csakhogy a fekete lyukban nem nő a vonzóerő a középpont felé haladva, hanem ellenkezőleg: a középpont felé haladva a gravitációs erő csökken, csak a nyomás nő. Ha a középpontban erő hatna, akkor az az ott lévő tömeget az eredő erő irányában gyorsítaná.

    Szingularitás bevezetésére tehát még vonzó gravitációs modellben sincs szükség.

    Nyomó gravitáció feltételezése esetén pedig végképp semmi szükség a szingularitás bevezetésére, mert a fekete lyuk közepén lévő nyomást a külső tér (az univerzum) csaknem állandó gravitációs nyomóereje szabja meg, és ezért nem nő a végtelenbe. téveszméjére, nincs szükség felfúvódásra, a világegyetemnek nem szükséges a semmiből keletkeznie (egyetlen matematikai pontból), mert soha nem szükséges egyetlen ponttá összeesnie sem, a vonzó gravitáció híján semmi sem kényszeríti erre. És nem kell filozofálni. Csak egy új kozmológia születik. Egyszerű, érthető és fizikai.

    Csak a vonzó gravitáció esetén szükséges feltételezni, hogy az Univerzum egyetlen pontból, a semmiből keletkezett (ezzel nem tagadom az Ősrobbanás elméletet!),
    a kozmológusok kénytelenek feltételezni a fénysebességet sokszorosan meghaladó sebességű felfúvódást.
    Kínjukban kénytelenek feltételezni valamiféle antigravitációt az univerzum távoli vidékein, persze nem itt.
    A gravitációt pedig abszurd módon úgy képzeljük el, hogy a föld anyag által kibocsátott graviton egy kampós végű bot, amely igen igen távolra utazik, majd a kampójával elkap egy másik útjába eső tömeget és egészen a földig visszahúzza. (Nem tovább, csak pontosan idáig.) Hát ez akkora hülyeség, hogy még magam is elalélok.
    Vagy, hajlítgatjuk a teret. Nem. Ez csak a látszat..
    A valódi ok a következő: a gravitációs (quantum field (1926), nullponti energia stb) energiamező állandóan áramlik a barionos anyagba, (atomok, bolygók, csillagok stb) folytonosan hevítve azt.
    Ezt a legkönnyebben a fekete lyukak esetében érthetjük meg. A gravitáció a fekete lyukba áramlik, az eseményhorizonton pedig a kifelé tartó fény látszólag megáll, hasonlóan a pisztránghoz amely a folyóval szemben úszik.

    Minden más anyag is a gravitációs térrel együtt sodródik befelé a fekete lyukba. Ugyanúgy, mint ahogy a porszívó beszívja a levegőt és a piszkot.
    De azt ugye senki sem gondolja komolyan, hogy a porszívó körül meggörbült a tér?

    Janos

     

    Friderikusz Sándor, A Szólás Szabadsága. 2004 03 07, TV1: Dr Korom Gyula: Einstein tévedett!
    Dr Korom Gyula tévedett! A.Einstein ugyanis nem állított olyat, amit a doktor úr a szájába adott: ha a naptól fénysebességhez közeli sebességgel távolodunk és egy foton minket utolér, amint elmegy mellettünk kilő és kétszeres fénysebességre kapcsol azért, hogy hozzánk képest meglegyen az egyszeres fénysebessége. Ezt véleményem szerint Einstein nem mondta és nem is gondolta így. Ezt egyedül Korom Úr gondolja így. Vagy tévedek?

     

    Soós Miklós írja az www.extra.hu/bigbang weblapon:
    Newtont a fejére esett alma vezette rá az örökérvényű törvényeinek megalkotására. Einstein valószínű az almafáról esett fejre, ennek volt a következménye a téridő, a relativitás, a léggömb elmélete. Hawking és Hartle szerintem drogmámorban szülte a szingularitás hülye gondolatát. ... Friedman az egészre még rátett egy lapáttal megalkotva a Nagy Reccs elméletét kiegészítve Alan Guth lázálomban született felfúvódó Világegyetem elméletét. Aztán ... azok a gyerekesen ostoba elméletek amik szerint a Világegyetem egy pontból kiindulva a semmiből keletkezett. Heisenberg ...szerint egy részecske a semmiből energiát vehet fel ... Aztán jönnek a negyedik ötödik… tizedik dimenzióban gondolkodó őrültek, és ezek tanítványai...
    Hűha, vannak itt érdekes dolgok, de csak egy kérdést engedj meg:
    ha a vöröseltolódás nem sebességet mér hanem távolságot, akkor mit mér a kékeltolódás? János
    Date sent: Mon, 2 May 2005 09:58:16, From: Soós Miklós
    ... A vöröseltolódási érték a nagy távolságokban lévő ojektumok esetében a távolságuk meghatározására jó, mert az objektum valós mozgása miatt keletkező eltolódás érték, a hullám térben terjedő vöröseltolódás értékéhez viszonyítva jelentéktelen.
    hümm,   NDRS

     

    To: janos@bioch.szote.u-szeged.hu Date sent: Sat, 3 Jan 2004 16:46:30 +0100 Subject: 13 Gev -> 26 Gev ??
    Kedves Janos!
    Olvastam a taszito gravitaciorol szolo irasodat a neten. (A HIX Tudomany levlista reven.) Nem talalok logikat abban, hogy ha ma 13Gev tavolsagu (13 milliard fenyev) objektumokat latunk, akkor az univerzumunk koranak legalabb ketszer ekkoranak (26 Gevesnek) kellene lennie. Miert kellett volna mar 13 Gevig repulnie annak az objektumnak? Mi most, annak az objektumnak azt az allapotat latjuk amilyen 13 milliard evvel ezelott volt. Hogy eppen milyen iranyban latjuk - az nemigen ad informaciot sem arra, hogy 13 milliard evvel ezelott pontosan hol volt, sem arra hogy jelenleg hol van. A terido (jelenleg ugy tudjuk) gorbult. Es arra sem ad (kozvetlen) informaciot, hogy hany milliard eves repules utan jutott abba a 13 milliard evvel ezelotti pozicioba. A Te logikadat kovetkezetesen alkalmazva - a szomszedos galaxisok (pl. Andromeda kod) nehany millio fenyevre vannak, ezek szerint tehat csak 2x nehany millio evesek lennenek??
    Udv: Zoltan

    Kedves Zoltán, hálásan köszönöm, hogy figyelemre méltattad művemet,
    az én logikám az: a Hubble ellát 13 Gfényévnyire a Nagymedve irányában. A távcsövet elfordítva a déli félteke irányába szintén kb ilyen távoli galaxisokat látni. Ha a világegyetem egy robbanásfélével keletkezett, végülis mindegy, hogy hol történt ez a robbanás, a robbanás helyéről el kellett jutnia arra a helyre ahol 13 Géve kibocsátották a fényt a galaxisok. Ehhez szerinted nem kellett idő??? Aztán 13 Gévig jött a fény. Esetleg úgy képzeled, hogy a robbanás pillanatában a galaxis vagy kvazar már ott termett ahol most látjuk, tehát 13 Gfényév távolságban?
    Saját magad állítod: "Mi most, annak az objektumnak azt az allapotat latjuk amilyen 13 milliard evvel ezelott volt." Igen

    Viszont:
    "Hogy eppen milyen iranyban latjuk - az nemigen ad informaciot sem arra, hogy 13 milliard evvel ezelott pontosan hol volt, sem arra hogy jelenleg hol van."
    Már, hogy a fenébe ne arrafele legyen a galaxis amerre látjuk, talán ugy véled, hogy a Nagymedve-ben látjuk a galaxist és az mondjuk a Carina irányában van (volt 13 Géve) valójában? Na ez aztán a logikátlan. (a mai helyzetét persze, hogy nem tudjuk, mászkálhat, megsemmisülhetett tegnap, valószínűleg összeolvadt egy másik galaxissal etc)
    A tér különben nem görbe. Csak görbének látszik. Ez egy tünet. De semmiképpen sem jelenti azt, hogy a látott galaxis nem ott van (pontosabban volt 13 Géve) amely irányból a foton becsapódik az űrtávcsöbe. Elég jól megkülönböztethető az a fény amely gravitációs lencsehatás miatt elhajlott, a többi, normális képet mutató és jól leképezhető galaxis fényétől.

    Az Andromeda galaxisról: én nem azt állítom, hogy 13 Gév kellett a pozició elfoglalásához, hanem, hogy LEGALÁBB 13G év kellett. Az andromeda azért nem jó példa, mert valószínűleg nem a föld, vagy a tejút mostani poziciója a Nagy Bumm helye a térben, magyarul nem itt van a világ közepe (az most mindegy, hogy valahais megtudhatjuk e merrefele volt az ősrobbanás)
    De tételezzük fel hogy itt volt. Vegyünk 2 galaxist, az egyik az andromédában, a másik legyen vele ellentétes térfélen, mondjuk a centaurusban, ugyanígy kb 2 millió fényévre tőlünk (vagyis köztük a távolság 4 millió fényév). Ha itt keletkeztek egy robbanással, vajon mennyi idő kellett, hogy a jelenlegi helyükre érjenek? Ha fénysebességgel mennek, akkor éppen 2 millió év kellett hozzá. Most kibocsátanak egy fénysugarat a föld felé. 2 millió év múlva majd meglátjuk, hogy hol voltak ma. Na persze ez csak az én szerény véleményem.
    (Ha nem itt keletkeztek, hanem bárhol máshol, akkor szerinted mennyi idő kell, hogy egymástol 4 millió fényév távolságra eljussanak?)

    egy csillag korul keringo egitest, pl. bolygo, ha ez a rendszer az univerzum "szelen" van, akkor kulonbozo iranyokbol eltero gravitacios nyomas hatasara eltero "gravitacios ero" hatasanak lenne kiteve. Ebbol, erzesem szerint furcsa palyak alakulnanak ki.
    Az univerzum "szélén" lévő csillagok és bolygók pályája lehet érdekes, de azért ne feledd az univerzumnak nem úgy van vége mint a botnak, és egy bolygó pálya nem túl nagy lépték a gravitációnak, és már az is szentségtörés, hogy ilyet állítsunk: valahol talán van széle.
    A vonzo gravitacios modell szerint potencialis energiaja van a nagy kiterjedesu hidrogen gazfelhoknek. A vonzas hatasara bekovetkezo osszehuzodas soran ez mozgasi energiava alakul, aztan a surusodes soran az utkozesek es surlodas reven pedig jelentos reszben hoenergiava, tehat megvan a feltetele a csillag (es bolygoik) keletkezesenek.
    Gázfelhők: kémikus szemmel, ha kiengedsz egy gázfelhőt egy lombikból mondjuk a holdon, vagy inkább az űrben, szerinted az szanaszét fog terjedni és eloszlik, vagy pedig szeretne összegyűlni egy pontba? Van e ennek a gáznak potenciális energiája, ami ezen összegyűlés alatt felmelegíti az igen igen ritka kozmikus gázpamacsot. Amikor ez a gáz nyilvánvalóan inkább eloszlani igyekszik, méghozzá a feltételezett potenciális energia ellenében. A mozgási energia még nem hő, még nem növeli a hőmérsékletet. A vonzóerőnek szerintem kicsiben is érvényesülni kellene, nem kellene megvárni vele hogy hatalmas méretű és tömegű legyen egy kozmikus gázfelhő, amiböl csillag képződhet.
    Szerintem ha a gravitáció vonzóerő lenne, akkor a lombiknyi gázban is érvényesülnie kellene, méghozzá minél kisebb térfogatban van a gáz, annál erősebben, hiszen az erőhatások a távolság négyzetével csökkennek. Ezzel szemben csak nagy tömegben érvényesül amikoris ez a nagy tömeg az egyik irányból érkező gravitációs sugarakat eléggé legyengíti ahhoz hogy nyomóerő lépjen fel.
    Külső nyomóerő.
    A vonzoero egyertelmuen szamithato es ervenyesul kis terfogatban is
    Ha a gravitáció vonzóerő akkor minden atom külön külön okoz gravitációs erőt, teljesen függetlenül attól, hogy van e még egy harmadik atom is a környezetben vagy nincs. (Magyarul sok gáz van együtt mondjuk egy köbfényévnyi térfogatban, vagy csak 2 atom.)

    Az atom kibocsát egy gravitont, vagy mit, de valamit vélhetően kibocsát, hiszen ő okozza a vonóeröt, a térben nincs semmi, ez a graviton amint megtalálja a másik atomot azt megkéri, hogy jöjjön vele vissza. De közben egy másik irányban is ki kell bocsátania egy gravitont, vagy mit, mert amarra is lehet hogy van egy atom. Na most ha már kibocsátottál egy egy gravitont vagy mit a tér összes lehető irányában, akkor gyorsan kezdheted elölről, nehogy az előbb elfogott atom meggondolja magát és köszöni szépen visszamenjen a helyére. És ez az egyetlen egy atom már ezt csinálja amióta a világ világ. Nem fogy el az atom. Nem elég, hogy magától megy, még folyamatosan sugároz is.

    a legtavolabbi galaxisok szinkepe alapjan megallapitottak, hogy igen fiatalok.
    Sajnos a képet az zavarja és a megrökönyödést az okozza, hogy nagy vastartalmú kvazárokat látnak nagyon messze. Ez bizony nem lehet igen fiatal...

    Üdv, János

     

    Az Olbers paradoxonról. Origo fórum
    Hiába volna végtelen számú csillag, a Hubble űrtávcső is már lassan a láthatóság határait döngeti. Az ok pedig az, hogy a nagyon távoli csillagok vöröseltolódása miatt a látható fényük szép lassan átkúszik infravörösbe. Ez ugye szabad szemmel nem látható, tehát a nagyon távoli, vagy a nagyon nagyon távoli objektumok UV fénye, vagy akár röntgensugárzása is ezen eltolódás áldozatává esik, ezért a végtelen távoli objektumok egyáltalán nem látszanak a látható fénytartományban ergo:

    nem világíthat az égbolt (láthatóban)

    nincs itt semmilyen paradoxon

     

    A Hafele Keating kisérlet megsemmisítő bírálata,   rövid összefoglaló magyarul,   E.Spencer,   refl1,   vélemény2

     

    Az Ikerparadoxonról. Origo fórum
    ...a földi órám nem fog attól sietni vagy késni, hogy azt valaki távolról vizsgálgatja. Pedig ha nézegeti, akkor NEKI úgy fog tűnni, hogy lassabban jár az órám, ha ő speciel gyorsan távolodik.
    Ha pedig neadjisten fénysebesség körül közeledik, akkor azt hiszi, könyörgöm azt hiszi, úgy látja, hogy az én órám gyorsabban jár.

    DE NEM JÁR GYORSABBAN !  
    ergo: az űrhajó visszatér és az iker nem lesz öregebb

    nincs itt semmilyen paradoxon.

     

    Problémák a relativitáselmélet körül

     

    Vita 1,   Vita 2,   Vita 3,   Vita 4,         Alias rigó fórum:   OF   OF2   OF3     és       Tudomány cikkek archiv       SG   SG2       Szkept       Hypog       Csivar

    Irj a vendégkönyvembe! Irj a vendégkönyvembe!
    janos@biochem.szote.u-szeged.hu

    Tovább Vita 2 oldalra

    Index Fórum   2016, 2015, 2014, 2013, 2012, 2011, 2010, 2009, 2008, 2007, 2006, 2005,         Reverz   2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011 2012
     

    www.000webhost.com