163
  • Astrojan #163

    Ca atommag

  • Astrojan #162

    Az atommag szerkezete


    Roh√°n J√°nos

    Az atommagban nincsenek neutronok.
    A magot proton-elektron-proton hamburgerek √©p√≠tik fel amelyek h√©jszerŇĪen helyezkednek el √©s 2, 5, 6, 8, 12 √©s 16 -os szimmetri√°val p√°rokba rendeződnek.

    A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak.

    Rendsz Vegyjel m % izotóp Eford pep hamburger
    1p H 1 99.985
    2p 2n He 4 99.9998 240000 2
    3p 4n Li 7 92.5 0.006
    4p 5n Be 9 100 0.001
    5p 6n B 11 80.1 0.001
    6p 6n C 12 98.9 4600 6 = 2 + 4
    7p 7n N 14 99.634 970
    8p 8n O 16 99.762 10700 8 = 2 x 4
    9p 10n F 19 100 0.4
    10p 10n Ne 20 90.48 1340 10 = 2 + 2 x 4
    11p 12n Na 23 100 22
    12p 12n Mg 24 78.99 580 12 = 3 x 4
    13p 14n Al 27 100 55
    14p 14n Si 28 92.23 650 14 = 8 + 6
    15p 16n P 31 100 7
    16p 16n S 32 95.02 440 16 = 4 + 2x6
    17p 18n Cl 35 75.77 1
    18p 22n Ar 40 99.6 220 18 = 2+4 + 2x6 + (4n)
    19p 20n K 39 93.26 3 19 = 1+2+4 + 2x6 + (1n)
    20p 20n Ca 40 96.941 67 20 = 8 + 2 x 6
    21p 24n Sc 45 100 0.03
    22p 26n Ti 48 73.8 3 22 = 4 + 3x6 + (4n)
    23p 28n V 51 100 0.7
    24p 28n Cr 52 83.789 14 24 = 2+4 + 3x6 + (4n)
    25p 30n Mn 55 100 8
    26p 30n Fe 56 91.72 1090 26 = 4+4 + 3 x 6 + (4n)
    27p 32n Co 59 100 3
    28p 30n Ni 58 68.077 60 28 = 2+8 + 3x6 + (2n)
    29p 34n Cu 63 69.17 0.06
    30p 34n Zn 64 48.6 0.3 30 = 4+8 + 3x6 + (4n)
    31p 38n Ga 69 60.1 0.01
    32p 42n Ge 74 35.94 0.2 32 = 2+4 + 3x6 + 8 (10n)
    33p 42n As 75 100 0.008
    34p 46n Se 80 49.61 0.03 34 = 8+ 6+2x6 + 8 + (12n)
    35p 44n Br 79 50.69 0.007
    36p 48n Kr 84 57 0.04 36 = 2+8 +6+2x6 +8 + (12n)
    37p 48n Rb 85 72.168 0.01
    38p 50n Sr 88 82.58 0.04 38 = 4+8 +6+2x6 +8 + (12n)
    39p 50n Y 89 100 0.007
    40p 50n Zr 90 51.45 0.05 40 = 2+4 + 2x6+6 +2x8 +(10n)
    41p 52n Nb 93 100 0.002
    42p 54n Mo 96 16.68 0.005 42 = 6+12 + 3x8 + (12n)
    43p 56n Tc 99 0
    44p 58n Ru 102 31.6 0.004 44 = 2 +6+12 + 3x8 + (14n)
    45p 58n Rh 103 100 0.0006
    46p 60n Pd 106 27.33 0.002 46 = 2+2 +6+12 +3x8 + (14n)
    47p 60n Ag 107 51.839 0.0006
    48p 66n Cd 114 28.73 0.002 48 = 2+4 +18 +3x8 + (18n)
    49p 66n In 115 95.7 0.0003
    50p 68n Sn 118 24.23 0.004 50 = 8 + 18 + 3x8 + (18n)
    51p 70n Sb 121 57.36 0.0004
    52p 74n Te 126 18.952 0.009 52 = 2+4+4 + 18 + 3x8 + (22n)
    53p 74n I 127 100 0.001
    54p 78n Xe 132 26.9 0.01 54 = 2+2+4+4 + 18 + 3x8 + (24n)
    55p 78n Cs 133 100 0.0008
    56p 82n Ba 138 71.7 0.01 56 =4+4+4 + 18 + 3x8 + 2 +(26n)
    57p 82n La 139 99.91
    58p 82n Ce 140 88.48 58 = 2+2+4+4 +18 +3x8 + 4 (24n)
    59p 82n Pr 141 100
    60p 82n Nd 142 27.13 60 = 4+4+4+ 18 + 3x8 + 6 +(22n)
    61p 84n Pm 145 0
    62p 90n Sm 152 26.75 ? 62 = 4+4 + 18 + 24 + 12 + (28n)
    63p 90n Eu 153 52.2
    64p 94n Gd 158 24.84 64= 2+4+4 + 18 +24 + 12 + (30n)
    65p 94n Tb 159 100
    66p 98n Dy 164 28.18 66= 4+4+4 + 18 +24 + 12 + (32n)
    67p 98n Ho 165 100
    68p 98n Er 166 33.6 68 = 2 + 12+6 +24 +2x12 + (30n)
    69p 100n Tm 169 100
    70p 104n Yb 174 31.8 70 = 4 +12+6 +24 +2x12 + (34n)
    71p 104n Lu 175 97.41 0.00000
    72p 108n Hf 180 35.1 0.0007 72 = 2+4 +6+12 +24 +2x12 +(36n)
    73p 108n Ta 181 99.988 0.00008
    74p 110n W 184 30.64 0.0005 74= 8 +6+12 + 24 + 2x12 + (36n)
    75p 110n Re 185 37.4 0.0002
    76p 116n Os 192 41.0 0.003 76 =2+4+4 +6+12 +24 +2x12+(40n)
    77p 116n Ir 193 62.7 0.002
    78p 116n Pt 194 32.9 0.005 78 =2+2+8 +6+12 +24 +2x12+(38n)
    79p 118n Au 197 100 0.0006
    80p 122n Hg 202 29.86 0.001 80 = 2 +18 + 24 + 3x12 + (42n)
    81p 124n Tl 205 70.476 0.0005
    82p 126n Pb 208 52.4 0.01 82 = 2+2+18 + 24 + 3x12 + (44n)
    83p 126n Bi 209 100 0.0007
    84p 126n Po 210 0 84 = 4+2+18 + 24 + 3x12 + (42n)
    85p At 210 0
    86p 136n Rn 222 0 86 = 8 +18 + 24 + 3x12 + (50n)
    87p Fr
    88p Ra
    89p Ac
    90p Th
    91p Pa
    92p U
    93p Np
    94p Pu
    95p Am
    96p Cm
    97p Bk
    98p Cf
    99p Es
    100p Fm
    101p Md
    102p No
    103p Lr
    104p Rf
    105p Db
    106p Sg
    107p Bh
    108p Hs
    109p Mt
    110p
    111p
    112p
    113p
    114p
    115p 184n Uup 299 115=1+2+2+ 12+6 + 24 +3x12 +2x16 (69n)
    116p Uuh

    Az atommagba be√©p√ľlő protonok (proton t√≥ruszok) egy n√°luk kb 3x nagyobb √°tm√©rőjŇĪ elektron t√≥rusz belsej√©ben helyezkednek el, ennek hat√°s√°ra a protonok √°tm√©rője n√∂vekszik, az elektron esetleg "mag√°ra h√ļzza" a proton gyŇĪrŇĪt. A nagyobb √°tm√©rőjŇĪ proton kisebb energi√°t jelent, ez magyar√°zhatja a t√∂megdefektus jelens√©get.

  •  

  • Astrojan #161


    Elnevezhetj√ľk ezt a felismer√©st Astrojan-f√©le alapigazs√°gnak, ...az ellenkezője sohasem...

    Aha, elnevezhetj√ľk, r√°hib√°zt√°l. Arr√≥l nem besz√©lve, hogy pont ezzel fogunk utazni a csillagokba. Nem √©rdemled de megs√ļgom, ez√©rt nem fogjuk √©rezni a gyorsul√°st amikor egy m√°sodperc t√∂red√©ke alatt a f√©nysebess√©g f√∂l√© ugrunk. Ez nem a Star Trek hanem DVAG manipul√°ci√≥s "t√©rugr√°sos" ŇĪrutaz√°s. Val√≥ban nagyjelentős√©gŇĪ felismer√©s, hogy nem a rak√©tasz√©k gyors√≠tja a tested hanem a f√≥kusz√°lt gravit√°ci√≥s t√©r amely a tested √∂sszes atomj√°t egyform√°n gyors√≠tja s mintha szabadon esn√©l nem √©rzed a gyors√≠t√≥ erőt, nem pr√©sel palacsint√°v√° a gyorsul√°s. Pedig a f√©nysebess√©g ezerszeres√©re ugrasz m√°sodpercenk√©nt h√ļszszor.

    Ennek van igazi jelentős√©ge de sose fogod meg√©rteni.

    Fénysebesség maximalisták kíméljenek !!
  •  

  • BiroAndras #160


    "Csak arra k√©rlek k√≠m√©lj meg az √∂sszefoglal√≥kt√≥l √©s wikipedi√°t√≥l, mondom csak olyan tudom√°nyos cikk √©rdekel ahol a m√©r√©si eredm√©nyek, k√∂r√ľlm√©nyek vannak le√≠rva, hogy ellenőrizni lehessen a kis√©rlet megb√≠zhat√≥s√°g√°t."

    Ilyeneket ne tőlem k√©rj, hanem tudom√°nyos foly√≥iratokban n√©zz ut√°na. Nem ezt k√©rtem, hanem k√≠m√©letet a wikitől.

    "A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései."

    Nem értem miért ragaszkodsz pontosan ugyanahhoz a kísérlethez. Azért mert ha nem ugyanaz akkor nem megismétlés, hanem a megismétlés hazudása.

    "Nem elegendő egyetlen m√©r√©s, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, √©rted?"

    Nem csak egy k√≠s√©rlet volt. Egy√©bk√©nt nem szok√°s csalni a k√≠s√©rletekn√©l, mert √ļgyis kider√ľl. Most der√ľlt ki.

    "A tengerent√ļli trip is csak egyetlenegy m√©r√©s, akkor 39 nanosec k√ľl√∂nbs√©get √°llap√≠tottak meg. Itt nem arr√≥l van sz√≥, hogy megerős√≠tett√©k a Hafele kis√©rletet, mert azon nincs mit megerős√≠teni, az √ļgy szar ahogy van."

    Nem √©rtelek. Ugyanazt a fizikai jelens√©get vizsg√°lt√°k egy hasonl√≥ k√≠s√©rlettel. Az eredm√©nynek ny√≠lv√°nval√≥an ugyanannak kell lenni. Egy√©bk√©nt is a jelens√©g √°ltal√°noss√°gban √©rdekel minket, √≠gy pl√°ne h√≥t mindegy, hogy melyik konkr√©t k√≠s√©rletet v√©gzik el. T√©ved√©s. Magad √°ll√≠tottad, hogy az egyenes vonal√ļ egyenletes mozg√°s nincs hat√°ssal az √≥ra j√°r√°s√°ra. Pedig a GPS figyelembe veszi.

    "Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec."

    Nem. Mint már mondtam, a spec. rel.-t millió kísérlet bizonyítja, és az ált. rel.-re is van pár (lásd link). Nem érted, hogy az csak a látszat? Nem.

    "Azt √©rtsd meg, hogy a m√ľonokn√°l nem lehet visszahozni az √≥r√°t, menetk√∂zben vizsg√°lj√°k őket. Semmilyen kis√©rlet nem bizony√≠tja azt, hogy a relelm √°ltal j√≥solt időelt√©r√©sek nem csup√°n l√°tsz√≥lagosak, hanem egyben val√≥s√°gosak is."

    A m√ľonos k√≠s√©rlet a spec.rel. bizony√≠t√°sa volt, arra meg van halom m√°s is. Egy√©bk√©nt meg pontosan meg lehet mondani, hogy val√≥s√°gos az elt√©r√©s. Tudjuk, hogy hol keletkeznek, milyen sebess√©ggel haladnak, √©s mekkora az √©lettartamuk. A klasszikus fizika szerint nem √©rhetn√©k el a felsz√≠nt. T√∂k√©letes a dilettantizmus. Nem tudjuk hol keletkeznek √©s mindegyiknek m√°s az √©lettartama.

    "Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is."

    Dehogynem. A GPS-n√©l is l√°tjuk ezt (ha k√©t m√©r√©sn√©l minden k√ľlső k√∂r√ľlm√©ny azonos, akkor a m√©rt elt√©r√©s nem lehet l√°tsz√≥lagos), de ha az nem tetszik, van m√°s is. Igaz, ezek nem az idő, hanem a t√©r torzul√°s√°t bizony√≠tj√°k.

    "Volna m√©g a kozmikus sug√°rz√°s keltette m√ľonok, csak ott sajnos a f√∂ldfelsz√≠nen k√©pződnek a m√ľonok √©s √≠gy term√©szetesen nem kell hozz√° relativisztikus hat√°s."

    Nagyon egyszerŇĪen szŇĪrhető ez a hat√°s. Nem hinn√©m, de szerintem nem is v√°logatta ezt le senki. Nem sz√ľks√©ges a m√ľonoknak a f√∂ldfelsz√≠nen keletkezni, el√©g 2-3 km magass√°gban is, mert ekkora utat sim√°n megtesznek a levegőben.

    "Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el."

    Nem is kell elhinned, mert nem egy m√©r√©sről van sz√≥.

    "Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett."

    Nem szedett √∂ssze, (Na l√°tod, ezzel kellett volna kezdened. Nem szedett √∂ssze.) mert eleve korrig√°lt √≥r√°juk van. √Čs nem fogj√°k őket lehozni m√©g egy darabig, mert jobban kellenek ott ahol vannak. A 0.2 m√°sodperc egy√©bk√©nt rettentő sok egy atom√≥r√°n√°l. Norm√°l k√∂r√ľlm√©nyek k√∂zt vagy egy milli√≥ √©v kell ekkora elt√©r√©shez.
    Egybk√©nt hogy k√©pzeled ezt a l√°tsz√≥lagos dolgot? Milyen hat√°s okozza, hogy nem azt az √©rt√©ket olavssuk le innen a F√∂ldről, amit val√≥j√°ban mutat? A keringő mozg√°s √©s a magass√°gb√≥l ad√≥d√≥ f√©ny lefel√© zuhan√≥, gyorsul√≥ foton hull√°mhossz v√°ltoz√°sa.
  •  

  • Astrojan #159


    Csak arra k√©rlek k√≠m√©lj meg az √∂sszefoglal√≥kt√≥l √©s wikipedi√°t√≥l, mondom csak olyan tudom√°nyos cikk √©rdekel ahol a m√©r√©si eredm√©nyek, k√∂r√ľlm√©nyek vannak le√≠rva, hogy ellenőrizni lehessen a kis√©rlet megb√≠zhat√≥s√°g√°t.

    A hegy meg a körözés ugyanazt a jelenséget vizsgálja persze, csak azok nem a Hafele kisérlet megismétlései.

    Nem elegendő egyetlen m√©r√©s, mert csalni lehet a nanoszekundumokkal, √©rted?

    A tengerent√ļli trip is csak egyetlenegy m√©r√©s, akkor 39 nanosec k√ľl√∂nbs√©get √°llap√≠tottak meg. Itt nem arr√≥l van sz√≥, hogy megerős√≠tett√©k a Hafele kis√©rletet, mert azon nincs mit megerős√≠teni, az √ļgy szar ahogy van.

    Maradt tehát a relelm egyetlen bizonyitéka, egyetlenegy mérés, 39 nanosec.

    Azt √©rtsd meg, hogy a m√ľonokn√°l nem lehet visszahozni az √≥r√°t, menetk√∂zben vizsg√°lj√°k őket. Semmilyen kis√©rlet nem bizony√≠tja azt, hogy a relelm √°ltal j√≥solt időelt√©r√©sek nem csup√°n l√°tsz√≥lagosak, hanem egyben val√≥s√°gosak is.

    Az összes kisérlet azt bizonyítja, hogy van eltérés, s az megfelel a relelm elvárásainak. A GPS is.

    Csak azt nem bizonyítja semmi (kivéve a 39 nanosec), hogy az eltérések egyben valóságosak is.

    Ha ezt nem érted meg ne is válaszolj és ne bosszants a GPS -el például. Mert nincs visszahozva egy sem.

    Volna m√©g a kozmikus sug√°rz√°s keltette m√ľonok, csak ott sajnos a f√∂ldfelsz√≠nen k√©pződnek a m√ľonok √©s √≠gy term√©szetesen nem kell hozz√° relativisztikus hat√°s.

    Még egyszer utoljára, a tutira bizonyított hatás létezik, megfelel a relelmnek, csak a valóságnak nem felel meg.

    Egyetlenegy mérés áll a relativitáselmélet mögött, a 39 nanosec, ezt nem hiszem el. Le kell hozni a GPS órát, az a tuti de az is csak 0.2 sec eltérést szedett össze eddig, ha valóban összeszedett.
  •  

  • BiroAndras #158


    "Egy√©bk√©nt ha v√©giggondolod a vil√°gon egyetlenegy kis√©rletet sem kell elv√©gezni ha el√©g okos vagy √©s tudod előre a kis√©rleti eredm√©nyeket."

    Nem erről van sz√≥. Itt a k√≠s√©rlet el van v√©gezve, csak az eredm√©ny leolvas√°sa nem k√∂zvetlen. Gondold v√©gig, amit √≠rtam.

    "Eg√©szen m√°st csin√°ltak, mentek egyszer, hangs√ļlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilom√©tert meg vissza.
    M√°skor k√∂r√∂ztek egy kicsit rep√ľlővel egy v√°ros felett.
    Vagy vittek egy órát egy hegyre."

    Ezek pontosan ugyanazt a jelenséget vizsgálják.
    Egy√©bk√©nt a linkben tal√°lhatsz hivatkoz√°st t√∂bb m√°s k√≠s√©rletre is, amik a rel.elm.-et bizony√≠tj√°k. Azon bel√ľl is az √°ltal√°nosat, mivel a speci√°lis m√°r r√©ges r√©gen teljesen tutira bizony√≠tva van sz√°mtalan k√ľl√∂nf√©le jelens√©gen kereszt√ľl. P√©ld√°ul a r√©szecskegyors√≠t√≥kban ugye rutinszerŇĪen dolgoznak f√©nysebess√©g k√∂zeli r√©szecsk√©kkel.
    Még linkek:
    http://csep10.phys.utk.edu/astr162/lect/cosmology/gravity.html
    http://en.wikipedia.org/wiki/Tests_of_general_relativity
    http://www.levity.com/mavericks/general.htm
  •  

  • Astrojan #157


    Egy√©bk√©nt ha v√©giggondolod a vil√°gon egyetlenegy kis√©rletet sem kell elv√©gezni ha el√©g okos vagy √©s tudod előre a kis√©rleti eredm√©nyeket. Teljesen feleslegesen √°ldoznak milli√°rdokat mindenf√©le kis√©rletekre, el√©g lenne megk√©rdezni t√©ged.

    Ha az első kis√©rletn√©l a Hafele kis√©rletre gondolsz, akkor ott igenis sz√≥ van csal√°sr√≥l.

    Ezt a kisérletet soha nem ismételték meg.

    Eg√©szen m√°st csin√°ltak, mentek egyszer, hangs√ļlyozom egyetlen egyszer olyan ezer kilom√©tert meg vissza.
    M√°skor k√∂r√∂ztek egy kicsit rep√ľlővel egy v√°ros felett.
    Vagy vittek egy órát egy hegyre.

    Ha ezekről tudsz lek√∂z√∂lt adatokat, m√©r√©si adatokat nem pedig somm√°s v√©lem√©nyt, hogy l√°m megint bizony√≠tottuk a relelmet, konkr√©t manipul√°latlan m√©r√©si adatok √©s k√∂r√ľlm√©nyek az √©rdekel, m√°s nem.
  •  

  • BiroAndras #156


    #127

    Az is ott van, hogy az első ilyen k√≠s√©rlet val√≥ban nem volt el√©g pontos (nincs sz√≥ csal√°sr√≥l), de k√©sőbb megism√©telt√©k m√°r megfelelő pontoss√°ggal (erről nem tal√°ltam linket). Az√©rt nem tal√°lt√°l r√≥la linket mert nincs ilyen link.
    Egyéb kísérletek : http://www.reference.com/browse/wiki/Time_dilation

    Egy√©bk√©nt, ha v√©giggondolod, nem is kell lehozni a GPS mŇĪholdakat a m√©r√©shez. Ugyanis amikor egy teljes k√∂r megt√©tele ut√°n hozz√°nk k√©pest ugyanott van, mindenf√©le fizikai effektus azonos, teh√°t ha az időtorzul√°s csak l√°tsz√≥lagos, a m√©rt√©ke nem v√°ltozhatna. Ezzel szemben azt l√°tjuk, hogy minden k√∂r megt√©tele ut√°n egyre nagyobb az elt√©r√©s (illetve az elhangolt √≥ra szinkronban j√°r ahelyett, hogy egyre jobban elt√©rne).
  •  

  • Astrojan #155


    Azt, hogy a dolog l√°tsz√≥lagos, vagy val√≥s√°gos egyszerŇĪen el lehet d√∂nteni √ļgy, hogy visszahozzuk az √≥r√°t.

    Na v√©gre valamiben egyet tudunk √©rteni, pontosan ezt kell tenni. Egy GPS √≥r√°t kell visszahozni, mert a nanosec elt√©r√©sekkel remek√ľl lehet csalni amint az a Hafele kis√©rletből kider√ľlt. Megtenn√©d, hogy kikeresed a hozz√°sz√≥l√°sod sz√°m√°t ahol azt irtad, hogy vissza kell hozni egy GPS √≥r√°t ?
  •  

  • BiroAndras #154


    "A probl√©ma akkor keletkezik amikor a relativist√°k azt mondj√°k: a f√∂ld√∂n el√°ll√≠tottam a GPS √≥r√°t, fellőttem √©s l√°m a f√∂ldről pont √ļgy l√°tszik mint a f√∂ldi UTC √≥ra. Ha pedig √ļgy l√°tszik akkor az a val√≥s√°gban is gyorsabban j√°r."

    Nem √©rtem mi a probl√©ma. Igen, gyorsabban j√°r a fellőtt √≥ra a val√≥s√°gban is ahhoz k√©pest, ahogy a F√∂ld√∂n j√°rt elk√©sz√≠t√©sekor. Azt, hogy a dolog l√°tsz√≥lagos, vagy val√≥s√°gos egyszerŇĪen el lehet d√∂nteni √ļgy, hogy visszahozzuk az √≥r√°t. De erről m√°r sokszor √≠rtam.

    "Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?"

    Rosszul √©rtett√©l, pedig sokszor sokf√©lek√©ppen elmagyar√°ztam, √©s igyekeztem a lehető legvil√°gosabban fogalmazni.
  •  

  • Astrojan #153


    Rendben, √ļgy veszem, hogy lassabnak l√°tod.

    A probl√©ma akkor keletkezik amikor a relativist√°k azt mondj√°k: a f√∂ld√∂n el√°ll√≠tottam a GPS √≥r√°t, fellőttem √©s l√°m a f√∂ldről pont √ļgy l√°tszik mint a f√∂ldi UTC √≥ra. Ha pedig √ļgy l√°tszik akkor az a val√≥s√°gban is gyorsabban j√°r.

    Te is azt mondtad 133 -ban nagyon helyesen, hogy ezt nem lehet állítani. Vagy rosszul értettelek és a GPS óra a valóságban is gyorsabban jár ?

    Kelly Hafele Keating -ből itt egy kicsit bar√°ts√°gosabban olvashat√≥ verzi√≥, h√°tha valaki belen√©z.
  •  

  • BiroAndras #152


    Ott a v√°lasz a linkedben
  •  

  • Astrojan #151


    Akkor most fent √ľlve a k√©tszeres sebess√©gre gyors√≠tott GPS holdon a f√∂ldi √≥r√°t gyorsabbnak vagy lassabnak l√°tod?

    Seg√≠ts√©g√ľl magass√°gf√ľgg√©s
  •  

  • BiroAndras #150


    Ha a sebess√©ged n√∂vekszik, akkor a f√∂ldi √≥r√°t gyorsabbnak l√°tod. A gravit√°ci√≥ cs√∂kken√©s√©től l√°tod lassabbnak. Fel nem foghatom, hogyan lehet ilyen elemi ovod√°s dolgot nem √©rteni, a f√∂ldi √≥r√°t gyorsabbnak l√°tod. Gyorsabbnak l√°tod de nyilv√°nval√≥an nem megy gyorsabban.
  •  

  • Astrojan #149


    OK, akkor visszat√©rhet√ľnk 132-h√∂z

    ..fel√ľl√∂k egy GPS holdra √©s onnan n√©zem a f√∂ldi Master Clock √≥r√°j√°t, egyform√°nak fogom l√°tni a GPS √≥r√°val a relelm szerint. Eddig tiszta.

    Most valaki beind√≠tja a rak√©t√°kat am√≠g √©n alszom √©s a sebess√©gemet k√©tszeres√©re n√∂veli, a GPS mŇĪhold √ļj p√°ly√°ra √°ll. L√°tom, hogy a f√∂ldi √≥ra lassabban j√°r az √©n etalon GPS √≥r√°imhoz k√©pest ami mind ott van mellettem. OK?
  •  

  • gekko45 #147


    Irod a ter nem aramlik hanem a dvag vagy mi a fasm. Attol hogy masnak nevezzuk a dolgot nem lesz nekunk jobb. Van a ki TIPnek, teridoplazmanak nevezi. Fel nem foghatod, hogy a t√©r egy geometriai fogalom, m√≠g a plazma TIP az egy anyagi term√©szetŇĪ dolog?
    Es akkor mi van?
    En azt se merem kijelenteni, hogy a ter aramlik. Csak OLYAN az egesz, MINTHA a ter aramlana. De hogy valojaban mi tortenik, halvany lilu gozom nincs.
    Lehet hogy gravitonok csinaljak az egeszet, lehet hogy a virtualis reszecskek.
    Lehet hogy a fotonok elnyelodesenel van egy asszimetria, lehet hogy a vakum kavar valamit. Lehet hogy van eter. Lehet a Higgs bozon kavar.
    Tul sok minden lehet.
  •  

  • BiroAndras #144


    "Az ikerparadoxonnal fellepo idoelteres valosagos."

    Kis kiegészítés: Azért hívják paradoxonnak, mert a spec. rel. alapján ellentmondásra jutunk: mindkét iker a másikat látja mozogni, és így lassabban öregedni.
    A paradoxon feloldasa az, hogy nem vagyunk a spec. rel. keretein bel√ľl, mert az egyik iker gyorsult. Az √°lt. rel.-t kell haszn√°lni, ami m√°r sz√°mol a gyorsul√°ssal is, √©s konzisztens eredem√©ny ad.
  •  

  • gekko45 #142


    Van ket tukor, pattog kozottuk a feny. Ha mozognak a tukrok, akkor a fenynek hosszabb utat kell megtennie, emiatt ritkabban fog visszapattanni. Ez a fenyora.
    Mivel az anyagban altalaban a foton a kozvetito, emiatt minden anyagi dolog olyan mint a fenyora.
    Ha valami mozog, akkor az ido lassabban telik benne kivulrol szemlelve.

    kb ennyi a specrel lenyege. Mit nem tudsz ezen elfogadni?

    Termeszetesen sok latszolagos dolog van belekeverve a specrelbe, amit sokan valosagosnak hisznek. De ez nem valtoztat a lenyegen.

    Az ikerparadoxonnal fellepo idoelteres valosagos. Oka a fenyoraban tapasztaltak. Csak a v√©gtelen emberi h√ľlyes√©g a val√≥s√°gos.
  •  

  • BiroAndras #140


    "Teh√°t a f√∂ldről n√©zve egyform√°nak l√°tszanak, de azt √°ll√≠tod, hogy a GPS mŇĪholdr√≥l n√©zve nem l√°tszanak egyform√°nak."

    Keverednek a dolgok. Egy szabv√°ny atom√≥r√°t nem l√°tsz egyform√°nak sehonnan, viszont a GPS mŇĪholdakon elhangolt √≥r√°k vannak √©pp az√©rt, hogy szinkronban j√°rjanak a f√∂ldiekkel. Teh√°t konkr√©tan a GPS eset√©n sehonnan n√©zve nem l√°tsz elt√©r√©st, de ha egy szabv√°ny atom√≥r√°t viszel fel, akkor az a F√∂ldről n√©zve gyorsabbnak l√°tod, m√≠g fentről n√©zve a f√∂ldieket l√°tod lassabbnak.
  •  

  • Astrojan #138


    Teh√°t a f√∂ldről n√©zve egyform√°nak l√°tszanak, de azt √°ll√≠tod, hogy a GPS mŇĪholdr√≥l n√©zve nem l√°tszanak egyform√°nak. Akkor szerinted ha fent √ľlsz a GPS -en akkor milyennek l√°tod a f√∂ldi MC √≥r√°t ?

    1. Nem egyform√°nak, ezt √≠rtad 133 -ban (pedig a relativista v√°lasz: egyform√°nak l√°tszik f√∂ntről is).
    2. Lassabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?
    3. Gyorsabban jár mint a te GPS órád, ha lehet mennyivel ?

    (a f√∂ldről n√©zve napi 38 mikrosec lenne az elt√©r√©s, ha a keringő √≥ra nem lenne megerőszakolva)
  •  

  • gekko45 #137


    Oke, akkor mondogasd magadban: mindenki hazudik, csak en tudom az igazsagot, LOOOOL ,,I,,
  •  

  • BiroAndras #136


    "Azt az√©rt m√°r csak bel√°tod, hogy a f√∂ldről n√©zve a GPS √≥ra pontosan egyform√°nak l√°tszik a f√∂ldi Master Clock √≥r√°val ?"

    Bel√°tom, mivel a GPS √≥r√°kat direkt elhangolj√°k, hogy kik√ľsz√ľb√∂lj√©k az időtorzul√°st (l√°sd lent). Ha viszont egyforma √≥ra lenne a f√∂ld√∂n, √©s a mŇĪholdakon is, akkor azok m√°sk√©pp j√°rn√°nak. M√°sk√©pp l√°tszan√°nak vazze, nem √©rted, hogy az nem ugyanaz mint a m√°sk√©pp j√°rn√°nak?

    "A relelm azt mondja √©s te is azt √°ll√≠tod, hogy a f√∂ld√∂n előzetesen el√°ll√≠tott majd kering√©sre fellőtt GPS √≥ra nemcsak egyform√°nak l√°tszik a f√∂ldről n√©zve, hanem a val√≥s√°gban is olyan lesz mint a f√∂ldi UTC MC √≥ra"

    Ha elállítás alatt azt érted, hogy picit más frekvencián járnak, akkor igen.

    "Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?"

    Pr√≥b√°ld √©rtelmezni a mondatot. Egym√°shoz k√©pest tudnak gyorsabban vagy lassabban j√°rni. Abszol√ļt vonatkoztat√°si rendszer nincs. M√°r hogy a rossebbe ne lenne, nek√ľnk f√∂ldi haland√≥knak az UTC idő a vonatkoztat√°si rendszer. Az√©rt az UTC mert ezt jel√∂lt√ľk ki vonatkoztat√°si időnek.

    "Az adatok nagyon gyeng√©k, pont a Hafele kis√©rletre hivatkozol ami egy nagyon sil√°ny kis√©rlet rossz minős√©gŇĪ atom√≥r√°kkal, j√≥ ha azt lehet mondani a kis√©rletezők nem sz√°nd√©kosan csaltak, l√°sd Kelly."

    Volt m√°s k√≠s√©rlet is, aminek egy√©rtelmŇĪ az eredm√©nye. M√°r egyszer belinkeltem, de a biztons√°g kedv√©√©rt itt van √ļjra : Einstein vs. GPS
    Azt írják, hogy a GPS-ek óráját egy picit el kell hangolni ahhoz, hogy a földi referencia órákkal szinkronban járjanak.
  •  

  • Astrojan #135


    Azt az√©rt m√°r csak bel√°tod, hogy a f√∂ldről n√©zve a GPS √≥ra pontosan egyform√°nak l√°tszik a f√∂ldi Master Clock √≥r√°val ?

    A relelm azt mondja √©s te is azt √°ll√≠tod, hogy a f√∂ld√∂n előzetesen el√°ll√≠tott majd kering√©sre fellőtt GPS √≥ra nemcsak egyform√°nak l√°tszik a f√∂ldről n√©zve, hanem a val√≥s√°gban is olyan lesz mint a f√∂ldi UTC MC √≥ra, mert a GPS mŇĪholdak nem geoszinkron p√°ly√°n keringenek, √©s a gravit√°ci√≥s t√©rerőss√©gben is van k√ľl√∂nbs√©g.

    ...nem lehet mondani, hogy az √≥ra gyorsabban vagy lassabban j√°r. Azt lehet mondani, hogy k√©t √≥ra egym√°shoz k√©pest egyform√°n vagy elt√©rően j√°r...

    Azt akarod ezzel mondani, hogy nem lehet megmondani hogy egy óra a valóságban gyorsabban vagy lassabban jár?

    Pont ezt mondom √©n is. A GPS √≥ra a val√≥s√°gban ugyan√ļgy j√°r mint a megerőszakolt f√∂ldi √≥ra, csak l√°tsz√≥lag j√°r gyorsabban, l√°tsz√≥lag ugyan√ļgy j√°r mint a f√∂ldi MC.

    gekko ne sz√≠vass l√©gyszi, ezekben a kis√©rletekben csak egyetlen t√©ny van, az, hogy elv√©gezt√©k. Az adatok nagyon gyeng√©k, pont a Hafele kis√©rletre hivatkozol ami egy nagyon sil√°ny kis√©rlet rossz minős√©gŇĪ atom√≥r√°kkal, j√≥ ha azt lehet mondani a kis√©rletezők nem sz√°nd√©kosan csaltak, l√°sd Kelly.

    √Čn sz√©gyelln√©k ilyen kis√©rletre hivatkozni.
  •  

  • gekko45 #134


    A valosag csak latszat, illuzio. Ezt mar Buddha is tudta.

    A teny ez,
    http://hyperphysics.phy-astr.gsu.edu/hbase/relativ/airtim.html
    Nem kell muhold, vegyel ket atomorat, az egyiket vidd fel egy hegy tetejere. Hagyd ott par napig, utanna hozd le. El fognak terni. Nem fognak eltérni.
    Az egyiket mozgasd nagy sebesseggel, hozd vissza. El fognak terni. Nem fognak eltérni.
    Ne torodj azzal, mi latszik messzirol. Elveszi a figyelmedet a lenyegrol... Pontosan ez a ti bajotok.
  •  

  • BiroAndras #133


    "fel√ľl√∂k egy GPS holdra √©s onnan n√©zem a f√∂ldi Master Clock √≥r√°j√°t, egyform√°nak fogom l√°tni. OK?"

    Nem eg√©szen, mivel a GPS mŇĪholdak nem geoszinkron p√°ly√°n keringenek, √©s a gravit√°ci√≥s t√©rerőss√©gben is van k√ľl√∂nbs√©g.

    "A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár."

    Nem eg√©szen. A relativit√°s elm√©let azt mondja, hogy nincs abszol√ļt viszony√≠t√°si pont. Teh√°t nem lehet mondani, hogy az √≥ra √ļgy √°ltal√°ban gyorsabban vagy lassabban j√°r. Azt lehet mondani, hogy k√©t √≥ra egym√°shoz k√©pest egyform√°n vagy elt√©rően j√°r.

    "√Čs k√©rlek felejtsd el egy pillanatra a kis√©rleteket, mert nem tudsz tőle koncent√°lni a k√©rd√©sre."

    Hogy felejteném már el a kísérleteket? Pont azokat kéne magyarázni, nem?
  •  

  • Astrojan #132


    Rendben leírom neked a problémát, tehát

    fel√ľl√∂k egy GPS holdra √©s onnan n√©zem a f√∂ldi Master Clock √≥r√°j√°t, egyform√°nak fogom l√°tni. OK?

    Most valaki beind√≠tja a rak√©t√°kat am√≠g √©n alszom √©s a sebess√©gemet k√©tszeres√©re n√∂veli, a GPS mŇĪhold √ļj p√°ly√°ra √°ll. L√°tom, hogy a f√∂ldi √≥ra lassabban j√°r. OK?

    A relativitáselmélet azt mondja: a földi óra valóságosan lassabban jár.

    Ez itt a probl√©ma. Mert ez az √°ll√≠t√°s helyből d√∂nti a relativit√°selm√©letet. A f√∂ldi √≥ra ugyanis nem j√°r lassabban, hanem csak √ļgy l√°tod egy m√°sik rendszerből n√©zve. A hat√°s teh√°t l√°tsz√≥lagos,

    a földi óra csak látszólag jár lassabban

    .
  •  

  • BiroAndras #131


    Nem a f√∂ldi √≥ra j√°r √∂ssze-vissza. A rep√ľlőn/ŇĪrhaj√≥n levő √≥ra j√°r m√°sk√©pp (az sem √∂ssze-vissza). √Čs nem t√°volr√≥l figyelik meg, hanem a k√≠s√©rlet v√©g√©n, amikor a kettőt egym√°s mell√© teszik, m√°s időt mutatnak. Hazugs√°g.
  •  

  • Astrojan #130


    OK, itt van m√©gegy felező: forum.index.hu/astrojan

    Csak ezt az egy dolgot magyar√°zd el: hogyan j√°r a f√∂ldi √≥ra a val√≥s√°gban ism√©tlem √©s hangs√ļlyozom a val√≥s√°gban √∂sszevissza att√≥l, hogy valaki az Androm√©d√°n r√∂pk√∂dve a f√∂ldi √≥r√°t figyeli ???

    De nehogy elkezdd magyar√°zni a relativit√°selm√©letet, √©s hogy mi l√°tszik a rep√ľlőn √ľlve, meg hogy milyen kret√©n kis√©rleteket v√©geztek eddig mert az nem √©rdekel.
    Ugyanis a probl√©ma az, hogy a f√∂ldi √≥r√°k j√°r√°sa abszol√ļte f√ľggetlen att√≥l, hogy figyeli-e valaki egy gyorsan mozg√≥ rendszerből vagy sem.

    Nem a l√°tsz√≥ elt√©r√©sekről besz√©lek amit az ŇĪrhaj√≥n √ľlve l√°tsz, mert az rendben van, az t√∂bb√©-kev√©sb√© megfelel a relelm sz√°m√≠t√°sainak, ha ezt meg tudod √©rteni.

  •  

  • BiroAndras #129


    Nem tudom mi a fen√©ről besz√©lsz. Felvitt√©k az √≥r√°t, r√∂ptett√©k egy kicsit, azt√°n lehozt√°k, √©s √∂sszehasonl√≠tott√°k a F√∂ld√∂n maradt ugyanolyan √≥r√°val. A kettő √°ltal mutatott idő elt√©rt a hibahat√°rn√°l nagyobb m√©rt√©kben, √©s pontosan annyival, amennyit Einstein j√≥solt. Ennyi, pont, v√©ge.
  •  

  • Astrojan #128


    amit mindenki m√°s le tudna vonni ott fenn cs√ľcs√ľlve: nevezetesen, hogy t√©nyleg, igaz√°n, a val√≥s√°gban stb. lassabban j√°r a f√∂ldi √≥ra. Keresn√©l m√°s magyar√°zatot,

    Igen jól látod én keresem a más magyarázatot, mert a földi óra a valóságban

    teljesen nyilvánvalóan nem jár lassabban.

    Csup√°n az ŇĪrhaj√≥n l√©vő √≥r√°hoz k√©pest l√°tszik √ļgy.

    Ha lehozzuk a GPS √≥r√°t ez minden k√©ts√©get kiz√°r√≥an ki fog der√ľlni.
  •  

  • BiroAndras #127


    Nem eg√©szen √©rtem mit akarsz ezzel a megerőszakol√°ssal.
    Az √°ltalad javasolt k√≠s√©rletet egy√©bk√©nt elv√©gezt√©k, csak GPS-szel, hanem sima atom√≥r√°kkal, √©s nem kellett 20 √©v. Az eredeti m√©r√©s ugyan nem volt el√©g pontos, de k√©sőbb megism√©telt√©k, √©s akkor m√°r siker√ľlt kimutatni az elt√©r√©st. Hazugs√°g, nem ism√©telt√©k meg.
    A GPS-ről: GPS vs. Eintstein
  •  

  • Epikurosz #126


    Kedves Astrojan!

    Te vagy őr√ľlt vagy, vagy okos. :-)
    Majd még elolvasgatom, mert most reggelre megfexi a gyomrom.
  •  

  • Astrojan #125


    Le kell hozni √©s egym√°s mell√© tenni a GPS √≥r√°t √©s az ugyan√ļgy megerőszakolt f√∂ldi √≥r√°t.

    Mit v√°rsz ettől a k√≠s√©rlettől? Hogy lehoz√°s k√∂zben visszafel√© fog p√∂r√∂gni a GPS mŇĪhold √≥r√°ja?

    Cseppet nem √©rdekel mit l√°tsz a GPS √≥r√°n lehoz√°s k√∂zben, mint ahogy az sem √©rdekel mi van vele rep√ľl√©s k√∂zben mert a GPS √≥rajel√©t mesters√©gesen kontroll√°lj√°k a f√∂ldről, egy előre meghat√°rozott megerőszakolt √≥rajelet kap folyamatos korrekci√≥val.

    Csak az √©rdekel, hogy amikor lehozod a GPS √≥r√°t √©s a f√∂ldi kontroll √≥ra mell√© helyezed akkor lesz e elt√©r√©s vagy sem. De nem az USNO norm√°l f√∂ldi időh√∂z kell hasonl√≠tani !!!

    Hanem egy olyan megerőszakolt √≥r√°hoz amivel h√©tről h√©tre be√°ll√≠tj√°k a GPS √≥r√°t, aminek a j√°r√°s√°t felk√ľldik a mŇĪholdra √©s ettől a GPS √≥ra szint√©n meg lesz erőszakolva (ennek hat√°s√°ra a f√∂ldről pontosnak fog l√°tszani).

    Ha a relativit√°selm√©letet k√∂veti a term√©szet √©s val√≥di v√°ltoz√°st okoz a rep√ľlő √≥r√°k j√°r√°s√°ban akkor a f√∂ldre visszahozott GPS √≥ra n√©h√°ny tizedm√°sodperces elt√©r√©st fog mutatni a f√∂ldi etalon-megerőszakol√≥ √≥r√°hoz k√©pest.

    √ögy is fogalmazhatn√©k, hogy 1 GPS √≥r√°t ne lőj√ľnk fel, s az mindig maradjon a f√∂ldi megerőszakol√≥ √≥ra mellett, folyamatosan fogva a korrekci√≥s jeleket a f√∂ld√∂n.

    A 20 √©v ut√°n lehozott GPS √≥r√°t √©s a soha nem rep√ľlt GPS √≥r√°t kell √∂sszehasonl√≠tani.

    A lelkem r√°teszem, hogy egyform√°k lesznek !!!

    http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9003405&go=62108903
  •  

  • Astrojan #124


    fizika /pages/forum/topic.jsp?topicID=24 topik folytat√°sa:

    Alm√°si G√°bor [Alma, Kisalma] k√©rd√©se: a F√∂ld felsz√≠n√©n hogy keletkezik m√ľon?

    Ugyan√ļgy ahogy 10 km magass√°gban. A kozmikus sugaraknak nem egy maghat√°rozott √ļthosszuk van, a levegőben megtett √ļt Maxwell eloszl√°s√ļ, a nagyobbik r√©sze √ľtk√∂zve a levegőmolekul√°kkal a sztratoszf√©r√°ban elbomlik. Egy kisebb r√©sz pedig lejut a f√∂ldfelsz√≠nre. Ezt bizony√≠tj√°k a f√∂ldfelsz√≠ni m√ľonok. A kozmikus sug√°rz√°s k√ľl√∂nb√∂ző enrgi√°j√ļ r√©szecsk√©kből √°ll √©s vannak eg√©szen nagyenergi√°j√ļ forr√°sok is: http://www.nrao.edu/pr/2006/ringcluster/

    Hogy alakult ki az Univerzum?

    √ögy v√©lj√ľk volt ősrobban√°s, de a tov√°bbiakban elt√©r a v√©lem√©nyem az √°ltreles forgat√≥k√∂nyvtől:

    - a vil√°gegyetem ciklusos, az indiaiak √ļgylehet tudnak valamit (Brahma - Visnu - Siva)
    - az ősrobban√°ssal nem keletkezett a vil√°gegyetem, főleg nem egy pontb√≥l, csup√°n felrobbant egy ezt megelőző, kompakt √°llapota
    - a visszat√©r√©s nem a t√°gul√°s fokozatos lelassul√°s√°val majd az ezt k√∂vető √∂sszecsukl√°s√°val k√∂vetkezik be mivel a gravit√°ci√≥ nem vonz√≥erő.

    volt-e kezdete az időnek?

    Igen, sz√°munkra akkor kezdőd√∂tt amikor nagytud√°s√ļ elődeink megfogalmazt√°k vagy ink√°bb k√∂rvonalazt√°k, √ļgymond defini√°lt√°k. Azelőtt (sz√°munkra) nem l√©tezett az idő fogalma, mert az idő nem anyag. Az√©rt √≠rom, hogy sz√°munkra mert egy idegen civiliz√°ci√≥ m√°r r√©gesr√©gen defini√°lhatta az idő fogalm√°t.

    Teh√°t az idő fogalm√°nak nemsok k√∂ze van az ősrobban√°shoz, az idő csak a mi fej√ľnkben l√©tezik. Mi nem megismerj√ľk az időt, hanem l√©trehozzuk, kital√°ljuk ugyan√ļgy mint a teret, mert a t√©r sem l√©tezik fizikailag, a t√©r szint√©n nem anyag.

    a sötét energia... negatív nyomást fejt ki

    Nem. A s√∂t√©t energia norm√°lis nyom√°st fejt ki, a sz√©lső galaxisokat lass√≠tja mert az Univerzumon kiv√ľlről nagyobb nyom√≥erő √©rkezik. A s√∂t√©t energia azonos a gravit√°ci√≥val, amely a s√∂t√©t energia-gravitonsug√°rz√°s √°rny√©kol√°s√°b√≥l ered √©s eddig vonz√≥erőnek hitt√ľk.

    Ezek a DVAGok szerinted mekkora sebességgel mozognak?

    A DVAG gravitonok sokkal ink√°bb c2 (c n√©gyzet) sebess√©ggel mozognak mint c-vel. Ez persze nem sebess√©g ez√©rt pontosabban 300 000 c k√∂r√ľli sebess√©ggel, de ez csak becsl√©s. Az einsteini E=mc2 kifejez√©sben pedig nem is a f√©ny sebess√©ge lenne hanem helyette a sokkal alapvetőbb, a vil√°gegyetemet meghat√°roz√≥ √©s alkot√≥ gravitonok szerepeln√©nek.

    Gravitonb√≥l van minden, a vil√°gunk 4 elemi r√©szecsk√©ből √©p√ľl fel, ezek 2 f√©le graviton √©s a 2 f√©le elektromos t√∂lt√©s. A graviton maga az energia. M√°s nincs, ezekből √©p√ľl fel minden, a f√©ny http://astrojan.zz.mu/foton.htm, az elektronok, protonok, pozitron, antiproton √©s a t√∂bbi nem stabil r√©szecske is. Kvarkok nincsenek. Az elemi r√©szecsk√©knek t√∂mege sincs, a t√∂meg √ļgy √°ll elő amikor a f√©ny meg√°ll √©s az egyik gravitonja gyŇĪrŇĪ alakban k√∂rbe kezd keringeni. Ek√∂r√ľl kering egy t√∂lt√©segys√©g kialak√≠tva egy t√≥rusz fel√ľletet. Ha a t√∂lt√©s negat√≠v akkor előugrik az elektron. Ha pozit√≠v akkor pozitron vagy proton. Enn√©l a k√©t frekvenci√°n√°l stabil a ring, a t√∂bbi frekvenci√°n√°l nem z√°rul k√∂rbe a graviton a t√≥ruszon bel√ľl ez√©rt a t√∂bbi r√©szecske elbomlik (elspir√°lozik).

    A neutron √ļgy k√©pződik, hogy a magban egy elektron t√≥rusz k√∂zep√©be be√©p√ľl a sokkal kisebb proton t√≥rusz. A neutront teh√°t az elektromos t√∂lt√©sek tartj√°k √∂ssze. Az illeszked√©s nem t√∂k√©letes ez√©rt a neutron boml√©kony. A magban ez nem okoz okvetlen√ľl probl√©m√°t mert a disszoci√°l√≥ elektron egy m√°sik protonra ugrik r√°, pontosabban 2 protont√≥rusz megvezeti a k√∂tő elektront√≥ruszt. A szabad neutron viszont elbomlik.

    A t√∂meg teh√°t csup√°n tehetetlens√©g, a sebesen p√∂rgő elektron (vagy proton) t√≥rusz ellen√°ll√°sa az őt kimozditani k√≠v√°n√≥ erővel szemben, ilyesmit akkor √©rzel amikor egy forg√≥ f√ļr√≥g√©pet hirtelen elford√≠tasz.

    Ha a t√≥ruszok forg√°stengely√©t egym√°ssal rendezni tudn√°nk, v√©lhetően az anyag elk√©pesztő tulajdons√°gai l√°tn√°nak napvil√°got.
  •  

  • Astrojan #123


    Gravitáció és az Anyag


    A gravit√°ci√≥ nem lehet vonz√≥erő, sőt tov√°bbmegyek, a term√©szetben egy√°ltal√°n nem l√©teznek vonz√≥erők. Az √∂sszes vonz√≥erő l√°tsz√≥lagos, val√≥di nyom√≥erők eredője lehet csup√°n. Minden tapasztalatunk arra mutat ugyanis, hogy b√°rmilyen r√©szecske impulzusa ha √°tad√≥dik akkor az a halad√°s ir√°ny√°ban fejt ki erőt √©s sohasem ford√≠tva, visszafel√©.

    Mindezekmellett le kell sz√∂gezn√ľnk: a gravit√°ci√≥ ERŇź. Einstein gyermekded okoskod√°sa, hogy a gravit√°ci√≥ val√≥j√°ban nem is erő hanem t√©rg√∂rb√ľlet nem k√©pes megmagyar√°zni honnan sz√°rmazik a gravit√°ci√≥s energia. A t√©r nem anyag. Az anyagi vil√°got 4 elemi r√©szecske √©s az energia alkotja. Ezek √©p√≠tik fel a f√©nyt, az elektronokat √©s a protonokat amelyek m√°r nem elemi r√©szecsk√©k. Mivel a t√©r nem anyag ez√©rt nem lehet hat√°ssal az anyagi vil√°gra. Az anyagi vil√°gra csak anyag lehet hat√°ssal. A t√©r egy fogalom, egy defin√≠ci√≥, a val√≥s√°gban nem csak a fej√ľnkben l√©tező dolog. A t√©r enn√©lfogva nem keletkezhetett, azt csak kital√°ltuk, hogy le tudjuk √≠rni az anyagi vil√°got. Hasonl√≥ a helyzet az idővel is, az idő nem anyag, az idő nem keletkezhetett hanem kital√°lt fogalom. A t√©ridőt pedig m√°r kedvem sincs megeml√≠teni.

    A t√©r g√∂rb√ľlete csak l√°tsz√≥lagos √©s ez a g√∂rb√ľlet nem oka hanem k√∂vetkezm√©nye a DVAG -ban (= Dark energy Vacuum energy Aether Gravity) t√∂megek hat√°s√°ra be√°ll√≥ gravit√°ci√≥s gradiensnek. A DVAG a v√°kuumot kit√∂ltő gravit√°ci√≥s sug√°rz√°s, gravitonokb√≥l √°ll, A vil√°g meghat√°roz√≥, legerőteljesebb sug√°rz√°sa √©s a gravit√°ci√≥ csak az√©rt tŇĪnik a leggyeng√©bb hat√≥erőnek mert a DVAG graviton sug√°rz√°s √°thatol√≥k√©pess√©ge hihetetlen√ľl nagy. Az √°ltalunk ismert gravit√°ci√≥s erő az√°ltal keletkezik, hogy a DVAG minket gigantikus erővel nyom a F√∂ld fel√©. Az alulr√≥l √©rkező DVAG kereszt√ľlhaladva a F√∂ld√∂n, belőle egy kicsiny r√©sz elnyelődik √©s a marad√©k sug√°rnyom√°s nyomja alulr√≥l a test√ľnket felfel√©. A k√©t hatalmas erő k√ľl√∂nbs√©ge a test√ľnk s√ļlya.

    A vil√°gegyetemet kit√∂ltő DVAG gravit√°ci√≥s sug√°rz√°st tekinthetj√ľk a r√©g√≥ta hőn √°h√≠tott, majd k√©sőbb elfelejtett √©ternek. Ez az √©ter term√©szetesen nem kem√©ny - ahogy azt Poincare elk√©pzelte - √©s √≠gy nem f√©kezi a F√∂ldet. Poincare abb√≥l a t√©ves elk√©pzel√©sből indult ki, hogy a f√©nysug√°r valamilyen ismeretlen k√∂zeg megpend√≠t√©s√©vel g√∂mb alakban terjed, mint pl. a hang a levegőben. Csakhogy a f√©ny kvantumos, 4 elemi r√©szecsk√©ből √°ll. A vivőr√©szecske a graviton A √©s B, amely 1-1 pozit√≠v √©s negat√≠v elektromos t√∂lt√©segys√©get sz√°ll√≠t a DNS -hez hasonl√≠that√≥ kettős spir√°l alakban egyenes vonal√ļ p√°ly√°n √©s semmik√©ppen sem g√∂mb alakban.
    A f√©ny egyenes vonal√ļ terjed√©s√©t a l√©zerf√©ny bizony√≠tja. Enn√©l is egyszerŇĪbb k√≠s√©rlet a napf√©ny s√≠kt√ľk√∂rrel val√≥ t√ľkr√∂z√©se, amiből l√°that√≥, hogy a f√©ny nem g√∂mbalakban terjed. Parabolat√ľk√∂rrel sem lehetne p√°rhuzamos sug√°rnyal√°bot elő√°ll√≠tani ha a f√©ny g√∂mb alakban terjedne. A kiss√© t√ļl√©rt√©kelt egy foton-k√©t r√©s k√≠s√©rleteket √ļjra kell gondolni, mert azok √©rtelmez√©se f√©lresiklatta a fizik√°t.

    A gravit√°ci√≥ sebess√©g√©t (ti. a gravitonok terjed√©si sebess√©g√©t) Einstein teljesen alaptalanul √©s √∂nk√©nyesen f√©nysebess√©gŇĪnek v√©lte. Feltev√©s√©t a Michelson interferom√©teres k√≠s√©rletekre alapozta, csakhogy a MM interferom√©ter √∂ssze√°ll√≠t√°sa a vil√°gŇĪrben val√≥ sz√°guld√°sunk kimutat√°s√°ra nem alkalmas. A vil√°gŇĪrben val√≥ sz√°guld√°sunk kim√©r√©s√©re Silvertooth, tett kis√©rletet √©s az Ňź m√≥dszer√©vel 380 km/s sebess√©get lehetett kim√©rni a Leo csillagk√©p ir√°ny√°ba. A leg√ļjabb COBE m√©r√©sek ezt a 371 km/s nagys√°g√ļ sebess√©get megerős√≠tett√©k, amely szerint a F√∂ld a Leo/Crater csillagk√©p ir√°ny√°ba sz√°guld.

    A gravitonok val√≥sz√≠nŇĪleg nagys√°grendekkel nagyobb sebess√©gŇĪek mint a f√©ny, sebess√©g√ľk ink√°bb c2 k√∂r√ľli (kb. 1 Mc). F√©nysebess√©gre akkor lassulnak ha a + √©s - elektromos t√∂lt√©st cipelik, mert az lesz maga a foton.

    A f√©ny sebess√©ge nem √°lland√≥, azt megfelelő pontoss√°ggal csak v√≠zszintes ir√°nyban vagyunk k√©pesek m√©rni, forg√≥t√ľkr√∂s m√≥dszerekkel. A F√∂ld fel√© leeső f√©ny sebess√©gn√∂veked√©s√©t a GPS bizony√≠tja (c + 200 km/s).

    Egy fekete lyuk (BH) esem√©nyhorizontja ennek alapj√°n az a fel√ľlet, ahol a fekete lyukba "be√°raml√≥" DVAG sebess√©ge = c, ez√°ltal a kifel√© tart√≥ f√©ny hi√°ba k√ľzd a "szembesz√©llel", a BH fogs√°g√°b√≥l nem tud kit√∂rni. Az idő nem √°ll meg, az esem√©nyek ugyan√ļgy zajlanak, csak f√©ny seg√≠ts√©g√©vel nem vehet√ľnk r√≥luk tudom√°st (mert a f√©ny soha sem fog ide√©rni).
  •  

  • Astrojan #122


    Simply Red 821,index.hu Van-e éter, válasz,
    Ez sajnos Einstein öröksége, aki azt az örökörséget találta mondani, hogy csak az létezik amit mérni lehet. De ez sajnos nem igaz.

    Att√≥l, hogy a rendőr√∂k √©ppen nem m√©rik az aut√≥d sebess√©g√©t att√≥l az aut√≥d m√©g sz√°guld. Ha m√°shogy nem h√°t 600 km/sec. Nem kell megm√©rned mindent √©s mindenkor, bizonyos dolgokat m√©r√©s (√©s detekt√°l√°s) n√©lk√ľl is lehet tudni bizonyos pontoss√°ggal.

    Teh√°t igenis lehet tudni, hogy az Androm√©d√°r√≥l egy milli√≥ √©vvel ezelőtt √ļtj√°raindult laser foton az bizony kb f√©l√ļton j√°r a F√∂ld fel√©. R√°ad√°sul most nem is √©ppen fel√©nk tart. √Čs azt is meglehetős pontoss√°ggal meg lehet mondani ELŇźRE, hogy az a foton ha m√°s baj nem √©ri kb 1.3 milli√≥ √©v m√ļlva elkaphat√≥ lesz egy t√°vcsővel vagy ak√°r szabad szemmel itt a f√∂ld√∂n.

    Hogy nem pontosan lehet tudni? Hoh√≥√≥, hiszen a m√©r√©seitek sem pontosak. Egy csom√≥ dolgot kisz√°molunk. Nem m√©r√ľnk meg mindent.

    Tehát belegondolok és világos, hogy van értelme egy olyan kérdésnek, hol van a foton.

    - A ..lézerhullám egész más tészta.

    H√°t ez az. Mi√©rt gondolod, hogy a l√©zer f√©nykrist√°ly foton egy eg√©szen m√°sfajta foton. Mert csőd√∂t mond a val√≥sz√≠nŇĪs√©gi f√ľggv√©nyed ?

    - A l√©zerből kil√©pő f√©nnyal√°bban a val√≥sz√≠nŇĪs√©gi eloszl√°s val√≥ban nem g√∂mbszimmetrikus.

    Na, akkor meg is egyezt√ľnk. A foton egyenes vonalban terjed.

    Ha a l√©zerben egyenesvonalban terjed, akkor nyilv√°n m√°s k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt is ezt teszi. Ezen m√°s k√∂r√ľlm√©nyek k√∂z√∂tt (statisztikusan) a t√©r minden ir√°ny√°ba indul egy egy foton. Ettől azt hitted, hogy g√∂mbszerŇĪen terjed.

    √Čs ez az√©rt van mert isten√≠ted az egyfotonos kis√©rletet. Azok ugyanis nem t√©nyek hanem megfigyel√©sek, borzaszt√≥ rossz √©rtelmez√©ssel.

    A f√©nykrist√°lyon rem√©lem felakadt√°l, a l√©zerf√©ny krist√°lyos jellege a yin yang modellből ered, amely nagyon j√≥l megmagyar√°zza, mi√©rt is alakulhat ki egy√°ltal√°n a l√©zerf√©ny. A l√©zerf√©ny ugyanis val√≥di f√©nykrist√°ly amit ugyanazok az elektromos t√∂lt√©sek tartanak √∂ssze √©s rendeznek el mint ahogy az elektronok (√©s protonok) az atomos krist√°lyokat.

    Az elektronok t√∂lt√©s√©t is ugyanazok a t√∂meg n√©lk√ľli elemi (-) t√∂lt√©segys√©gek adj√°k mint amik a foton fel√©p√≠t√©s√©ben r√©szt vesznek (a modellben C).

    Ugyan√≠gy a protonok t√∂lt√©s√©t is ugyanazok a t√∂meg n√©lk√ľli elemi (+) t√∂lt√©segys√©gek adj√°k mint amik a foton fel√©p√≠t√©s√©ben is r√©szt vesznek (a modellben D).

    A krist√°lyb√≥l kihullanak az elt√©rő frekvenci√°j√ļ fotonok a l√©zerf√©ny keletkez√©sekor, nem passzolnak bele a krist√°lyba. A l√©zer ez√©rt monokromatikus.

    A krist√°lyt az egym√°s mellett halad√≥ fotonok elektromos t√∂lt√©se tartja egyben, ez csak azonos f√°zisban l√©vő fotonokra √©rv√©nyes√ľl, amikor az azonos t√∂lt√©sek egym√°st√≥l a legt√°volabbra de az ellent√©tes előjelŇĪ t√∂lt√©sek egym√°shoz a legk√∂zelebb tart√≥zkodhatnak, mindezt menetk√∂zben, tart√≥san a v√≠zszintes √©s a f√ľggőleges k√∂t√©sek v√°ltakozva √©s a menetir√°nyra merőleges s√≠kban. A l√©zer ez√©rt koherens.

    A l√©zerf√©nyben teh√°t krist√°lyszerŇĪen elrendeződ√∂tt fotonok vesznek r√©szt amelyek egym√°ssal interfer√°lnak.
  •  

  • Astrojan #121


    Luk√°cs Attila folyt
    mi okozza a forg√°st? Csak a 'sz√ľlő csillag' forg√°sa √©s √∂sszeh√ļz√≥d√°sa, vagy van m√©g valami?

    Igen a 'sz√ľlő csillag' forg√°sa √©s √∂sszeh√ļz√≥d√°sa elsősorban.

    - Lehets√©ges-e valahol l√©tező nem forg√≥ vagy igen elhanyagolhat√≥ perd√ľletŇĪ (nagym√©retŇĪ) F.Ly?

    A vil√°gon minden lehets√©ges, de √©n azt gondolom, hogy ezek forognak az előbb eml√≠tett okb√≥l. Fogalmam nincs mi lesz a forg√°ssal, elk√©pzelhető valamilyen f√©keződ√©s, de nem √©rtek ehhez. Tal√°n k√©t ellent√©tesen forg√≥ BH √ľtk√∂z√©se ut√°n.

    A bel√ľl l√©vő extra t√∂meget tekintj√ľk forg√≥nak, vagy a be√°raml√≥ DVAG mozg√°si geometri√°j√°t?

    Az esem√©nyhorizonton bel√ľli dolgok nyilv√°n hipotetikusak, mint ahogy a fekete lyuk maga is az. Az √©n v√©lem√©nyem az, hogy a fekete lyuk egy csillag, ami m√°r nem tud vil√°g√≠tani, pontosabban val√≥sz√≠nŇĪleg vil√°g√≠t csak nem l√°thatjuk. Mint ahogy a csillagok is forognak √ļgy forog a fekete lyuk is, az első k√©rd√©s alapj√°n val√≥sz√≠nŇĪleg sokkal gyorsabban. Mivel a DVAG k√∂lcs√∂nhat√°sa az anyaggal nagyon nagyon kicsi, ez√©rt a forg√°s nem t√ļls√°gosan befoly√°solja a be√°raml√°s mozg√°si geometri√°j√°t, szerintem.

    - J√°nos az esem√©nyhorizontot egy valamilyen "vastag h√©jk√©nt" √©rtelmezi √©s m√∂g√∂tte van az extra t√∂megŇĪ test, vagy mag√°t a h√©jat tekintj√ľk extra t√∂megŇĪnek?

    Nem, az esem√©nyhorizont csak annyit jelent, hogy ott a DVAG sodr√°s sebess√©ge = c. Ezt neh√©z pontosan megfogalmazni mit jelent, mert arr√≥l van sz√≥, hogy befel√© t√∂bb graviton tart mint a csillagb√≥l kifel√© amely m√°r kereszt√ľlhaladt a csillag anyag√°n. A fekete lyukt√≥l nagyon t√°vol a sodr√°s sebess√©ge nagyon kicsi, kv√°zi nulla, m√≠g az esem√©nyhorizonton bel√ľl a sodr√°s sebess√©ge sokkal nagyobb lehet mint c. Az esem√©nyhorizont nem egy h√©j, val√≥sz√≠nŇĪleg nincs ott azon a g√∂mbfelsz√≠nen semmi, mert ha valamif√©le anyag (barionosra gondolok) lenne rajta k√≠v√ľl, akkor az abb√≥l indul√≥ f√©ny kim√°szhatna a gravit√°ci√≥s csapd√°b√≥l √©s l√°tszana a fekete lyuk. De nem l√°tszik.

    - a gravitonok a horizont felett merre mozognak: sugárirányban? axiálisan? Van-e konkrét modell, érdekelne ha nem veszi tolakodásnak?

    A DVAG gradiens v√©lem√©nyem szerint ugyan√ļgy mint egy kisebb t√∂megŇĪ test eset√©n, a t√∂megk√∂z√©ppont fel√© mutat. A gravitonok viszont minden ir√°nyban repkednek a horizont felett is meg alatt is. A gravitonok a meghat√°roz√≥k nem a t√∂meg. A t√∂meg nem vonzza a gravitonokat. A graviton arra megy amerre akar. A t√∂meg a vil√°gegyetemnek eleny√©sző r√©sze. A DVAG graviton az anyagi vil√°g d√∂ntő r√©sze. Az a modell amiket v√°laszolok, ezeket mind √©n tal√°ltam ki. A fele sem biztos, hogy √≠gy is van. Nekem tetszik.

    - c n√©gyzet graviton sebess√©g logikus is lehet, ha felt√©telezz√ľk, hogy a DVAG elősz√∂r el√©ri a C sebess√©get, ezzel mintegy kivet√ľl, kifordul a norm√°l t√©rből, majd ezt k√∂vetően a horizont m√∂g√© √©rve visszalassul, de m√°r nem az Univerzum geometri√°ja szerint.

    Nem nem, ezzel nem értek egyet. A graviton sebessége a meghatározó, a kopasz graviton sebességét nem befolyásolja semmi. Ha elektromos töltések akaszkodnak rá, akkor lassul le c -re, ez lesz a fény. Ha ez a komplex "megáll" és egyhelyben topog akkor ez lesz a közönséges anyag, proton, atom, neutron.
    A DVAG nem fordul ki a norm√°l t√©rből, minden a t√©rben t√∂rt√©nik, nem kell az einsteini meg a br√°nos h√≥kuszp√≥kusz. A DVAG √°raml√°s csak annyit jelent, hogy szemből kevesebb graviton j√∂n, ettől alakul ki a sodr√°s. Ezalapj√°n nincs √©rtelme a visszalassul√°s dolognak.

    az esem√©nyhorizonthoz √©rve (ott gondolom c a sebess√©g) azt k√∂vetően milyen √ľtemben n√∂vekszik meg c2-re DVAG sebess√©g? Elhagyja e a DVAG az esem√©nyhorizontot, vagy benne √°ramlik tov√°bb, esetleg a belső oldalon a k√∂z√©ppont fel√© halad?

    Az esem√©nyhorizonton l√©vő c √°raml√°si, sodr√°si sebess√©g egy virtu√°lis dolog, a gravitonok sebess√©ge mindenhol c2. Az esem√©nyhorizonton a befel√© √©s a kifel√© mozg√≥ gravitonok egyens√ļlya alak√≠tja ki a c sebess√©gŇĪ sodr√°st. √ćgy c2 akkor lesz bel√ľl, ha m√°r semmi graviton nem j√∂n a fekete lyuk k√∂z√©ppontja fel√∂l, teh√°t el√©g nagy a fekete lyuk. Itt lehet megk√ľl√∂nb√∂ztetni a fekete lyukakat, mert ez egy t√∂meghat√°r. Az enn√©l nagyobb t√∂megŇĪ fekete lyukak belső nyom√°sa m√°r nem nő, maxim√°lis. Ez√©rt nem lesz szingularit√°s, teh√°t a nyom√°s nem nő a v√©gtelenbe. A DVAG persze, elhagyja az esem√©nyhorizontot, megy befel√©. Ha el√©g nagy a fekete lyuk akkor teljes eg√©sz√©ben elnyelődik.

    Fenti k√©rd√©s sok ellentmond√°sra k√≠n√°l lehetős√©get...

    Szerintem így semmi ellentmondás nincs benne.

    - a szembe áramló gravitonok honnan jönnek, illetve milyen hatás miatt érkeznek kifelé.

    A vil√°gŇĪrből j√∂nnek a fekete lyukon kereszt√ľl. Ha el√©g nagy a fekete lyuk akkor nem j√∂nnek szembe.

    Van-e olyan hat√°rsebess√©g az √Ėn elm√©let√©ben, ahol a szembe j√∂vő graviton m√°r nincs fizikai k√∂lcs√∂nhat√°sban a befel√© menővel?

    Az előbbiek alapj√°n ez nem szerencs√©s k√©rd√©s. Vagy j√∂n szembe graviton, vagy nem. Ha el√©g nagy a lyuk akkor nem.

    - a jetek a FLy. k√©t tengely√©n√©l miből sz√°rmazhatnak?

    Huh, h√°t mindent √©n sem tudhatok. Elk√©pzel√©sem van r√°, ezt esetleg k√©sőbb.
  •  

  • Astrojan #120


    LA folyt.
    Amennyiben nem áramlik a tér c sebességgel a fekete lyuk felé..

    Ezt mindenk√©ppen pontos√≠tan√°m, a t√©r nem √°ramlik. A DVAG "√°ramlik" amely a gravitoniok √∂sszegzett mozg√°s√°t jelenti: ha mindk√©t ir√°nyban egyforma mennyis√©gŇĪ a gravitonsug√°rz√°s akkor nincs net √°raml√°s. Fekete lyuk esem√©nyhorizontj√°n a fekete lyuk felől kevesebb graviton √©rkezik mint befele √©s ez ad egy bizonyos √°raml√°s jelleget amely ink√°bb gradiens jellegŇĪ. Az esem√©nyhorizonton ez a befel√© ir√°nyul√≥ sodr√°s √©ppen c -nek megfelelő, ez√©rt a kifel√© ind√≠tott f√©ny l√°tsz√≥lag √°ll, sziszifuszi munk√°val kapaszkodik kifel√© de a szembesz√©l miatt a f√∂ldre nem k√©pes eljutni soha.

    a fekete lyuk esem√©nyhorizontja k√∂zel√©ben szerintem √©rintő ir√°ny√ļ gyorsul√°s √©s mozg√°s lehets√©ges, sug√°r ir√°ny√ļ nem.

    Ezzel nem √©rtek egyet, ott m√°r csak befel√© lehet gyorsulni. Az esem√©nyhorizonton bel√ľl c -n√©l nagyobb a sodr√°s sebess√©ge. K√≠v√ľl kisebb, ez√©rt a k√≠v√ľlről a f√∂ld fel√© ind√≠tott f√©nysug√°r lassan ki tud m√°szni a g√∂d√∂rből, sz√©p lassan felgyorsul ahogy a sodr√°s cs√∂kken, s mire a f√∂ldre √©r f√©nysebess√©gŇĪ (c) lesz., ezt m√©rj√ľk.

    a teret alkotó gravitonok (amennyiben alkotják a teret)

    Nem, a teret nem alkotj√°k a gravitonok, a teret nem alkotja semmi, a t√©r egy geometriai defin√≠ci√≥, √ľres. A gravitonok a DVAG -ot alkotj√°k.

    v√°ltoz√≥ sŇĪrŇĪs√©gben vannak-e jelen?

    A vil√°gŇĪrben homog√©n, t√∂megek k√∂zel√©ben gradiens ami azt is jelenti, hogy ott kevesebb a t√∂megek felől √©rkező graviton.

    Befoly√°solja -e a gravitonok jelenl√©te (√©s sŇĪrŇĪs√©ge) a lok√°lis fizikai folyamatok t√∂rt√©n√©s√©nek √ľtem√©t tetszőlegesen felvett etalon t√©r tartom√°nyhoz k√©pest?

    Nagyonis j√≥ a k√©rd√©s, szerintem nem, a relativit√°selm√©let szerint igen. Szerintem a folyamatokr√≥l hozz√°nk jut√≥ inform√°ci√≥ sebess√©ge v√°ltozik az előbbiek szerint.
    Erre szokt√°k hozni az √≥r√°kat a toronyban √©s a torony alj√°n, de szerintem ha ism√©t egym√°s mell√© teszik az √≥r√°kat kider√ľl, hogy megint egyform√°n j√°rnak √©s az elt√©r√©s csak l√°tsz√≥lagos volt. A GPS meg bonyolult rendszer a szatellitek mozg√°sa miatt.

    Az √Ėn modellje szerint A √©s B t√≠pus√ļ graviton alkothat egy protont

    A protont B+D alkotja, nem A+B. Az A+B egy gravitont √©p√≠t fel. Az elektront A+C √©p√≠ti fel, nincsenek kvarkok, vagy legal√°bbis nincs szerep√ľk az anyag fel√©p√≠t√©s√©ben

    Amenyiben az A √©s B graviton m√©rete a Planck m√©rethez k√∂zeli (l√©v√©n elemi objektumok), hogyan lehet k√©t ilyen valamiből egy 10^25 nagys√°grenddel nagyobb hidrog√©n atommag?

    Ezt a linket nézze meg, szerintem egy ilyesmi lehetséges. Itt az alkotórészek (esetemben B és D) aprók, de a részecske amit felépítenek (proton) mégis sokkal nagyobb.
    http://smart1234.s-enterprize.com/PhotonWithMath2.htm

    Tudomásom szerint a fényérzetet az orvostudományban a retinát ért fénynyomásból eredeztetik, ahol a fotonok pillanatnyi mikrogravitációs változása hat.

    Hát ez meredek, a fénynek energiája is van, s ez elég a magyarázathoz. A fénykvantum a látásnál az A vitamint izomerizálja, egy közönséges kémiai reakció amelynek visszafordítását enzimek végzik.

    - a foton = a gravitonnal?

    Nem. Szerintem a foton egy megbéklyózott graviton, a C és a D elektromágneses töltésegység béklyózza meg, ezáltal a graviton éppen fénysebességre lassul.
    Ha √°ll√≥ra van b√©kly√≥zva akkor l√©p fel a k√∂z√∂ns√©ges anyag, a proton, elektron √©s mint f√©ny megszŇĪnik. Helyette van a barionos anyag. (term√©szetesen a f√©ny is anyag)

    - Vagy a foton a gravitonok hull√°mszerŇĪ rezg√©s√©ből ered (r√©szecske szerŇĪ hat√°s), ahol a graviton helyhez k√∂t√∂tt?

    Nem.

    - esetleg maguk a az A és B gravitonpárok áramlanak?

    Igen. Ňź maguk a k√∂zeg, ha √ļgy tetszik. Ez az A+B graviton alkotja a vil√°g d√∂ntő t√∂bbs√©g√©t. A l√°that√≥ anyag (csillagok, bolyg√≥k, k√∂d√∂k) csak eleny√©sző r√©sz, de ezt is a gravitonok alkotj√°k, csak itt hozz√°juk vannak kapcsol√≥dva az elektromos t√∂lt√©sek is. A kopasz graviton (A+B) egyenes vonalban, DNS szerŇĪ spir√°lis p√°ly√°n halad. A t√©rnek nincs semmif√©le sz√∂vete. A DVAG -nak lehet, ha √ļgy tetszik. A t√©rnek nem. Mint ahogy egy egyenesnek vagy egy matematikai pontnak sincs sz√∂vete.

    Ezek a dolgok nincsenek könyvben, sehol. Ezek a saját gondolataim, és bárhol lehetnek tévesek. A relativitáselmélettel, mainstreem fizikával, egy csomó megfigyelés értelmezésével persze élesen szemben állnak.

    Rem√©lem ennek ellen√©re el tud fogadni belőle dolgokat, legal√°bb mint lehetős√©get,

    √údv, J√°nos
  •  

  • BiroAndras #119


    Megpróbálhatnál olyan elméletet kidolgozni, ami legalább a tényeknek nem mond ellent. A bugyuta, eltévelyedett elképzeléseidnek mond ellent, nem a tényeknek.
  •  

  • BiroAndras #118


    "A c szerintem nem sz√©lső√©rt√©k"

    A kísérletek szerint meg igen. Hazugság. Az istenített MM kisérlet meg egy óriási blamázs. Silvertooth !

    "a gravitáció (gravitonok) legalább 5 nagyságrenddel gyorsabban közlekednek."

    Nem. Az √°lt. rel. elm. szerint pontosan f√©nysebess√©ggel mozognak. √Čs mivel az elm√©letet pontosan egyezik a megfigyel√©sekkel, ez k√©nytelen igaz lenni. T√©vedsz, semmilyen megfigyel√©s nem t√°masztja ezt al√°.

    "Az idő nem fagy be mert az egy defin√≠ci√≥."

    Minden fogalom defin√≠ci√≥. A t√©gla is defin√≠ci√≥, m√©gis lehet belőle h√°zat √©p√≠teni. Beteges ez a kekecked√©s, √©p√≠ts√©l a t√©gla fogalomb√≥l h√°zat magadnak.

    "Hi√°nyzik az egyetemes fizikai m√©rősz√°m az abszol√ļt idő √ľtem m√©r√©s√©re"

    Nem hiányzik, mivel nincs olyan. Legalábbis gyakorlati szempontból nem létezik, mivel nem lehetséges mérni.

    "A m√©r√©ssel a relativit√°selm√©let foglalkozik, √©s m√©rni term√©szetesen nem tudjuk az abszol√ļt időt."

    A rel. elm., mint a neve is mutatja, egy elm√©let. Teh√°t m√©r√©ssel nem foglalkozik, az a k√≠s√©rleti fizika dolga. Viszont alapoz kor√°bbi megfigyel√©sekre, amikből pontosan az k√∂vetkezik, hogy nincs abszol√ļt idő.

    "A relativit√°selm√©let hib√°ja, hogy azt k√©pzeli be mag√°nak, hogy ő a val√≥s√°got m√©ri, pedig csak azt m√©ri amit l√°t belőle."

    Mi m√°st lehet m√©rni, mint a val√≥s√°got? √Čs amit elvileg sem lehet m√©rni/megfigyelni, az egy√°ltal√°n val√≥s√°gos-e?

    "Az abszol√ļt időt csak sz√°m√≠tani lehet, erre lenne j√≥ a relativit√°selm√©let."

    Hogy lehet számítani?

    "Pedig csak l√°tsz√≥lag szenved kontrakci√≥t, ez√©rt ezt val√≥s√°gosk√©nt kezelni t√©v√ļtra vezet."

    Ez k√∂vetkezm√©nye a rel. elm.-nek, nem alapfeltev√©se. Teh√°t nem vezethet t√©v√ļtra semmik√©pp. Egy dologra j√≥, le lehet ellenőrizni, √©s ha nem igaz, akkor t√©ves a rel. elm. Persze a k√≠s√©rletek szerint l√©tezik az effektus.
  •  

  • Astrojan #117


    LA kérdései,

    Huh, köszönöm szépen ezt a kis eszmefuttatást, több helyen látok némi általam is elfogadható kiutat, de sajnos én már a legelemibb dolgokkal sem tudok egyetérteni.

    a gravit√°ci√≥s jelens√©get a t√©ridő gyorsul√≥ √°raml√°sa okozza..?

    NEM. De ebből van ki√ļt sz√°momra. http://astrojan.zz.mu/einsten2.htm

    Nekem a t√©r egy defin√≠ci√≥, egy koordin√°ta rendszer, teljesen √ľres, nincs benne semmif√©le anyag, nem fizikailag l√©tező anyag, ez√°ltal nem g√∂rb√≠thető, semmik√©ppen nem √°ramlik, nem torzul, benne a f√©ny mehet g√∂rb√©n, mint pl egy nagy√≠t√≥ lencs√©n √°thaladva, de ettől ott nem g√∂rb√ľl a t√©r.

    Az idő nem fizikailag l√©tező valami, nem anyag, (csak anyaghoz k√∂thető, annak a mozg√°s√°hoz k√∂thető), hanem szint√©n egy defin√≠ci√≥.

    A t√©ridő ahogy ezt Einstein kital√°lta, nem l√©tező dolog, teh√°t nem √°ramolhat, semmilyen sebess√©ggel, nemhogy gyorsulva.

    Nos, most tegy√ľk bele ebbe a koordin√°tarendszer t√©rbe az anyagot, elsősorban a DVAG s√∂t√©t energi√°t, ez m√°r √°ramolhat, de v√©lhetően nem fog gyorsulni a DVAG √°raml√°sa a t√∂megek k√∂zel√©ben, csak egy DVAG gradiens alakul ki. Az egyszerŇĪs√©g kedv√©√©rt vegy√ľk √ļgy, hogy a DVAG gravitonokb√≥l √°ll. V√©lem√©nyem szerint a kopasz gravitonok (http://astrojan.zz.mu/foton.htm) sebess√©ge sokkal nagyobb mint a f√©ny, s ez akkor sem fog nőni ha t√∂rt√©netesen a gravitonok a F√∂ld fel√© mennek.

    √©s nem valamilyen t√©ridőben √°raml√≥ hull√°mok?

    De igen. Ezek a gravitonok, amik a DVAG -ot alkotj√°k okozz√°k a nyom√≥erőt a F√∂ld k√∂zel√©ben, mert a F√∂ld√∂n kereszt√ľl a t√ļloldalr√≥l (alulr√≥l) n√©mileg kevesebb DVAG √©ri a test√ľnket. A k√©t erő k√ľl√∂nbs√©ge a test√ľnk s√ļlya.

    A t√©r √°raml√°s sodorja mag√°val a benne l√©vő anyagot. √ögy, mint egy patak,...

    Nem a t√©r hanem a DVAG √°raml√°sa sodorja. Erőt√©r nevez√©ktan is j√≥ lehet tal√°n, csak egyed√ľl a t√©r nem. A t√∂bbi stimmel.

    melyben a pisztr√°ngok teste ugyancsak v√≠zből √©p√ľl fel.

    Nem kell vizből legyen, b√°rmi lehet. F√©ny, atomok, k√©t fekete lyuk, stb.

    Az anyag a t√©ridőt csavarja fel lok√°lisan

    Az előbbiek alapj√°n a t√©ridőt nem lehet felcsavarni, sem √°raml√°sra k√©sztetni.

    √Āraml√≥ t√©rben az idő fogyatkozik.

    Hát ezt nem értem, de nem baj. A tér nem áramlik.

    Sz√©lső√©rt√©k: c sebess√©g , "befagyott idő".

    A c szerintem nem sz√©lső√©rt√©k, a gravit√°ci√≥ (gravitonok) legal√°bb 5 nagys√°grenddel gyorsabban k√∂zlekednek. Az idő nem fagy be mert az egy defin√≠ci√≥.

    Hi√°nyzik az egyetemes fizikai m√©rősz√°m az abszol√ļt idő √ľtem m√©r√©s√©re,

    A m√©r√©ssel a relativit√°selm√©let foglalkozik, √©s m√©rni term√©szetesen nem tudjuk az abszol√ļt időt. A relativit√°selm√©let hib√°ja, hogy azt k√©pzeli be mag√°nak, hogy ő a val√≥s√°got m√©ri, pedig csak azt m√©ri amit l√°t belőle. Az abszol√ļt időt csak sz√°m√≠tani lehet, erre lenne j√≥ a relativit√°selm√©let.

    A spec. rel. szerint a sebess√©g ir√°ny√°ban az √°ll√≥ megfigyelőh√∂z k√©pest kontrakci√≥t szenved az anyag.

    Igen a specrel szerint, sajnos. Pedig csak l√°tsz√≥lag szenved kontrakci√≥t, ez√©rt ezt val√≥s√°gosk√©nt kezelni t√©v√ļtra vezet.

    Úgyhogy ezen dolgok miatt sokmindennel nem tudok azonosulni, ideteszek néhány közvetlen linket a könnyebb fellelés érdekében.
    A véleményem cseppet sem elfogadott dolog, de nekem ez van. Azt képzelem be magamnak róla, hogy kerek és megáll a lábán.

    http://astrojan.zz.mu/vita3.htm
    http://astrojan.zz.mu/vita.htm
    http://astrojan.zz.mu/einstein.htm
    http://astrojan.zz.mu/einsten2.htm
    http://astrojan.zz.mu/morley.htm
    http://astrojan.zz.mu/foton.htm
    http://forum.index.hu/Search/changeASNavigatorStep?o=2&aq_text=&aq_cre=0&user_id=470067&topic_id=&forum_id=0&aq_ext=1

    √údv, J√°nos
  •  

  • BiroAndras #116


    "ez biztos h√ľlyes√©g mert ez a vonz√≥ gravit√°ci√≥b√≥l indul ki."

    A gravit√°ci√≥ t√∂bbnyire vonz√≥ (+kozmol√≥giai √°lland√≥). Csak a h√ľlyes√©g vonz√≥. A gravit√°ci√≥ az nyom√≥.

    "főleg ha a gravit√°ci√≥ gyorsabb mint a f√©ny, ami pedig nagyon val√≥sz√≠nŇĪ."

    A gravitáció is fénysebességgel terjed. Hazudsz.
  •  

  • BiroAndras #115


    "..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget?"

    Az energia alakul t√∂megg√©. De itt a t√∂meg a vonatkoztat√°si rendszertől f√ľgg, mint ahogy a mozg√°si energia is.

    "Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?"

    M√©r√©sek igazolj√°k. A r√©szecskegyors√≠t√≥kban napi rutin a f√©nysebess√©g k√∂zel√©be gyors√≠tani a r√©szecsk√©ket. √Čs mivel a gyors√≠t√°s k√∂rp√°ly√°n t√∂rt√©nik elektrom√°gneses t√©rben, a t√∂megn√∂veked√©s azt jelenti, hogy a r√©szecske let√©r a p√°ly√°r√≥l, ami el√©gg√© j√≥l √©szlelhető (√©s kompenz√°lni kell a t√©rerő n√∂vel√©s√©vel).

    "A relativitáselmélet a látszatot írja le. Igy van ez az ikerparadoxonnál és a hosszkontrakciónál is, egyik sem valóságos."

    Az ikerparadoxon is telejsen val√≥s√°gos, m√°r a m√ļltkor elmagyar√°ztam. B√°r az eredeti k√≠s√©rletet √©rtelemszerŇĪen nem tudjuk elv√©gezni, de r√©szecsk√©kkel meg lehet csin√°lni. Az, hogy egy felgyors√≠tott r√©szecske √©lettartama sokszoros√°ra nő el√©gg√© val√≥s√°gos jelens√©g. Mint m√°r mondtam, a paradoxon felold√°s√°nak kulcsa a gyorsul√°s.

    A t√∂bbit nem siker√ľlt √©rtelmeznem, mert azt nem √≠rod, hogy melyik mire v√°lasz.
  •  

  • Astrojan #114


    Ezt csak azért irtam le mert télleg jol mutatja a mai tudományos berkek légkörét.

    Igen tudom√°nyos berkekben is ilyesmi a l√©gk√∂r, de Friderikusz semmik√©ppen sem tudom√°nyos berek. Neki joga van √ļgy viszonyulni, ahogy neki tetszik. A tudom√°nyos berkeknek nincs joga √≠gy viszonyulni. Term√©szetesen megtehetik, meg is teszik.

    Mint mondtad felesleges a szingularit√°s, csak egy nagyon suru anyaghalmaz kell, ez egy feketelyuk? Igen.

    Es innen hogy indult meg a t√°gul√°s?
    Ezt kapod h√°zi feladatnak, ha el√©gg√© meg√©rtetted a nyom√≥ gravit√°ci√≥t, nem lesz t√ļl neh√©z kital√°lni mi fog t√∂rt√©nni a DVAG -gal.

    Igazábol a nyomó gravitáció, azaz simán elég nevezni DVAG nek, miatt tunik ugy hogy valahol a széleken gyorsabban tágul?

    Szerintem nyom√≥ gravit√°ci√≥val √©rtelmezhető a "sz√©lek" gyorsabb t√°gul√°sa, legal√°bbis sokkal logikusabban mint a vonz√≥ grav modell eset√©n, vagy ak√°r az √°ltrellel, mert az √°ltrel sem tud vele mit kezdeni, amit nem csod√°lok, ugyan honnan is tudna. Az Ňźsrobban√°s val√≥di, nagysebess√©gŇĪ robban√°s volt, ennek megfelelően a legnagyobb sebess√©gŇĪ r√©szek a sz√©leken vannak. Ezt a sebess√©get szerintem a nyom√≥ gravit√°ci√≥ f√©kezi de m√©g √≠gy is j√≥val nagyobb lehet mint c. A t√°gul√°s nem gyorsul√≥, ez m√©r√©si hiba √©s a Nobel t√©ved√©s volt.

    A DVAG tulajdonságait itélve vehetjuk egy olyan "eronek" mely minél nagyobb tomeggel áll szemben annál nagyobb lesz a hatása?

    Igen. Ann√°l nagyobb r√©sze mutatkozik meg. Egy el√©g nagy fekete lyuk mellett val√≥sz√≠nŇĪleg a teljes ereje is megmutatkozik. Enn√©l nagyobb erő nincs. A gravit√°ci√≥ teh√°t nem a term√©szet leggyeng√©bb, hanem ellenkezőleg, a term√©szet mindent meghat√°roz√≥, legnagyobb ereje. Kisebb t√∂meg mellett ebből csak kev√©s mutatkozik meg, √©s ezt a megmutatkoz√°st h√≠vjuk hagyom√°nyosan gravit√°ci√≥nak. A gravit√°ci√≥ oka viszont a DVAG.

    Ezzel mivel a DVAG sugarzas ugy szinten energiat vesz fel, mit ugye akar ki is sugarozhat rogton, vagy leadhat, DE LE IS KOTODHET

    Ezt nem teljesen értem vagy inkább sehogy.

    s mivel az anyag nem mas mint lekotott energia igy tomeget nyerhet (mi ugye bar csak a mi matematikai talalmanyunk, mivel ezt merni tudjuk, s altalaban arra buszkek vagyunk amit merni tudunk.

    Igen valahogy így..

    Ez min√©l nagyobb a test ann√°l nagyobb m√©rt√©ku, teh√°t a hatalmas t√∂megu testeknek egyre nagyobb m√©rt√©kben n√∂vekedne a t√∂meg√ľk (t√∂bb anyaguk lenne).

    Ezt haszn√°lhatod a h√°zi feladatban.

    S szerinted a graviton √°thatolok√©pess√©ge mi√©rt pont a t√∂megtől fugg?

    H√ļ, h√°t fogalmam sincs vagyis a nagyobb anyagmennyis√©g t√∂bbet nyel el belőle √©s ennek az anyagmennyis√©gnek a m√©rősz√°ma a t√∂meg.

    A DVAG gravitonjai sok m√°st is megmagyar√°zhatnak szerintem a j√∂vőben.

    Igen, az elektromos t√∂lt√©sekkel egy√ľtt pedig szerintem mindent.

    Megjelent a sz√ľgyi k√∂nyve decemberben, ő is ilyen t√∂lt√©sp√°rti, a t√∂lt√©sei nekem is tetszenek, pontosabban ő is hasonl√≥t tal√°lt ki. Vele csak az a baj, hogy csin√°lt 1 (Egy azaz egyetlenegy) ejtőkis√©rletet, r√°ad√°sul rosszul √©s erre alapozza a mindent megd√∂ntő elm√©let√©t, sajnos. K√°r pedig a t√∂lt√©sek nem rosszak. (az index f√≥rumon sz√≠vatj√°k szeg√©nyt) Persze engem is.

    ..felgyorsult gombostu fej, mely 10 km mely lyukat furna, a tomegnovekedese miatt, honnan lopja a tomeget? Nem lehet hogy itt valojaban szo sincs tomegnovekedesrol?

    A relativit√°selm√©let a l√°tszatot √≠rja le. Igy van ez az ikerparadoxonn√°l √©s a hosszkontrakci√≥n√°l is, egyik sem val√≥s√°gos. Ezek csak akkor l√©teznek (l√°tsz√≥lagosan csakis) ha n√©zz√ľk őket. Ha nem n√©zz√ľk nem l√©teznek. Mi√©rt lenne a t√∂megn√∂veked√©s kiv√©tel ?
    √údv, J√°nos
  •  

  • Astrojan #113


    D. Dávid kérdései:
    Hogy keletkezett a nyomo gravitacio ha helyesnek feltetelezzuk az osrobbanas elvet es probalunk viszonylag aszerint gondolkodni?

    Val√≥sz√≠nŇĪleg nem "keletkezett" a gravit√°ci√≥ sem √©s a t√∂bbi anyag sem az ősrobban√°ssal, hanem csak felrobbant egy √°llapot amely a robban√°st megelőzően ott volt, ez val√≥sz√≠nŇĪleg egy nagy fekete lyuk volt amely tartalmazta (hozz√°vetőleg) az Univerzum √∂sszes anyag√°t. A vil√°gegyetem fejlőd√©se val√≥sz√≠nŇĪleg ciklusos, n√©ha fel felrobban. Ehhez √∂ssze is kell gyŇĪlnie az anyagnak, de ez nem √ļgy megy ahogy azt ma gondolj√°k, teh√°t nem √ļgy hogy majd a t√°gul√°s lassan meg√°ll, azt√°n sz√©pen √∂sszeesik az Univerzum egy pontba ami a Nagy Reccs lenne, ez biztos h√ľlyes√©g mert ez a vonz√≥ gravit√°ci√≥b√≥l indul ki. Az √∂sszegyŇĪjt√©s egy m√°sik mechanizmussal megy v√©gbe.

    A nyomo gravitacio alapjan merre tart a mi univerzumunk? Hogyan tagul?

    A megfigyelések szerint tágul és nagyon messze egy kicsit gyorsabban tágul, mint egy valodi robbanasnal a szelso galaxisok ertelemszeruen gyorsabban tavolodnak. A gravitáció gyorsabb mint a fény.

    Egyenletesen vagy erre arra ossze vissza?

    Viszonylag egyenletesnek l√°tszik

    A graviton mint elemi reszecske milyen es mekkora szerinted? vagy akkor hogyan mukodik?

    A graviton t√©nyleg elemi r√©szecsk√©nek tŇĪnik, de az √©n k√ľl√∂nv√©lem√©nyem szerint 2 r√©szből √°ll, teh√°t val√≥j√°ban a r√©szek az elemi r√©szecsk√©k √©s tal√°n p√°ros√°val adhatnak egy gravitont, l√°sd f√©nymodell .
    Ez a graviton nagys√°grendekkel gyorsabb mint a f√©ny, mert a f√©ny egy megb√©kly√≥zott graviton, m√≠g az atomos vil√°g √°ll√≥ra b√©kly√≥zott gravitonokb√≥l √°ll. Az anyagi vil√°g tulajdonk√©ppen gravitonokb√≥l √°ll, nem pedig atomokb√≥l, mert az atomok csak kb 5% -ot tesznek ki, a t√∂bbi s√∂t√©t energia ami szerintem ezen gravitonokb√≥l √°ll. A marad√©k s√∂t√©t anyag a fene tudja miből van, de szerintem ide sorolhat√≥ a fekete lyukak anyaga is. Mint kider√ľlt a s√∂t√©t anyag molekul√°ris hidrog√©n.

    Azt tudom hogy a gravitacios ero vegtelenul gyenge..

    Ezt nem √°ll√≠tan√°m, mondjuk azt, hogy nagyon gyenge, ez az√©rt van mert a DVAG sug√°rz√°s nagyon gyeng√©n nyelődik el az anyagban (a konvencion√°lis anyagban)

    egyben mondhatjuk vegtelen tavolsagu is

    Ezt sem feszegetn√©m t√ļlzottan, nagyon nagy t√°vols√°gban is megl√°tszik a zavar a DVAG -ban abb√≥l a bizonyos ir√°nyb√≥l ahol a t√∂meg van.

    a graviton sebessege telleg sokmillioszorosa lehet a fenyenek?

    Szerintem igen, de ez nem az előbbi √°ll√≠t√°sb√≥l k√∂vetkezik.

    Mely Einsteinnel teljesen ellentmond ki kimondta hogy annal nem letezhet gyorsabb dolog?

    Einstein egy h√ľlyes√©get mondott ki.

    Tulajdonképpen nincs is olyan hogy vakuum?

    Igen ezt j√≥l l√°tod, szerintem is az Univerzumon bel√ľl nincs vakuum, a vakuum csak az atomok kiszivatty√ļz√°s√°t jelenti.

    Az anyag mindenutt ott van es minden anyag?

    Igen minden√ľtt ott van, kb 20 -szor annyi mint amennyi l√°tszik (hacsak meg nem d√∂ntik magukat a csillag√°szok). Az energia is anyag, legfeljebb nyugalmi t√∂mege nincsen, de √ļgysem tudjuk mi a t√∂meg. Csak annyit tudunk hogy m√©rhető, de, hogy mi az azt nem. A f√©nymodellt gondold √°t, tal√°n k√∂zelebb jutsz mi a t√∂meg.
  •  

  • BiroAndras #112


    "Egy ŇĪrhaj√≥t elk√ľld√∂k t√≠z f√©ny√©v t√°vols√°gra, utazik egyenes vonal√ļ egyenletes mozg√°ssal, ott megfordul √©s visszaj√∂n, nem csin√°l m√°st."

    A megfordul√°s is gyorsul√°s.

    "A f√©nysebess√©get mindig szigor√ļan egys√≠kban, v√≠zszintesen m√©rik. Hi√°ba m√©rik az √∂sszes v√≠zszintes ir√°nyban, az semmik√©ppen nem tartalmazza az aktu√°lis f√ľggőleges ir√°nyt, teh√°t hi√°ba m√©red tavasszal vagy ősszel, vagy b√°rmikor, a F√∂ld k√∂z√©ppontja fel√© vett ir√°ny soha nincs a m√©r√©sek k√∂z√∂tt."

    Mi√©rt kit√ľntetett ir√°ny a vil√°gegyetemben a "F√∂ld k√∂zepe fel√©" ?
    Egyébként is a Föld éterhez képest való mozgását akarjuk kimérni, az meg nem a saját középpontje felé mozog.
    R√°ad√°sul k√∂nnyen ki lehet m√©rni a f√ľggőlege ir√°nyt is. Ak√°r h√°zilag is elk√©sz√≠thető a sz√ľks√©ges berendez√©s.
    De nem is mern√©m biztosra mondani, hogy soha senki nem m√©rt m√©g f√ľggőlegesen. A nem f√∂ldi m√©r√©sek pl. szinte biztos nem a felsz√≠nnel p√°rhuzamosak.

    "Nem a t√©r g√∂rb√ľlet√©t m√©rt√©k, mert olyan nincs is. Egy hat√°st m√©rtek, amit Einstein a semmi (t√©ridő) g√∂rb√ľlet√©vel pr√≥b√°lt magyar√°zni, mivel elvetette az √©tert. Ha az √©tert megtartja m√©g tal√°n lenne is √©rtelme. De az √©ter sem g√∂rb√ľl, csak az √°raml√°sa miatt oldalra sodr√≥d√≥ f√©ny l√°tszik g√∂rb√ľltnek, de nem a t√©r g√∂rb√ľl√©s miatt hajlik el a f√©ny."

    Nem csak erről van sz√≥. Ott van a Merk√ļr p√°ly√°j√°nak elt√©r√©se, az idődilat√°ci√≥, a fekete lyukak, a gravit√°ci√≥s lencs√©k, a gravit√°ci√≥s hull√°mok, stb. Ezeket mind magyar√°zza (sőt, t√∂bbs√©g√©t megj√≥solta) a rel.elm. Teh√°t ahhoz, hogy m√°s elm√©letet √°ll√≠ts a hely√©be, minimum ugyanilyen eredm√©nyeket kell el√©rni. Vagy legal√°bb egy olyan esetet mutatni, amikor a rel.elm. t√©ved.
  •  

  • Astrojan #111


    "Ne zavarjon meg a gyors√≠t√≥ f√°zis, ezt ki lehet k√ľsz√∂b√∂lni.
    Nem lehet, mert a k√©t vonatkoztat√°si rendszer k√∂zti v√°lt√°shoz sz√ľks√©g van r√°. Nem tudsz felsz√°llni egy ŇĪrhaj√≥ra √ļgy, hogy nem gyorsulsz."

    A m√©r√©s szempontj√°b√≥l lehet kik√ľsz√∂b√∂lni:
    Egy ŇĪrhaj√≥t elk√ľld√∂k t√≠z f√©ny√©v t√°vols√°gra, utazik egyenes vonal√ļ egyenletes mozg√°ssal, ott megfordul √©s visszaj√∂n, nem csin√°l m√°st.
    M√°sik ŇĪrhaj√≥ pedig addig gyors√≠t, fordul vissza, gyors√≠t fordul vissza, gyors√≠t fordul vissza, ameddig a m√°sik ŇĪrhaj√≥ vissza nem √©r a f√∂ldre.

    Az első ŇĪrhaj√≥n√°l csak k√©tszer kellett gyors√≠tani √©s f√©kezni, teh√°t az √ļt nagyr√©sz√©t egyenesvonal√ļ egyenletes mozg√°ssal teszi meg, m√≠g a 2. ŇĪrhaj√≥ sokszor gyors√≠tott √©s f√©kezett. Ilyen jellegŇĪ k√≠s√©rlettel ki lehetne sz√°molni a gyors√≠t√°sra eső r√©szt, √©s nem kell f√©reglyuk, ami egy√©bk√©nt nem l√©tezik, mint ahogy szingularit√°s sem (a szingularit√°s az √°ltrel h√ľlyes√©ge, sem a vonz√≥, sem a nyom√≥ gravit√°ci√≥nak nincs sz√ľks√©ge r√°).

    A f√©nysebess√©get mindig szigor√ļan egys√≠kban, v√≠zszintesen m√©rik. Hi√°ba m√©rik az √∂sszes v√≠zszintes ir√°nyban, az semmik√©ppen nem tartalmazza az aktu√°lis f√ľggőleges ir√°nyt, teh√°t hi√°ba m√©red tavasszal vagy ősszel, vagy b√°rmikor, a F√∂ld k√∂z√©ppontja fel√© vett ir√°ny soha nincs a m√©r√©sek k√∂z√∂tt.

    a t√©r g√∂rb√ľlet√©t m√©rt√©k..

    Nem a t√©r g√∂rb√ľlet√©t m√©rt√©k, mert olyan nincs is. Egy hat√°st m√©rtek, amit Einstein a semmi (t√©ridő) g√∂rb√ľlet√©vel pr√≥b√°lt magyar√°zni, mivel elvetette az √©tert. Ha az √©tert megtartja m√©g tal√°n lenne is √©rtelme. De az √©ter sem g√∂rb√ľl, csak az √°raml√°sa miatt oldalra sodr√≥d√≥ f√©ny l√°tszik g√∂rb√ľltnek, de nem a t√©r g√∂rb√ľl√©s miatt hajlik el a f√©ny.
  •  

  • BiroAndras #110


    "hiszen mondom, hogy a k√≠s√©rleti adatok j√≥l egyeznek a rel lel, mert a messziről j√∂tt f√©nyt m√©rj√ľk, azt m√©rj√ľk az esem√©nyből ami l√°tszik."

    Nem csak azt m√©rj√ľk, rengeteg remek k√≠s√©rletet lehet v√©gezni lok√°lisan is. Pl. az eredeti interferom√©teres k√≠s√©rletn√©l sem volt semmi messze, m√°rpedig az a k√≠s√©rlet volt az √©ter elm√©let buk√°sa.

    "A m√°sodik probl√©ma, ha gyorsan megy, ez m√°r a specrel. Itt pedig defin√≠ci√≥ szerint a k√©t rendszer (az ŇĪrhaj√≥s √©s a f√∂ldi) azonos viselked√©sŇĪ, de a m√°sik (az ŇĪrhaj√≥s)term√©szetesen m√°sk√©nt l√°t minket pl az √≥r√°nkat, mert f√©nysugarakat haszn√°l ami l√°tszik. A val√≥s√°g nem l√°tszik, mert az m√°r r√©g elm√ļlt mire ide√©r a f√©ny."

    Amikor van egy r√©szecsk√©nk, amiről tudjuk, hogy pontosan x idő ut√°n bomlik el, akkor nincs ilyen gond. A r√©szecske m√©rt √©lettartam√°b√≥l pontosan tudjuk, hogy az ő szempontj√°b√≥l mennyi idő telik el.

    "Az ikerparadoxon t√©vedsz, nem (csak) gyors√≠t√°sra vonatkozik, hanem arra, hogy az ŇĪrhaj√≥s mennyi ideig rep√ľl nagy sebess√©ggel (egyenes vonal√ļ egyenletes mozg√°ssal)."

    Tudom hogy mire vonatkozik. De ha nincs gyorsul√°s, akkor nem √°ll elő a paradoxon, mert mindv√©gig k√ľl√∂n vonatkoztat√°si rendszerben van a k√©t iker, teh√°t ak√°r ill√ļzi√≥ is lehetne az időtorzul√°s. √ögy van, ill√ļzi√≥. Ezt kellene meg√©rtened. De ilyen gy√∂k√©r aggyal erre kev√©s az es√©ly.

    "Ne zavarjon meg a gyors√≠t√≥ f√°zis, ezt ki lehet k√ľsz√∂b√∂lni."

    Nem lehet, mert a k√©t vonatkoztat√°si rendszer k√∂zti v√°lt√°shoz sz√ľks√©g van r√°.
    Nem tudsz felsz√°llni egy ŇĪrhaj√≥ra √ļgy, hogy nem gyorsulsz. Ha m√©gis(pl. f√©regj√°rattal), abb√≥l vicces dolgok j√∂hetnek ki.

    "Nincs olyan m√©r√©s ami egyenletes √©s egyenes vonal√ļ lett volna, mert vagy k√∂rp√°ly√°n mozog a f√∂lddel egy√ľtt mint egy ciklois, vagy gyorsul"

    Fénysebességhez közel mozgó elemi részecskéknél minden ilyen hatás elhanyagolható.

    "m√°sr√©szt az √≥r√°t valahogy vissza kell juttatni a F√∂ldre, hogy √∂ssze tudjuk hasonl√≠tani őket."

    Pontosan ezért nem lehet eltekinteni a gyorsulástól.
    Az √°lt. rel. m√°r elb√°nik a gyorsul√°ssal √©s a gravit√°ci√≥val is. √Čs persze ezt is igazolt√°k m√©r√©sekkel (pl. a mŇĪholdakon levő atom√≥r√°k hajsz√°lnyit m√°sk√©pp j√°rnak, mint a F√∂ld√∂n levők).

    "√Čs k√ľl√∂nbenis, egy k√≠s√©rlet csak al√° tud t√°masztani egy hipot√©zist, bizony√≠tani nemigen."

    Semmi sem tud jobban igazolni egy elm√©letetet, mint a k√≠s√©rletek. K√ľl√∂n√∂sen, ha nem ut√≥lagos magyar√°zatr√≥l van sz√≥, hanem előre megj√≥solt eredm√©nyről. A rel. elm.-nek sz√°mtalan j√≥slat√°t t√∂k√©letes pontoss√°ggal igazolt√°k a k√≠s√©rletek.

    "Messziről f√©nysugarak seg√≠ts√©g√©vel m√©rt√©k, l√°tsz√≥lag van idődilat√°ci√≥ √©s ebből sz√°rmazik a baj, mert a l√°tsz√≥ dolgok nem a val√≥s√°g"

    Számtalan más módon is igazolták már. Pl. a részecskegyorsítókban a napi rutin része a rel.elm., hiszen ott mindent fénysebesség közelébe gyorsítanak.
    Egy√©bk√©nt ez a k√≠s√©rlet is korrekt, merthogy pontosan arra alapul, hogy a csillagok l√°tsz√≥lagos √©s a val√≥s poz√≠ci√≥j√°t hasonl√≠tja √∂ssze. Itt sz√≥ sincs idődilat√°ci√≥r√≥l, a t√©r g√∂rb√ľlet√©t m√©rt√©k.

    "A f√©nysebess√©g m√°rpedig ir√°nyf√ľggő. Szerintem. Csak senki nem m√©rte ezt az ir√°nyf√ľgg√©st. A f√©nysebess√©get nagyon nagyon pontosan egy s√≠kban m√©rik."

    Egy s√≠kon bel√ľl t√°n nincs t√∂bb ir√°ny? √Čs akkor m√©g ugye ott van a F√∂ld forg√°sa, meg a k√ľl√∂nb√∂ző helyeken v√©gzett m√©r√©sek (a g√∂mb alak miatt mind m√°s s√≠kban van).

    Ja, és még egy dolog: A Maxwell egyenletek a Lorentz trafóra invariánsak, ami pedig lényegében a spec.rel. matematikai megfogalmazása.
  •  

  • Astrojan #109


    Bizony√°ra nem k√∂nnyŇĪ meg√©rteni mit magyar√°zok:

    hiszen mondom, hogy a k√≠s√©rleti adatok j√≥l egyeznek a rel lel, mert a messziről j√∂tt f√©nyt m√©rj√ľk, azt m√©rj√ľk az esem√©nyből ami l√°tszik.

    Az első probl√©ma, hogy messze van az esem√©ny, de ezen mindenki k√©pes √ļrr√° lenni, tudjuk, hogy a m√ļltban t√∂rt√©nt a dolog.

    A m√°sodik probl√©ma, ha gyorsan megy, ez m√°r a specrel. Itt pedig defin√≠ci√≥ szerint a k√©t rendszer (az ŇĪrhaj√≥s √©s a f√∂ldi) azonos viselked√©sŇĪ, de a m√°sik (az ŇĪrhaj√≥s)term√©szetesen m√°sk√©nt l√°t minket pl az √≥r√°nkat, mert f√©nysugarakat haszn√°l ami l√°tszik. A val√≥s√°g nem l√°tszik, mert az m√°r r√©g elm√ļlt mire ide√©r a f√©ny.
    Az ikerparadoxon t√©vedsz, nem gyors√≠t√°sra vonatkozik, hanem arra, hogy az ŇĪrhaj√≥s mennyi ideig rep√ľl nagy sebess√©ggel (egyenes vonal√ļ egyenletes mozg√°ssal). Ne zavarjon meg a gyors√≠t√≥ f√°zis, ezt ki lehet k√ľsz√∂b√∂lni.

    √Čs ezt nem m√©rte senki eddig. Nincs olyan m√©r√©s ami egyenletes √©s egyenes vonal√ļ lett volna, mert vagy k√∂rp√°ly√°n mozog a f√∂lddel egy√ľtt mint egy ciklois, vagy gyorsul, m√°sr√©szt az √≥r√°t valahogy vissza kell juttatni a F√∂ldre, hogy √∂ssze tudjuk hasonl√≠tani őket. A Hafele k√≠s√©rlet sem volt ilyen, az is f√∂ldk√∂r√ľli k√∂rp√°ly√°n haladt, sz√≥val cseppet sem k√≠s√©rletileg igazolt t√©ny, hanem csak √©rtelmezendő k√≠s√©rleti adat. √Čs k√ľl√∂nbenis, egy k√≠s√©rlet csak al√° tud t√°masztani egy hipot√©zist, bizony√≠tani nemigen.

    Teh√°t m√©gegyszer: az idődilat√°ci√≥t NEM igazolt√°k egyszer sem. Messziről f√©nysugarak seg√≠ts√©g√©vel m√©rt√©k, l√°tsz√≥lag van idődilat√°ci√≥ √©s ebből sz√°rmazik a baj, mert a l√°tsz√≥ dolgok nem a val√≥s√°g, mert a val√≥s√°g mire megl√°tjuk m√°r eg√©szen m√°s, √©s ezt a m√°st csak k√©sőbb l√°thatjuk meg, mire ide√©r a f√©nye.

    A f√©nysebess√©g m√°rpedig ir√°nyf√ľggő. Csak senki nem m√©rte ezt az ir√°nyf√ľgg√©st. A f√©nysebess√©get nagyon nagyon pontosan egy s√≠kban m√©rik. Mindig. Kiv√©tel a Pound √©s Rebka kis√©rlet, ahol a lefel√© eső f√©ny sebess√©gn√∂veked√©s√©t m√©rt√©k ki nagyon √©rz√©keny Mossbauer hat√°s seg√≠ts√©g√©vel (tudtukon k√≠v√ľl).
  •  

  • BiroAndras #108


    "Nem a relativit√°selm√©let egyez√©s√©t kifog√°solom a k√≠s√©rleti adatokkal, azok el√©g j√≥l egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativit√°selm√©let kisaj√°t√≠totta mag√°nak a jogot, hogy ő a val√≥s√°got √≠rja le. Pedig √©ppen nem azt √≠rja le, hanem a l√°tsz√≥ vil√°got, √©s ezzel egyeznek a k√≠s√©rleti adatok. A val√≥s√°g pedig eg√©szen m√°s."

    Ha egyszer a k√≠s√©rletek igazolj√°k az elm√©letet, akkor miből gondolod, hogy a val√≥s√°g eg√©szen m√°s? Hogy lehet eg√©szen m√°s, ha az eredm√©nyek stimmelnek?
    √Čs mi az, hogy kisaj√°t√≠tja a jogot? Ezt nem √©rtem.

    "Itt van p√©ld√°ul az eml√≠tett specrelből t√°pl√°lkoz√≥ idődilat√°ci√≥. Ez egy l√°tsz√≥lagos hat√°s, amit nem lenne szabad √∂sszekeverni a val√≥s√°ggal, √©s minden k√≠s√©rlet a L√ĀTSZÓLAGOS l√©tez√©s√©t igazolja, ezt senki nem vitatja.

    Az idődilat√°ci√≥ l√©t√©t k√≠s√©rletileg is igazolt√°k sz√°mtalan alkalommal. Pl. a r√©szecskegyors√≠t√≥kban √°lland√≥an relativisztikus sebess√©gekkel dolgoznak.

    "A val√≥s√°gban azonban az ikerparadoxon nem l√©tezik amiatt, hogy a f√∂ldi √≥r√°m j√°r√°sa nem fog megv√°ltozni att√≥l, hogy azt egy gyorsan repkedő ŇĪrhaj√≥s n√©zegeti, vagy sem. Csak m√°sk√©nt fogja l√°tni. De ez a val√≥s√°got nem befoly√°solja, m√©gha Einstein √©s b√°rki mindenki m√°s azt √°ll√≠tja is."

    A te f√∂ldi √≥r√°d nem is fog megv√°ltozni, att√≥l, hogy valaki k√∂rberepkedi, de az ŇĪrhaj√≥s √≥r√°ja, illetve ő maga is meg fog v√°ltozni. Az √°lt.rel.-mondja meg konkr√©tabban, hogy mi t√∂rt√©nik. Az ikerparadoxon felold√°sa az, hogy aki gyorsul, annak sz√°m√°ra v√°ltozik meg az idő sebess√©ge.
    √Čs ism√©tlem : Ez nem csup√°n elm√©let, hanem k√≠s√©rletileg igazolt t√©ny!

    "√Čs ennek semmi k√∂ze az √©terhez, szerintem."

    Ezzel egyetértek. Mivel éter nincs, nem is lehet hozzá köze semminek.

    "Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
    Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja
    a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert"

    Ebből egy sz√≥t sem √©rtek.

    "Ha nem sz√°molunk a Lorentz transzform√°ci√≥val, akkor sem lehet cs√≠keltol√≥d√°st v√°rni, mert csup√°n a f√©nyutak cser√©lődnek fel"

    Nem sz√°molhatsz Lorentz traf√≥val, ha nem fogadod el a spec.rel.-t. Ugyanis a Lorentz traf√≥b√≥l j√∂n ki minden olyan effekt, amit nem szeretsz (pl. idődilat√°ci√≥). Ha meg a hagyom√°nyos √∂sszead√°st haszn√°lod, akkor a m√©rt f√©nysebess√©g ir√°nyf√ľggő lesz.

    "Az a t√∂bb sz√°z r√©szecske egyik sem stabil, ki tudja mi van vel√ľk, viszont m√©gnagyobb energi√°kkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia √°llapot lehet, ez√©rt stabil. Teh√°t a pozitron √©s a proton ugyanaz az anyag, csak az energi√°juk m√°s. Ugyanez √©rv√©nyes az elektron - antiprotonra is."

    Mi van ???
  •  

  • Astrojan #107


    Nem a relativit√°selm√©let egyez√©s√©t kifog√°solom a k√≠s√©rleti adatokkal, azok el√©g j√≥l egyeznek ahogy mondod. A baj az, hogy a relativit√°selm√©let kisaj√°t√≠totta mag√°nak a jogot, hogy ő a val√≥s√°got √≠rja le. Pedig √©ppen nem azt √≠rja le, hanem a l√°tsz√≥ vil√°got, √©s ezzel egyeznek a k√≠s√©rleti adatok. A val√≥s√°g pedig eg√©szen m√°s.

    Itt van p√©ld√°ul az eml√≠tett specrelből t√°pl√°lkoz√≥ idődilat√°ci√≥. Ez egy l√°tsz√≥lagos hat√°s, amit nem lenne szabad √∂sszekeverni a val√≥s√°ggal, √©s minden k√≠s√©rlet a L√ĀTSZÓLAGOS l√©tez√©s√©t igazolja, ezt senki nem vitatja. A val√≥s√°gban azonban az ikerparadoxon nem l√©tezik amiatt, hogy a f√∂ldi √≥r√°m j√°r√°sa nem fog megv√°ltozni att√≥l, hogy azt egy gyorsan repkedő ŇĪrhaj√≥s n√©zegeti, vagy sem. Csak m√°sk√©nt fogja l√°tni. De ez a val√≥s√°got nem befoly√°solja, m√©gha Einstein √©s b√°rki mindenki m√°s azt √°ll√≠tja is.

    √Čs ennek semmi k√∂ze az √©terhez, szerintem.

    Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval...
    Akkor, hogyan akarsz fénysebességet összeadni mondjuk éter sebességgel ? Mindenki használhatja a Lorentz formulát a számításaihoz. Kivétel lenne Michelson ? Itt nem a történelem számít. Na most ennek ellenére nem érdekel a Lorentz formula, tehát kár volt így kiemelni, mert

    Ha nem sz√°molunk a Lorentz transzform√°ci√≥val, akkor sem lehet cs√≠keltol√≥d√°st v√°rni, mert csup√°n a f√©nyutak cser√©lődnek fel

    Az a t√∂bb sz√°z r√©szecske egyik sem stabil, ki tudja mi van vel√ľk, viszont m√©gnagyobb energi√°kkal nem pozitron lesz, hanem proton. Ez valami rezonancia √°llapot lehet, a graviton enn√©l a k√©t frekvenci√°n√°l z√°r√≥dik k√∂rbe, ez√©rt stabil. Teh√°t a pozitron √©s a proton ugyanaz az anyag, csak az energi√°juk m√°s. Ugyanez √©rv√©nyes az elektron - antiprotonra is.

    Fotonmodell

  •  

  • BiroAndras #106


    Hogy magyarázod a relativitás elmélet és a kvantumfizika hihetetlen pontos egyezését a kísérleti adatokkal?
    Pl. hogy magyar√°zod az idődilat√°ci√≥t? Ez az effektus pontosan abb√≥l k√∂vetkezik, hogy nincs √©ter (√©s persze sz√°mtalan k√≠s√©rlet igazolja a l√©tez√©s√©t). √ögy, hogy idődilat√°ci√≥ nem l√©tezik, mert az csak l√°tsz√≥lagos.

    "Ha nem számolunk a Lorentz transzformációval (bár ez a relativitáselmélet alapján nonszensz lenne)"

    A relativitás elmélet épp abból indult ki, hogy nincs éter. Hogy hivatkozhatsz így rá ? Úgy, hogy van éter, = DVAG ami egy gravitonsugárzás.

    "Az 1022 keV -n√°l nagyobb energi√°j√ļ gammafotonok egy nagyt√∂megŇĪ atommagba √ľtk√∂zve p√°rkelt√©ssel elektronn√° √©s pozitronn√° alakulhatnak √°t, teh√°t a f√©nykvantum hordozza a pozit√≠v (D) √©s a negat√≠v (C) t√∂lt√©segys√©get."

    √Čs mi van a t√∂bb tucat m√°sik r√©szecsk√©vel? P√°rkelt√©ssel minden fajta r√©szecske keletkezhet, t√∂lt√©s n√©lk√ľli is. ???
  •  

  • Astrojan #105


    A Michelson-Morley k√≠s√©rletet az √©tersz√©l kimutat√°s√°ra tervezte a 19. sz. v√©g√©n Albert Michelson √©s Edward Morley de sem akkor sem k√©sőbb semmif√©le inteferencia cs√≠keltol√≥d√°st kimutatni nem tudtak. A k√≠s√©rlet gondolata alapvetően hib√°s, mert m√≠g a piros f√©ny szembe megy az √©tersz√©llel addig a k√©k f√©ny pontosan h√°tszelet kap, √≠gy amennyivel a piros f√©ny lassabban megy a k√©k f√©ny ugyanannyival megy gyorsabban. A f√©nysebess√©g csak az √©terhez k√©pest √°lland√≥. Ha az √©ter (amit DVAG -nak h√≠vok) √°ramlik (pl. nagy t√∂megek k√∂zel√©ben) akkor a m√©rt f√©nysebess√©g a f√©ny halad√°si ir√°ny√°t√≥l f√ľggően kisebb vagy nagyobb lesz mint c, s ez√°ltal a k√©tf√©le hat√°s kiegyenl√≠ti egym√°st.
    Ha nem sz√°molunk a Lorentz transzform√°ci√≥val (b√°r ez a relativit√°selm√©let alapj√°n nonszensz lenne), akkor a marad√©k kicsiny fut√°sidő k√ľl√∂nbs√©g a szerkezetet 90o -al elford√≠tva szint√©n megjelenik. Az interferencia szempontj√°b√≥l azonban teljesen mindegy, hogy az 1. sug√°r megy egy kicsit lassabban, vagy az interferom√©tert elford√≠tva a 2. sug√°r megy ugyanannyival lassabban, ez√©rt semmif√©le cs√≠keltol√≥d√°s NEM v√°rhat√≥.

    A Michelson kísérlet az éterszél kimutatására nem alkalmas.

    V√©g√ľl de nem utols√≥sorban a DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity, nem v√≠zszintesen √°ramlik, hanem f√ľggőlegesen a F√∂ld t√∂megk√∂z√©ppontja ir√°ny√°ban. Ezt a hat√°st pedig a higanyon √ļsz√≥ interferom√©ter forgat√°s√°val m√©g akkor sem lehetne kim√©rni, ha a k√©sz√ľl√©k egy√©bk√©nt erre alkalmas lenne.

    http://astrojan.zz.mu/morley.htm
  •  

  • Astrojan #104


    Astrojan fény modell


    A foton (NEM elemi r√©szecske ebben a modellben) 4 r√©szecsk√©ből √°ll: A, B, C √©s D.
    Amint A √©s B r√©szecske fordul kettőt, C √©s D fordul m√©gegyet (vagyis C √©s D √∂sszesen fordul h√°rmat), a foton spin = 1 -nek megfelelően.
    A foton cirkulárisan poláros, lineárisan polarizált foton nem létezik.

    A modell √©rtelmezi, hogyan terjed a v√°ltakoz√≥ elektromos √©s az arra merőleges m√°gneses t√©r vektor egy foton r√©szecsk√©vel valamint egyes√≠ti a f√©ny r√©szecske √©s hull√°mterm√©szet√©ből ad√≥d√≥ tulajdons√°gokat.

    Az 1022 keV -n√°l nagyobb energi√°j√ļ gammafotonok egy nagyt√∂megŇĪ atommagba √ľtk√∂zve p√°rkelt√©ssel elektronn√° √©s pozitronn√° alakulhatnak √°t, teh√°t a f√©nykvantum hordozza a pozit√≠v (D) √©s a negat√≠v (C) t√∂lt√©segys√©get. Antianyag

    [Ne keress√©tek a nagy t√∂megŇĪ antianyagot a vil√°gegyetemben, a vil√°gegyetem t√∂lt√©segyens√ļlyban van, ugyanannyi a pozit√≠v (proton) mint a negat√≠v t√∂lt√©s (elektron), mert a t√∂lt√©s elemi r√©szecske (D √©s C)]

    teh√°t nem l√©tezik, a pozitronban csup√°n a pozit√≠v t√∂lt√©segys√©g (D) tal√°lhat√≥, m√≠g az elektront a negat√≠v t√∂lt√©segys√©g (C) √©s ha szabad √ļgy fogalmaznom egy graviton (A) √©p√≠ti fel. A pozitront a pozit√≠v t√∂lt√©segys√©g (D) √©s egy graviton (B) √©p√≠ti fel. Az (A) √©s (B) graviton azonos r√©szecske lehet, ellenkező polarit√°ssal egym√°s t√ľk√∂rk√©pei. A kopasz gravitonok terjed√©si sebess√©ge c2 (= becsl√©s, kb 1 Mc), a D √©s C t√∂lt√©segys√©gek g√°tolj√°k a gravitonok mozg√°s√°t √©s f√©nysebess√©gre lass√≠tj√°k, mert az maga lesz a f√©ny.

    http://astrojan.zz.mu/foton.htm

  •  

  • Astrojan #103


    A graviton sug√°rz√°s (= DVAG)


    1. Homog√©n gravit√°ci√≥s mezőbe t√∂meget helyezve kelti az √°ltalunk ismert gravit√°ci√≥s erőt az√°ltal, hogy a sug√°rz√°s egy r√©sz√©t a t√∂meg elnyeli
    2. √Āthatol√≥k√©pess√©ge a neutr√≠n√≥k√©hoz hasonl√≥, nagyon nagy
    3. Energiája nagyon nagy, így ha frekvenciája van az is irdatlan nagy
    4. A term√©szet legerősebb hat√≥ereje, a nyom√≥ereje horribilis, 1.21 x 1044 newton.
    5. Sebess√©ge val√≥sz√≠nŇĪleg sokkal nagyobb mint c, ink√°bb c2 k√∂r√ľli, √∂r√∂kmozg√≥.
    6. Vezeti és fenntartja valahogy a fényt
    7. MŇĪk√∂dteti az atomokat. N√©lk√ľle az atomok meg√°lln√°nak, megsemmis√ľln√©nek, vagy valami hasonl√≥
    8. A homog√©n gravit√°ci√≥s mező valamif√©le zavara keltheti a m√°gness√©get
    9. Rendelkezik a sötét energia tulajdonságaival (a nyomó gravitációs hatásra gondolok)
    10. Val√≥sz√≠nŇĪleg rendelkezik a kvantum v√°kuum tulajdons√°gaival
    11. Fekete lyuk k√∂zel√©ben abba befel√© √°ramlik, sodorva mag√°val mindent ami az √ļtj√°ban van, t√∂meget, f√©nyt mindent, mivel ő az anyagi vil√°g hordoz√≥ja.
  •  

  • sz4bolcs #96


    Szerintem meg nem sokban k√ľl√∂nb√∂zik miki eg√©r meg a tudom√°ny. Mindkettőt kital√°lt√°k √©s az√≥ta √ļgy is van. Az elm√©letet nem sok v√°lasztja el mikieg√©r fant√°zi√°j√°t√≥l. Tal√°n annyi, hogy Miki eg√©r holnap is lesz. :) De nem biztos...
  •  

  • Kelta #95


    Nincs teljesen igazatok, t√©nyleg vannak olyan r√©gi előker√ľlt ir√°sok, amelyekben olyan tud√°sanyag van, ami nem magyar√°zhat√≥ csup√°n az akkoriak fant√°zi√°j√°val... Rengeteg dolog van a multban ami m√©g magyar√°zatra szorul...
  •  

  • ge3lan #94


    A matek nem természettudomány, nem igazán illik a sorba szerintem. De ez inkább filozófia, mint tudomány, nem? Nem. A matematika teljes egészében tudomány és semmi esetre sem természettudomány. A filozófiához van a legkevesebb köze.
  •  

  • HUmanEmber41st #91


    Inkább arra próbálok utalni, hogy ezek az elméletek (és az egész fizikai-kémiai-matematikai tudományos rendszer) már 1X (vagy többször) már "megvolt" az emberiségnek. Hihetetlen tudásanyagot "rejt" a Védikus irodalom..
  •  

  • morgo #87


    1. ezalapjan a magnesesseg is nyomo tulajdonsag. Igen.
    2. Nem igaz, hogy "a vil√°gegyetem legal√°bb 26 G√©ves", mert "13 G√©vnek kellett eltelni, hogy a l√°tott galaxis od√°ig rep√ľlj√∂n, ahol a f√©nyt kibocs√°totta." ugyanis pont az a lenyeg, hogy minel messzebb nezunk, annal korabbi allapotat latjuk a vilagegyetem egy reszenek.
    3. "Csak a vonzo gravitacio alapjan talalhatott ki Hawking ekkora marhasagot". Talan erveket kellene felsorolni, nem szemelyeskedni...
    4. "Egyr√©szt az előbbiek alapj√°n a fekete lyukban sem nő a vonz√≥erő a k√∂z√©ppont fel√© haladva, hanem ellenkezőleg: cs√∂kken." hat ez elegge fugg attol, hogy milyen a surusegeloszlas, amit nem igazan ismerunk fekete lyuk eseten, de ha neki pontosabb infoi vannak, akkor csak szoljon;) Sz√≥lok.
    5. "N√©zz√ľk a t√°voli galaxisok mostan√°ban felfedezett gyorsul√≥ mozg√°s√°t."
    hat egyreszt most eppen nem tudom hol tartanak, de attol meg, hogy a gravitacio kizarna azt, meg van par lehetoseg, hogy miert tavolodhat(!)nanak gyorsulva a galaxisok. Nincs.

    6. a nyomo gravitacioval tobb problemam van: Úgy érted a megértésével van problémád, igen.
    - mi az hogy "felulrol" jovo nyomas? Feltartod a kezed és felnézel az égre, onnan jön.
    - ha kivulrol jovo sugarakat nyel el a tomeg, akkor miert nem mukodik az arnyekolas (ertem ez alatt, hogy egy vakumba zart dobozban a targyaknak lebegniuk kellene). Pont mŇĪk√∂dik. Alulr√≥l kisebb nyom√≥erő j√∂n felfel√©.
    - miert is nagyobb nagyobb tomegek kozeleben nyomo gravitacio eseteben a gravitacio? Hisz ha felulrol jon, akkor csak az adott targytol fugg, hogy mennyire "nyomodik" a masik targyhoz. Meg a F√∂ldtől, vagyis a m√°sik t√°rgyt√≥l.
  •  

  • UnnameD #86


    Találtam egy érdekes olvasmányt
    http://astrojan.zz.mu/gravith.htm
  •