Keresés

Iszolda

A társaság, találkozók, elveszett topikok, és a Fórum történelme

Hírek


A kormányt elnyeli a botrány

Csányi még támogatja

hűtlen kezelés


Nyakunkon a trollok

így dolgozik a titkosszolgálat

A keleti blokk államaiban


Lázár izomból hazudik

közben milliárdok mállanak a semmibe

Lázár hazudik


Nem bírjuk tovább!

Áder János beszéde a kormány lemondásáról

Áder János titkos beszéde március 15-én


A Roganovok felemelkedése

és bú, kása

Már megint a Rogán. Ez egy Lázálom


A kormány kíméletlenül elszámoltatja a népnyúzó pékeket

Főleg az Albánokat

Népnyúzó albán pékek lapátra


Megfenyegették az RTL Klub vezetőjét, Juhász Pétert meg nem fenyegették

vagy csak nem tudunk róla...

Lefizetnék az RTL Klub vezetőjét, Juhász Pétert meg fenyegették


Kósa Lajos azért zavarná haza gyorsított eljárásban a bevándorlókat, nehogy itt valami bajuk essen...

A Fidesz ügyeletes igyekvő embere úgy csinál, mintha...

Kósa Lajos hazazavarná a bevándorlókat, nehogy itt valami bajuk essen...


Másodpercekig Orbán Viktor azt se tudta, fiú-e, vagy lány

Ilyennek még sohasem láttuk a magyar kormányfőt

Orbán Viktor azt se tudta, fiú-e, vagy lány


Rendőrök állama

Diktatúra és rendőrállam kéz a kézben jár

fülkeforradalom


A becsület bajnoka – Rogán Antal dehogy cinikus fráter

ő egy hős városépítő...

Rogán Antal a becsület bajnoka


Nehéz idők járnak a forintra

és a kormánypárti sajtótermékek főszerkesztőire...

Nehéz idők járnak a kutyákra


még több Blog...


A sötét anyag és a sötét energia
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A sötét anyag és a sötét energia)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.18 10:53 0 0 1528

A gravitonszélnek van egy maximális sebessége és egy maximális nyomóereje..

 

A gravitonnak van maximális sebessége kb 1 Mc, a nyomóereje 1.21x1044 newton. Így tehát ez a maximális gravitációs erő ami a gravitonszél hatására megnyilvánulhat amikor az egyik oldalról már semmi gravitonsugárzás nem érkezik egy elegendően nagy fekete lyuk árnyékolása miatt.

 

A gravitonszél "sebessége" az eseményhorizonton pontosan c, mert éppen annyival több graviton halad befelé, hogy a kifelé tartó fotont éppen megállítja. A befelé tartó foton sebessége itt 2c.

 

ha minden irányból egyformán fúj a gravitonszél, akkor a gravitonszélnek ellenállás nélkül kell "átfújnia" önmagán

 

A gravitonok teszik ezt. Analógia lehet a szórt fénysugárzás ahol minden irányba haladnak fotonok és nem szeretnek összeütközni egymással.

 

Ez viszont olyan, mintha nem is fújna.

 

Pontosan jól érted, ez történik a világűrben ahol súlytalanság van. Minden irányban egyforma mennyiségű graviton halad, a megjelenített gravitációs hatásuk nulla.

 

Ha két azonos mennyiségû és sûrûségû, egymástól fényévekre távoli tömeg soha nem közeledhet egymáshoz

 

Ilyen nincs, hogy soha. Ezek mozognak és valamilyen pályán keringenek, ezért nem közelednek egymáshoz feltűnően. Ha egymáshoz képest valamilyen okból leállnának, akkor abban a pillanatban elindulnának egymás felé. Például ha a Föld a Napkörüli pályán szembetalálkozna egy hasonló méretű és sebességű objektummal (és ezért a keringés leállna) akkor azonnal megindulna a Nap felé és a két egymásba ütődött objektum gyorsulva beleesne a Napba.

 

A két csillag között természetesen megvan a gradiens mert mindkettő árnyékol.

 

1518, A Proton és az Elektron, ha összekelnek, nem semmisítik meg egymást, hanem felveszik a Fotonsugár családi nevet.:))

 

kicsit elírtad, a proton és az antiproton tesz ilyet, de nagyon jól haladsz, ha õk egybekelnek akkor atom vagy atommag lehet belõlük. Igazad van a proton és az elektron egymás antianyag párja, de nem tudnak egymásra "felszállni" mert a fotonképzõdéshez két egyforma (energiájú, frekvenciájú) házasulandó fél szükséges. Ha a proton mondjuk depresszióba esne és valahogy elveszítené életenergiájának nagyrészét, akkor a világegyetem egy szempillantás alatt annihilálódna, szétsugárzódna. Szerencsére nem tesz ilyet.

 

 

bign 1526, A sötét anyag amúgy lehet olyan anyag, ami elenyészõ (észlelési határnál gyengébb) sugárzást bocsát ki.

 

Pontosan ez a helyzet, a sötét anyag molekuláris hidrogén. A csíkjai gyengék és ezt a légkör elnyeli. Az atmoszféra fölé beállított IR spektrométerrel azonban már az első alkalommal megtalálták a H2 csíkjait méghozzá az addig ismert atomos hidrogén mennyiségének kb tízszeresét. Pont elég a gravitációsan hiányzó (sötét anyagnak titulált) anyaghoz.

Előzmény: őszszakál (1503)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.17 20:28 0 0 1495

Áá nem, ez egy mósógép centripeta. Ahol a víz nem kifele megy a mosógépből a centrifugális erő hatására hanem befele a centripetális erő hatására :)

 

A fekluk mindegy, hogy pörög-e vagy isszák -ezt a macskák különben értik, vagy nem- abba ígyis-úgyis befelé sodródik mindenféle anyagi részecske mert a BH közelében már elég nagy a gravitonszél ami befelé fúj. Ez annyit tesz, hogy befelé sokkal több graviton halad mint amennyi kifelé jön a fekete lyuk nevű kompakt csillagászati objektumból (am. csak egy kisebb rész képes a BH-n keresztüljutni abból ami a túloldalán lépett be).

Előzmény: őszszakál (1494)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.17 18:23 0 0 1488

Látott már valaki mosógép centripetát? Ez olyan relativista szerkezet ahol a víz a vödörből befelé áramlik a mosott (esetleg száraz) ruhába a centripetális erő hatására.

 

Ez úgy áll elő, hogy a mosógépet visszafelé forgatod, mint amikor a fizikus visszafelé tekeri az időt amint a centripeta felcsavarja a teret. Vagy a téridőt. Vagy mia rossebet.

Előzmény: Bign (1487)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.17 11:02 0 0 1478

A fősodrottak szerint gravitációs erő sincs, azok nyugodtan magukraejthetik a Trabantot, mert a trabantot NEM gyorsítja erő. Tessék nyugodtan kipróbálni kukacok.

Előzmény: Tuarego (1475)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.17 09:26 0 0 1472

Miféle műszerrel mérve van bármiféle nyomóereje képzeletbéli DVAG-odnak?

 

Üzenem a kekec kukacoknak, Trabanttal lehet mérni. Fogod a trabantot mondjuk Makón és a fejed fölé emeled. Ha elengeded és túléled akkor nincs nyomóereje a DVAG-nak, mert ott éppen súlytalanság van. Ha beledöglesz mert agyonütött akkor van. Ez egy durva, előzetes tájékoztató mérés, de a kisérletet érdemes elvégezni kukacoknak, mert enélkül sose tudják meg mi a gravitáció.

 

Pontosabban lehet mérni ha a trabantot ráteszed egy mérlegre. Ha egy tízcentis 4 fokos vízkockát teszel mérlegre a Föld nevű bolygón tengerszinten akkor már normáltad is a DVAG nyomóerejét.

Előzmény: Tuarego (1470)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.16 21:38 0 0 1456

A DVAG -nak valóban irtózatos a nyomóereje, de szerintem nem a nyomás okozza a meleget hanem a sugárzás elnyelődése (ami kicsi, mert a Föld csaknem átlátszó a gravitonok számára).

 

A meleget csak az összenyomódás okozza, maga a folyamat amikor az összenyomás folyamatban van. De amikor már nem nyomódik össze tehát elért egy bizonyos térfogatot akkor a nyomás már nem melegít.

 

Gázoknál ez könnyebben érthető, biciklipumpát nyomod, felmelegszik. De ha eztán csak nyomás alatt tartod akkor az szépen lehűl, tehát maga a nyomás nem melegít.

 

A gravitonelnyelést csak saccolni tudom, így gondolom legalább a fele hőtermelést a gravitonelnyelés okozza a Földben.

 

Egy elsődleges csillag képződésekor, amikor a csillag anyaga nem lehet más csak hidrogén és hélium és esetleg kevés lítium, ez esetben a gravitonelnyelésből származó hőtermelés már döntő hőforrássá válik, hiszen ott nincs radioaktív bomlás amivel a Föld hőtermelését igyekeznek magyarázni.

 

Egy idő után ez a csillag annyira felmelegszik az összenyomódás során, hogy beindulhat a fúziós energiatermelés is (ha a csillagtömeg elegendően nagy).

 

A hőelvezetés a csillagképződés során egyre nehezebb lesz, mert a hidrogén plazma már hőszigetelőként működik. Mivel a hő 3 féleképpen terjedhet így sugárzás, vezetés és konvekció lehet a hőleadás módja. A Föld esetében az anyagáramlás a szilárd kéreg miatt fékezett, de azért sok helyen kibugyog a láva.

 

A fekete lyuk hőmérszéklete kitaláció, okoskodás. De mivel szerintem a fekete lyuk anyaga hatalmas nyomással összenyomott neutron ahol a ...pepepepepepe... tórusz nanocsövek (= elektron-proton-e-p-epep..) vélhetően rendeződnek, úgyszólván kristályosodnak, a fekete lyuk anyaga nagyon kompakt lehet.

 

A hőmérséklet fogalom az atomok, molekulák szabad mozgásához, szabadsági fokaihoz kötődik (rezgés, forgás ilyesmi) és ez a szabad mozgás a BH kompakt anyagára szerintem nem jellemző, ezért a szokásos hőmérséklet fogalom valamilyen szinten értelmét veszíti a BH-n belüli neutron anyagon.

 

Szerintem semmilyen ellentmondás nincs a nyomó gravitációval.

Előzmény: őszszakál (1447)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.16 20:00 0 0 1441

Szia bign, arra emlékszel hogyan válogattak a Higgysz bozon mérési adataiból?

 

Több száz trillió mérési adatot dobtak ki (vettek NEM figyelembe) és végül néhány tíz (nem tízezer vagy tíz millió !) hanem néhány tíz pontot vettek figyelembe a nemlétező higgs bozon újjé csaknem megvan kiáltással kezdődő Nobel ceremónia elindításához. :)

Előzmény: Bign (1435)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.16 19:52 0 0 1439

Mivel a Hubble mérési pontok mind az öten a szaggatott vonal felett helyezkednek el, így az Univerzum tágulása lassuló, a DVAG vákuumenergia lassítja. Van még kérdés? Áá, nincs, csak a kekec kukacok unatkoznak.

Előzmény: Tuarego (1429)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.13 22:26 0 0 1411

Jaj de jó, végre valaki megértette a nemlétező mezei Higgs bozon tömeggeneráló szerepét, ha szépen kérlek elmagyarázod nekünk laikus módon, érthetően, hogyan generálja a tömeget a feltételezett Higgs bozon?

 

Persze nem bánnám ha egyszerűbb lenne a magyarázat a tóruszban keringő graviton elemi energiarészecskék tehetetlensége által okozott, előugró tömeg tulajdonságnál.

 

Szóval el tudnád magyarázni nem sokkal több mondattal mint ezen előbbi tömeg manifesztáció?

Előzmény: Balázs Péntek (1409)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.13 10:40 0 0 1400

Valamint a HST mérési pontok (= Hubble távcső) mindegyike a szaggatott vonal fölé esik (5 db-ot számoltam össze +1 ül a vonalon), ami ugye a legjobb rendelkezésre álló teleszkóp.

Előzmény: Tuarego (1399)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.11 11:45 0 0 1371

A gyorsulva tágulás egy baromság, semmi nincs ami a tágulást gyorsítaná, a DVAG gravitációs sugárzás meg fékezi. A Nobel elhamarkodott volt, mert a vizsgálatokat egyetlen nagyon távoli SN megfigyelésére alapozták, amely méréseknek a hibája óriási volt.

 

Nem ismert a szupernova típusa, távolsága, a csillagközi anyag mennyisége és minősége amin keresztül a fény hozzánk érkezett. A következtetéseket túl sok feltételezés felhasználásával vonták le, ami végül a világgákürtölt felfedezés értékéből von le. Olyan 100 %-ot.

 

http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz1111/szalai11112.jpg

Előzmény: Tuarego (1367)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.09 10:35 0 0 1332

A ciklikus Univerzum modelljét már néhány ezer éve kitalálták és például az indiaiak is megénekelték elgondolásukat. Véleményük szerint a Világegyetem állandó körforgásban van "szuszog". Ők több Világegyetemet képzeltek és a keletkezés - létezés - összeomlás ciklusokat megszemélyesítették. A kiindulási pontot máig ott hordják a homlokukon mint hindu bindu.

 

Ez a pont szerintük sem matematikai pont, nekik ennél több eszük volt, szégyellhetnék is magukat a tudósnak képzelt fizikusutánzatok, persze mert ők kiszámolták ezt a végtelen hülyeséget, jahh.

 

Az összeomlás náluk hirtelen lesz, mint egy villámcsapás, aztán minden kezdődik elölről.

Előzmény: Tuarego (1329)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.08 22:31 0 0 1326

Nagyon finom voltál, valóban az Univerzum téridejének nagy léptékű görbültsége értelmetlen.

 

A sötét energia azért tágítja az Univerzumot mert egy egyetlenegy olyan távoli SN megfigyeléséből vontak le mélyreható és óriási mérési hibákkal terhelt következtetéseket amit még fele akkora távolságban is megfigyelések tucatjával kellene ellenőrizni, mielőtt egy ekkora marhaságot világgá kürtölnének, mint a gyorsulva tágulás.

 

Na most egy inflantron feltételezése feltételezése simán belefér a nagyurak képzeletvilágába, de a graviton, amiről már azt is tudni vélik, hogy a spinéje kettő, na az kapásból felháborítja a térgörbítőket. De egy infantron, az tuti biztos volt a semmiből.

Előzmény: Tuarego (1318)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.07 18:08 0 0 1307

Sok semmiből sok, kevés semmiből kevés energia lesz vagy fordítva.

 

A téridőgörbület sikattyú pöndörödésének tizenhetedeik hatványával aranyos a semmiből keletkezés tenzor mani mani manifesztácija, mert a sok semmitérő beszédnek sok az alja.

Előzmény: Tuarego (1300)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.07 09:42 0 0 1291

A semmiből keletkezés már nem fizika, hanem mese...

 

Tényleg megáll az eszem a sok tudós mesemondótól akik nem veszik észre, hogy az istenített matematikájuk mekkora marhaságokra vezet.

 

Meg kell barátkoznunk a gondolattal, hogy az emberi butaság végtelen.

 

A geometriai objektumok, egyenesek, síkok, tökéletes testek a valóságban nem léteznek, hanem csak a képzeletünkben. A vasgolyó nem geometriai (ideális) gömb, a papírra vonalzóval rajzolt vonal nem geometriai egyenes..

 

Jaj, miket mondasz, hiszen a Münchausen báró és a vasgolyója létezik, hiszen benne van a könyvemben amit a 6. szülinapomra kaptam. Vitán felül benne van, kérdezd csak meg a ralativista pistákat, bizonyára bólogatnak, létezik, létezik mert a münchausen meg az ő golyója az Ősrobbanással keletkezett. A semmiből. :)

 

És ezek szólják le a gravitont.

Előzmény: Tuarego (1284)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.05 21:51 0 0 1264

Rendben, kibújtál a feladat alól. Kinyújtottam a karomat feléd, kinevettél, ha nem hát nem.

 

Attól tartok magad sem tudod azt amit tőlem követelsz. Csak azt kértem tőled tedd ide az axiómádat amire felépíted a relelmet. Tedd ide, hogy hogyan épülnek rá a (nemlétező) téridőre a függvények. Miért azok a függvények. Logikusan, értelmesen.

 

Nem egyszerű feladat, úgy tűnt érdekel mi lehet az amire ráépíted a relativista matematikai modellt.

 

Mert az maga a természet, az ismeretlen, félreértett fizikai, anyagi valóság.

 

A relelm csak egy leírása ennek a valóságnak. Jól / rosszul.

Előzmény: mmormota (1260)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.05 20:54 0 0 1258

Nem gondolom. Mint ahogy az előbb is magyaráztam, ehhez a részéhez semmi, SEMMI matematikai érzék nem kell. Az extrém körülményekhez már kell, mert ott be kell illeszteni a függvényekbe egy korlátozó tagot, amitől a gravitáció (pillanatnyilag térgörbület) nem tart a végtelenbe, de ez most itt nem jelentős.

 

Tudod mit? Te segíthetsz magadnak megérteni. Szépen ideteszed az axiómáidat és azt amiből kiindulsz, például azt, hogy mekkora a te egységnyi térgörbületed vagy hány kiló egy köbméter téridő meg ilyesmi.

 

Én pedig megpróbálom értelmezni azt amire te felépíted a relelmet. Na most nem biztos, hogy menni fog de hátha. Ok? Próba? Hátha megértjük egymást.

 

Tehát most nyilván nem maguk a függvények érdekelnek, hanem az hogy mit akarsz leírni velük és miért (milyen megfontolásból) használod pont azt a függvényt.

Előzmény: mmormota (1257)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.05 17:56 0 0 1256

Most mondtam el, a térgörbítős tenzorok nem a tér görbülését írják le, mert a tér tiszta matematika, csak leírás. Leírása egy fizikailag létező, anyagi "dolog" viselkedésének ezt sikerült függvényekbe önteni. Semmit nem kell tennem, mert teszerinted a nemlétező tér görbülését írják le, szerintem meg a DVAG gradiensét.

 

Melyiknek van esélye? A tiednek nulla, mert az tiszta matematika ami a természetben nem létezik.

 

Ha zöld manónak kereszteled a gravitonpárokat, akkor lesz egy jólműködő (függvényes) leírásod a természet gravitációs jelenségéről. De miért is kellene zöld manónak hívni a gravitonokat?

 

Nem kell semmilyen új axióma, csak ugyanaz amit te használsz. Az értelmezésük lesz némileg más.

Előzmény: mmormota (1255)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.05 17:32 0 0 1254

Olyan sokat magyaráztam már neked, nem figyelnél néha egy kicsit?

 

A relativitás matematikai modellje a nyomó gravitációt írja le, a térgörbítős függvények a gravitonsugárzás gradiensét írják le, ami egy fizikai, anyagi jelenség. A relelm meg a matematikája.

 

A számításokkal a nyomó gravitációt modellezed, igazán ezt a kicsit megérthetnéd már, hümm?

Előzmény: mmormota (1253)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.05 16:41 0 0 1252

Magyarul a fény pályája görbe. Mint ahogy az ágyúgolyó pálya is görbe. Pontosan úgy.

Előzmény: mmormota (1251)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.04 16:16 -1 0 1241

A fizikai tér fából vaskarika, nincs olyan. Éppen az amit idéztél,

 

* A fénysugarak ugyanis csak akkor görbülhetnek el, ha a fényterjedés sebessége más és más a különböző helyeken. *

 

bizonyítja (jelzi), hogy a Nap mellett (is) egy anyagi mező van ami ellen semmi kifogásom.

 

A fizikai tér kifejezést azért használja a kergefizika, hogy összemossa a geometriát az anyagi világgal, megtévessze a kevéseszű olvasót és ezt a tévelygést felhasználva állíthassa, hogy a

 

galaxisok között a tér tágul és nem a galaxisok távolodnak egymástól. Az egész ködösítésnek valójában ennyi a szerepe.

 

Egyúttal az idézeted cáfolja a fényterjedés állandóságát is, nagyon helyesen.

Előzmény: Bétaverzson (1238)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.04 16:02 -1 0 1239

Nagyonis lényeges a kérdés, csak ami nem anyag az nem lehet fizikai, a fizika normális értelmében.

 

Az a dolog amit próbálsz megfogalmazni, az a matematikai tér fogalom. Attól, hogy ráhazudod, hogy ettőlfogva ő legyen a fizikai tér még nem válik fizikailag létezővé, ergo anyagi természetűvé a matematika.

 

Mint ahogy ostobaság a matematikai pontokból definiált egyenest fizikai egyenessé átnevezni avagy a síkot fizikai síkká minősíteni. A fizikában nincsenek síkok, síkok csak a matematikában vannak, a természetben nincsenek.

 

A természetben semmilyen síkok nincsenek, sem matematikai sem fizikai síkok.

 

És feltételezni, hogy az egyenesnek vagy a síknak valamiféle szerkezete van, nahát ez szégyenteljes elmebetegség, bárki is állít ilyen hülyeséget.

Előzmény: Bétaverzson (1233)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.04 11:46 0 0 1231

Az teljesen nyilvánvaló, hogy a relativitás matematikai elmélete csupán a leírására szolgál egy valóságban, fizikailag is létező "dolognak" és igazad van, a pápák mint valami elmebetegek ragaszkodnak a tér(idő) görbítéséhez, fölfújásához vagy expanziójához, a definíció szerint nemlétező matematikai pontok fizikai létezéséhez.

 

Csak ezt az egyetlen dolgot kellene a püspökuraknak felérni ésszel, a tér matematikai pontok végtelen halmaza.

 

Ááá, ez magas az uraságoknak.

Előzmény: Tuarego (1229)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.03 22:00 0 0 1226

Értettem. Jelentem, hogy csak az utolsó mondatot vedd figyelembe, Esztit,

 

az egyenes végtelen és nem anyag. Akkor ez már a téridő?

 

Na így már belefér? (basszus, ez lett az utolsó mondat, ebből megint baj lesz :)

Előzmény: Bétaverzson (1225)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.03 18:03 0 0 1224

Híha vazze, most jól elkaptál. Bár szerintem a (vad)kacsa sem végtelen ráadásul így ősszel meg Vés.

És ha szerencséd van légből kapod.

 

Jó, mondok másikat mert aggódok a leckéd miatt,

 

az egyenes végtelen és nem anyag, teát buktad. Nos, alapos (sík?) terhelt kacsa, ez nem gáz?

Előzmény: Bétaverzson (1223)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.03 16:21 0 0 1222

Oké, meg is válaszoltad. A hülyeség végtelen és nem anyag.

 

Az már csak egy kis porszem nüansz, hogy nemis a téridő.

Előzmény: Bétaverzson (1221)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.03 10:38 0 0 1219

Ok Feri, itt a vicc poénja, http://astrojan.zz.mu/silverto.pdf

 

The (Silvertooth) apparatus is mounted on an optical table such that it may be rotated about a vertical axis.

 

A Dug sajnos a saját eszközét addig egyszerűsítette, míg bevezette magának, mondom MAGÁNAK a napi hőmérsékletingadozásokat. Viszont ezerszeresen alátámasztotta Silvertooth kisérletét, hála neki.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1218)
Astrojan Creative Commons License 2016.12.03 08:49 0 0 1216

e gomb Tua, e gomb! Szóval, nézzünk egy tér definíciót és egyből a helyére kerül a probléma.

 

A tér egy síkra merőleges egyenesre feltűzdelt, a síkkal párhuzamos síkok végtelen kiterjedésű és mennyiségű halmaza.

 

Tehetnénk egy olyan definíciót is például, hogy:

 

a tér egy ponton átmenő (különböző orientációjú) síkok végtelen halmaza,

 

csak ebben az esetben nem tudnánk koordinátázni a terünket és így nem felelne meg a kívánt célra, a tájékozódásra.

 

Ezt akár tovább is lehet egyszerűsíteni, egy ponton átmenő (különböző irányú) egyenesek végtelen halmaza.

 

De mindegyiknek a lényege: a tér matematikai pontok végtelen halmaza. És ez akármilyen térre igaz, legyen az akár Riemann vagy Minkowski. Na jó, a Kossuth térre nem igaz.

 

Tua, nincs olyan, hogy fizikai tér, a tér matematikai definíció. A téridő meg inkább egy függvény.

 

 

Feri 1181, nem kell végigolvasnom a cikket! Elég egyetlen mondat belőle, ez itt:

 

to reproduce the essence of Silvertooth's experiment while simplifying the optical arrangements where-ever possible.

 

Ettől lehetett neki hőmérsékletfüggése, mert ő csak úgy tudott mérni ha megvárta, hogy a Nap megfelelő pozícióba forduljon, magyarul fél napot kellett várnia a kontroll mérésre. Kérdezzél inkább.

Előzmény: Tuarego (1191)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.30 11:03 0 0 1179

Dehiszen éppen a Te általad linkelt munkában van a Silvertooth kisérlet megerősítése, ezerszeresen, általad is elismert gondossággal, reggeltől estig, februártól januárig. Dug Marett pontosan kihozta az eredményt amit Silvertooth is mért, 370 km/sec a Leo irányában.

 

A munka szépséghibája lehet, hogy ha nem volt nála hőmérsékletreguláció és így esetleg összevissza ugrált a laborban a hőmérséklet. Szerintem ez nem von le (sokat) a kisérletei értékéből mert remekül reprodukálta Silvertooth munkáját, valamint korrelációban van a háttérsugárzás anizotrópiából számolt sebességgel és iránnyal.

 

Silvertoothnál ugyanis nem kell számolni a napi hőmérsékletváltozásokkal, sorry.

 

 

béta 1174, látlak, ne aggódj. Eldönthető, van rá "kisérlet".

 

Ellentétben a relelm térgörbítő teóriájával, ami NEM dönthető el kisérleti úton, mert egy matematikai konstrukciót kellene kisérleti módon kimutatni, ami alapból, definíció szerint lehetetlen.

 

Nem tudod kimutatni kisérletileg a síkot vagy a matematikai pontot. Vagy a téridőt.

 

Kisérlet nélkül pedig a relelm vesztésre áll. A relativistáknak még nem tetted fel a kérdésedet?

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1176)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.29 18:54 0 0 1173

De ha te mégis mindenkinél okosabb vagy, akkor nem ártana ezt néhány érvvel is alátámasztani

 

Betettem egy kisérletet amivel ki lehet mutatni azt amit MM akart csak nekik nem sikerült, ütő sérv mert Silvertoothé működik. Ki lehet mutatni azt amit az MM interferométerrel nem lehet.

 

Milyen érvet szeretnél még?

 

Jó, legyen másik érv, Marinov mérése egy mosógépmotorral elvégezve.

 

És egy nagyon ütős MM interferométerrel: nem úgy kell forgatni ahogy a fizikus szokta és máris működik az MM interferométer, napi és éves ciklusokat lehet kimutatni amikor nem forgatod.

 

Egyébként tereltél a K1, Kn kisérlettel, mert a K1 "gondolatkisérlet" csak egy elképzelés amit egy valódi K2 kisérlettel kell ellenőrizni. Nem gondolatkisérlettel, erről szó nem volt.

 

Igaznak véled a K1 matematikai okoskodást kisérleti alátámasztás nélkül.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1169)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.29 17:25 0 0 1167

Igen, a kisérletet újra, és újra elvégzik egy arra alkalmatlan módszerrel és az eredmény mindig nulla lesz. Ez nagy csoda.

 

A mérésre egy derékszögű műanyagvonalzó is alkalmatlan. Ha ezzel próbálod meg a fénysebesség változásait kimérni, nem fog sikerülni, de megpróbálhatod vele ezerszer vagy milliószor, akkor sem fog működni.

 

Miért is? Azért mert az eszköz alkalmatlan a kívánt célra.

 

Van valami kisérleti bizonyíték, hogy alkalmas? Nincs.

 

A Silvertooth egyutas interferométer alkalmas a célra, működik és kisérletileg ki lehet vele mérni a Föld száguldását, az eredmény 370 km/sec.

 

Akkor egy alkalmatlan módszer nulla eredményét favorizálni mit mondjak finoman, megmosolyogtató.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1166)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.29 16:27 0 0 1165

a kísérlet, bár alkalmas lett volna..

 

Dehiszen pont ezt kérdeztem tőled, honnan tudod, hogy alkalmas lett volna ha kisérletileg senki nem ellenőrizte annak alkalmasságát és a jelek szerint Te sem tudsz kisérleti ellenőrzésről.

 

Az egész MM kisérlet egy képzelgésen alapul, a tudós fizikus társadalom azt képzeli, hogy alkalmas lett volna.

 

A fizika elképzeléseken, hipotéziseken, elméleteken alapul amit kisérletileg kell alátámasztani.

 

Enélkül nem ér semmit.

 

Tehát mégegyszer kérdezem ha nem értetted volna, van e valamilyen analóg kisérlet ami alátámasztja a várakozást, hogy az MM jellegű készülék szokásosnak megfelelő forgatásával csíkoknak kellene másznia. Ne handabandázz másról, csak a kisérleti alátámasztás érdekel, kösz előreis a fáradozásod.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1164)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.29 10:50 0 0 1162

Csak a pontosítás miatt írtam neked, mert az összefüggés nem kétirányú, nem igaz oda-vissza.

 

Ezért szóltam bele, mert az anyag létezik tér nélkül (ezt írtad is) de fordítva ez nem igaz így. Mert a tér egy létrehozott fogalom, anyag már létezett ezen fogalom megalkotása előtt is, ezt fontos kihangsúlyozni. A tér mivel matematikai fogalom, nem képződhetett az Ősrobbanással, mert akkor még nem volt olyan lény aki létrehozta volna a matematikát.

 

Szerintem abban maradhatunk (amit írtál is), hogy tér és idő önmagában nem létezhet.

 

Az anyag csak azért kell hozzá, hogy létrejöjjön egy értelmessé szerveződött lény, aki megalkotja a matematika fogalomrendszerét.

 

A hőmérséklet valóban nem létezik anyag nélkül, mert az az anyag (mozgásának) tulajdonsága.

 

De a tér NEM anyagi tulajdonság, ezt a fogalmat mi ragasztottuk hozzá. Ha valaki kételkedik az gondolja meg létezik e a természetben sík, kör vagy matematikai pont.

 

Definíció szerint nem.

 

 

Ferenc 1160, Feri nem ezt kérdeztem. Azt kérdezem tudsz e olyan módszert ami a MM kisértet alapját képező okoskodást teszteli, tehát ami kisérletileg alátámasztja az okoskodást.

 

Amitől bizonyosak lehetünk abban, hogy a készülék (szokásos) elforgatásával valóban kellene a csíkoknak mászni.

Előzmény: Tuarego (1161)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.29 09:05 0 0 1159

Tehát az anyag önmagában létezhet, tér és idő nélkül. Úgy van ezzel értek egyet.

 

Tuaregonak ez egy félreérthető mondata itt,

 

Az anyagnak nincs szüksége külön térre és külön időre (igaz), mert ezek elválaszthatatlanul hozzá tartoznak, attól elválaszthatatlanok (nem igaz), akár a mosolytól az arc. Szerintem sincs értelme önmagában fizikailag létező térről és időről beszélni (igaz).

 

Anyag volt már akkor is amikor még nem létezett ember és akkor még nem létezett a téridő fogalma, az anyagnak nincs szüksége térre mert ő van, egyszerűen anyag létezik és mozog.

 

Ez olyasmi mintha azt mondanád, az anyag csak akkor létezhet ha van neki színe. Egy denevért megkérdezel, lehet bőszen tiltakozna. Egy kutya például ezt mondaná, anyag csak akkor létezhet ha van neki szaga, mert a szag az anyagtól elválaszthatatlan, az anyagtól elválaszthatatlanul hozzá tartozik mondaná ő, ami nyilvánvalóan nem igaz.

 

mi is tulajdonképpen az önmagában is létező anyag?

 

Az anyag kettő féle elemi energiarészecske, tömegük nincs. Semmi köze a térdefinícióinkhoz.

Előzmény: capmax (1157)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.28 22:17 0 0 1155

Ok, rendben. Megfigyelte ezt a csíkmászást már valaki? Tehát tesztelte már valaki, hogy ez a fajta forgatás (higanyon, függőleges tengely körül) egyáltalán okozhat e csíkmászást?

 

Tudom, nem okoz, hiába forgatták. De valamilyen mód csak van arra nézve, hogy ha ez a fajta forgatásnak működnie kellene akkor azt valahogy tesztelni lehessen kisérletileg.

 

Tehát a kérdésem az, hogy az okoskodást le lehet e valahogyan tesztelni szerinted? Mert ha nem, akkor az okoskodás természetszerűen téves és nem is kellene számítani csíkeltolódásra a hagyományos (higanyon) forgatás során.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1154)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.28 21:12 0 0 1153

Megtennéd, hogy először azt vizsgáljuk meg, hogy 90 fokos elforgatás után látszik-e csíkeltolódás?

 

Például azért, mert 1144-ben is erre a merőleges irányra hivatkoztál, ezért először azt tisztázzuk mi van ha 90 fokkal forgatod el az eszközt, most első közelítésben nem érdekel mi van közte (mivel semmi sincs közte, csupán azt vélelmezed, hogy KELLENE lennie, de soha senki ilyet nem mért).

 

Valójában nem megfigyelhető a csíkelmozdulás, hanem szerinted kellene lennie. Nem mindegy.

 

Tehát 90 fokkal elforgatva várható lenne -e különbség a csíkozásban a 0 fokhoz képest?

 

 

capmax 1151, híinnye, az még sohasem futott át az agyadon, hogy a tér létezését kellene bizonyítanod, nem pedig a nemlétezését (nekem)? Vagy az idő létezését illett volna kisérletileg bizonyítani akkor amikor fogalmad nincs mi lehet az idő?

 

Ami még ennél is rosszabb, ki és mikor mutatta ki kisérletileg a téridőt? (egy matematikai fogalmat bruhaha)

 

De nehogy azt találd ki, hogy a golyók forgása megváltozott a téridőtől, mert azt a nagymamám pörgeti gondolatátvitellel. Ha neki nem megy akkor szól az istennek, hogy pörgesse egy kicsit másképpen hadd őrüljenek a fizikusok.

 

Szóval ha valami történik a golyókkal akkor azt a gravitonsugárzásnak és a DVAG gradiensének köszönheted. Nem a téridőnek.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1150)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.28 18:21 0 0 1149

Rendben, tehát a 90o -nál semmiféle változás nem figyelhető meg, pontosabban csíkeltolódás nem várható.

 

Akkor 45o -nál? Ott sem.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1148)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.28 17:36 0 0 1147

Nem értetted a kérdést? Csak egyetlen apró mondat,

 

Szerinted különböző lesz a csíkmintázat ha a 2. számú van a baloldalon és az 1. számú lesz a jobb oldali fénysugár??

 

Lefordítom a te nyelvedre, az általad rajzolt ábrát ha vízszintes tengelyen elforgatod és ekkor a sűrűbb sraffozás van felül és ami eddig felül volt most az lesz alul, lerajzoljam?

 

Ekkor, a megfordított esetben más lesz az interferenciacsíkozat vagy esetleg nem lesz semmiféle változás? Ez a kérdés, kímélj meg légyszíves a többi lafflafftól.

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1144)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.28 17:13 0 0 1143

Kösz, de egy rossz (hibás) matematikával támogatott elmélet meg ezerszer olyan kártékony.

 

Ugyanis ha 90o -al elforgatod az interferométert akkor pontosan semmilyen azaz nulla változás várható.

 

Az érzékelőhöz két fénysugár érkezik, legyen az 1. számú a bal, a másik (a 2. számú) meg a jobb oldalon. Szerinted különböző lesz a csíkmintázat ha a 2. számú van a baloldalon és az 1. számú lesz a jobb oldali fénysugár??

Előzmény: takacs.ferenc.bp (1142)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.28 12:21 0 0 1140

jótanács: e gomb, itt a címsorban. Nagyon hasznos.

Előzmény: Tuarego (1139)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.28 09:40 0 0 1138

Nem mindegy? Saját magad nem mersz belegondolni abba amit írok? Vagy keresed a wikipédiában és nem találod?

 

A randevúhoz két koordináta kell, egy térbeli és egy időbeli. Emiatt alkottuk meg ezeket a fogalmakat, nevezetesen a teret és az időt.

 

Egyébként itt most szép idő van.

Előzmény: capmax (1125)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.27 10:18 0 0 1105

Fentiekből következik, hogy "idődilatációról", továbbá a (tér)idő "görbüléséről" sem beszélhetünk a valóságban.

 

Nagyonis jól látod, pontosan így van. Amit téridő kunkorodásnak, felfúvódásnak vagy dinkatációnak vél a fizikus, amögött valamilyen fizikailag létező tartalom van, ez a gravitonsugárzás és annak tömegek hatására bekövetkező változásai. A téridő egyenletek csak a leírására szolgálnak a valóságnak, a valóság a fizikailag létező gravitonsugárzás.

 

 

ősszakál 1098, éppen erre a sztereotíp tévedésre próbálok rámutatni azzal, hogy a szervetlen természetben csak anyag létezik ami mozog.

 

Az anyag NEM a térben létezik és NEM az időben létezik, hanem fordítva van. Az anyag létezik és mi okostojások fogalmakat alkottunk hozzá a magunk boldogulására. A térfogalom nélkül csak véletlenszerűen tudnánk randevúzni mert nem tudnád, hogy hova kell menned.

 

Ha pedig az idő fogalmát nem alkottuk volna meg akkor holtodig várhatnád, hogy arra vetődjön a kedves ahol éppen tartózkodsz.

 

 

béta 1100, jót mondtál

 

 

construct 1103, ezt nem te írtad itt? De. Akkor miért próbálod az én számba adni a saját hülyeségedet:

 

Ha észrevetted volna, hogy azok (a részecskék, például a Hold vagy a Nap részecskéi) is a fejünkben létező absztrakt fogalmak..

 

he?

 

A fejedben zavaros fogalmak vannak, a Holdban meg a részecskék, igyekezhetnél kicsit.

Előzmény: Tuarego (1097)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.26 20:10 0 0 1095

Úgy van, a világűr nem üres, mert a DVAG mindenütt jelen van, ez egy hatalmas mennyiségű gravitonsugárzás. Mindenütt van.

 

Az időhöz való átkötésedet viszont nem értem, az idő is egy megalkotott fogalom, a szervetlen természetben nem létezik idő, csak anyag van ami mozog.

 

Az idő fogalmat mi alkottuk meg, hasznos dolog, enélkül folyton lekésnénk a randevút. Ehhez előszöris kerestünk ciklikus folyamatokat, például napkelte mindig van kéznél. Okos ókori csillagászok rájöttek, hogy 365 naponként kezdődik a tavasz (a mexikói piramisokon 365 lépcső van esetleg 365 ablak). Aztán feltaláltuk a tikktakkolós órát meg az atomórát.

 

Az időnek a mi "valóságunkban" van helye, de a szervetlen világban (pl a Holdon) ez a fogalom nem létezik.

 

Egy olyan világban ahol történetesen nem léteznének ciklusos folyamatok ott még az idő fogalom is értelmetlen lenne.

 

 

bétaverzió 1092, jó de ezért válogattam le a szervetlen világokat, mert ott nincsenek gondolatok (bár a számítógépek nagyon igyekeznek:)

 

 

construkt 1090, teljesen mindegy milyenek a részecskék. Az elemi részecskék energiarészecskék, csak kettő féle van, nincsen tömegük. A graviton örökmozgó, ki akarsz oktatni? Amikor ekkora ostobaságot képes vagy leírni,

 

Ha észrevetted volna, hogy azok (a részecskék, például a Hold vagy a Nap részecskéi) is a fejünkben létező absztrakt fogalmak..

 

inkább hallgattál volna.

Előzmény: őszszakál (1091)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.25 20:54 0 0 1089

Miért is tetted ezt be ide? De tudod mit, hagyd a fenébe, sötét fotón a dégyé..

 

 A térről kérdeztél nemrég, a fogalmakról annyit kell tudni, hogy a szervetlen természetben ezek nem léteznek. Ott nincs matematika, függvények, számok vagy hexaéder, nincsenek színek vagy szeretet.

 

A szervetlen természetben csak anyag van ami mozog, ezek többnyire részecskék. Sokan vannak és egymást statisztikusan lökdösik, ebből építkezünk.

 

Tehát tér nincs, idő sincs, téridő meg semennyire sincs. Ha hiszed ha nem.

 

A fogalmakat az emberi agy hozta létre és csak ott tekinthetők létezőnek, csak a fejünkben.

 

Egy relativista úgy képzeli, hogy a tárgyak a térben vannak, ezzel szemben a helyzet az, hogy az anyagi világ létezik, slussz.

 

A fogalmakat pedig mi definiáljuk hozzá, tehát a távolságot -ami szigorúan matematikai fogalom- mi találtuk ki méghozzá matematikai pontokat kijelölve az objektumokon. Definiáltuk az egyenest, a síkot és a teret, ezek a fogalmak ettől a definíciótól születtek meg, azelőtt nem léteztek (de most sem léteznek csak a fejünkben).

 

Következésképpen a teret nem képes hajlítani a szervetlen anyag, sem a gravitáció mert az nem létezik. Valami más történik és mi ennek a fizikailag létező másvalaminek a leírására használjuk a téridőt és annak hajlítgatását vagy felfúvódását. Vagy a függvényeket.

Előzmény: őszszakál (1088)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.25 08:11 0 0 1085

Na jó skacok, próbáljuk meg valamit kihozni ebből a parttalan civakodásból. Tételezzük fel, hogy

 

1. az elektron a jelenlegi felfogás szerinti egyetlen darabból álló elemi részecske, amelynek spin tulajdonsága van. Van neki 1 kerek egész nagyon pontosan meghatározott, mindegyik elektronban pontosan ugyanakkora elektromos töltés tulajdonsága is ami nem változik sem a hőmérséklettel, sebességgel, nyomással vagy mágnességgel, tkp sehogy.

 

2. az elektron 2 elemi alkotórészből áll és ezek egyike spin tulajdonságot hordoz míg a másik elemi alkotórész az 1 egész töltés tulajdonságot hordozza.

 

3. az elektron 3 elemi alkotórészből áll.

 

Most fogjuk az elektront és paszírozzuk szét vagy tegyünk vele olyat amitől ezek a tulajdonságok szétválnak.

 

Az első esetben az elkülönülés nehezen tartható hiszen egyetlen oszthatatlan objektumról van szó.

 

A második eset triviális, a két alkotórész tulajdonságai valami módon széttaposhatók.

 

A harmadik eset azért érdekes mert a protonban (de mégjobb az antiprotonban) is pontosan ugyanaz a spintulajdonság valamint láss csodát, ugyanakkora elektromos töltéstulajdonság székel. Ha ezt a harmadik esetet tapossuk szét akkor legalábbis háromféle tulajdonságnak illene megjelenni ami a spin(ek), a negatív kvarktöltések és a pozitív kvarktöltések lehetne. De csak két tulajdonság jelenik meg.

 

A problémát a harmadik esettel kapcsolatban az jelenti, hogyha az elektron elemi részecske, akkor a töltése is elemi. Hogyan lehetne akkor a protonban ennél kisebb elektromos töltés (1/3 vagy 2/3)?

 

Mert ez esetben az 1/3 lenne az elemi töltésegység és ebből kellene az elektronnak birtokolnia hármat.

Előzmény: Tuarego (1075)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.24 22:08 0 0 1081

collective excitation of a system of electrons can lead to the emergence of two new particles called "spinons" and "holons"

 

két új részecske megjelenéséhez vezet. Ennyi. További segítség gyengébb angolosoknak:

 

emergence: keletkezés kialakulás felmerülés jelentkezés kiemelkedés előbukkanás érvényesülés.

Előzmény: Tuarego (1073)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.24 21:07 0 0 1066

Ahhááá, értem már, miért nem ezzel kezdted? Szóval a two new particles-t rosszul fordítottam? Az nem két új részecskét jelent hanem emergé jelenést, jó. Nem a kotonnal kevered véletlenül?

 

Az a gyík jut eszembe rólad aki az atomos hidrogén tízszeres mennyiségét képes volt 10 %-ára fordítani, hátha így mégiscsak neki lenne igaza.  Ért itt valaki egyáltalán angolul?

 

Ja, és pedig pontosan erről van szó. Kettéhasították az elektront és two new particles keletkezett.

 

Kínos.

Előzmény: construct (1057)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.24 18:38 0 0 1056

Talán "jelenség"-nek kívánod fordítani a two new particles -t?

 

Nem érdekel a wikipédiatudósok véleménye, ez a kutatók véleménye a saját kisérletükről, két új részecske, mit nem értesz?

 

Nem két új jelenség hanem két új részecske, az egyik a graviton, világos? Dehogy.

Előzmény: construct (1055)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.24 17:06 0 0 1053

Kevés fizikatanár van akinek érdekel a véleménye. Ellenben maguk a kutatók ezt állítják,

 

..the collective excitation of a system of electrons can lead to the emergence of two new particles called "spinons" and "holons." A spinon carries information about an electron's spin and a holon carries information about its charge, and they do so as separate and independent entities.

 

A rendszer elektronjainak kollektív gerjesztése két új részecske megjelenéséhez vezet amelyet spinonnak és holonnak neveztek el. A spinon hordozza az elektron spin tulajdonságot míg a holon hordozza a töltés tulajdonságot és teszik ezt mint elkülönült és független létező részecskék.

 

Hol látsz te itt valamit virtuális hablatyolásról?

Előzmény: pk1 (1049)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.24 16:21 0 0 1047

A kekec nem neked szólt, vannak itt néhányan, bocs ha félreérthető voltam, Te kérdezhetsz bátran.

 

Valóban a holon és spinon részecskékről van szó ahol a holon az elektromos töltésrészecskéknek felel meg míg a spinon a spinért felelős elemi részecske (= a graviton). A kutatók önálló részecskeként értelmezték őket és ők ketten az elektron tóruszmodell alkotórészei.

 

Kamu a virtuális részecske, ezesetben ami egy különálló részecskének látszik az pontosan az. Igen kényelmetlen megfigyelés, hasonlóan a nagymennyiségű molekuláris hidrogén megfigyeléséhez.

Előzmény: őszszakál (1034)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.24 12:21 -1 0 1032

Nem, a kettő különböző dolog. A cnégyzet az egy becslés tőlem, más oka van amit nem szívesen szellőztetek kekeceknek.

 

A 1.21×10^44 newton nyomóerő Newton törvényéből vezethető le, az egy pontos, kisérletileg százszorosan alátámasztott érték.

 

Az elektromos töltések lokalizációja nem lesz olyan nagyon fantáziadús ha megérted a modellt teljes egészében, a modell logikájából adódik, ha már érted akkor nyilvánvalóan adódik.

 

Ennek a modellnek nagyon sok kisérleti igazolása van, azt kell mondjam minden kisérlet támogatja (!)

 

Csak a kisérleteket a fizika kisajátította magának a saját szájíze szerinti értelmezéssel, erre a legjobb példa a Pound és Rebka kisérlet. Egy csomó kisérlet meg egyszerűen félre van értve vagy hibás. De van olyan is ami szimplán hazugság (Hafele).

 

Például az elektron tóruszmodell mostanában kapott kisérleti igazolást ahol felfedezték a gravitont (csak még nem tudják).

 

Az elnyelt gravitonok fűtik a Föld magját, fűtik a csillagokat. A fehér törpék például nem képesek kihűlni soha. Ezenkívül az elnyelt gravitonok képesek lehetnek elektromos töltéseket megkötni, hiszen ők alkotják a barionos anyagot (elektron, pozitron, proton, antiproton) és a fényt is. Nem tudom megbecsülni a tömegképző folyamatok mértékét, de vannak olyan elképzelések is, hogy a Föld drámai módon hízik, bár ezzel a magam részéről nem értek egyet (pl azért voltak régen olyan nagyméretű állatok, mert akkor a Föld kisebb volt és emiatt kisebb volt a gravitációja tehát nagyobbra nőhettek az élőlények).

Előzmény: őszszakál (1029)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.23 21:45 0 0 1027

A DVAG csak gravitonpárokból áll. Végtelen mennyiségű de nem végtelen sűrűségű sugárzás. A graviton elemi részecske egy tömeg nélküli energia kvantum aminek tükörpárja van, így vannak ketten, az egyik jobbos a másik balos. Ezek ketten párban egyenes vonalban haladnak, áthatólóképességük az (a gravitonok segítségével létrehozott) anyagon nagyon nagy. Ennek ellenére az anyagot elképzelhetetlenül nagy nyomás alatt tartják, a nyomóerő 1.21×1044 newton, nem tudni hogyan csinálják.

 

A graviton maga az energia, nem veszít energiát mert ő maga az. Örökmozgó, ez a tulajdonsága.

A gravitonpár sebessége kb 1 Mc vagyis a fénysebesség kb milliószorosa.

 

A DVAG mindenütt van a Világegyetemen túl is végtelen távolságban. Ahol a töltések vannak ott vannak a Világegyetemek.

 

Ha a gravitonpár elektromos töltéseket köt meg -ez a másik elemi részecske amelynek szintén tükörképe is létezik egy jobbos és egy balos- akkor fotonná alakul és fénysebességre LASSUL. Értelemszerűen kétféle foton keletkezhet az egyik jobbos a másik balos, a foton cirkulárisan poláros.

 

A tömeg hatására a gravitonpárok sebessége nem változik meg szerintem, legalábbis lényegesen nem, a Földön keresztülmennek mint a fény az üvegen, csak sokkal hatékonyabban. A DVAG nem kifejezetten áramlik mert ez egy sugárzás. Amikor a DVAG "áramlásáról" beszélek akkor azon azt értem, hogy a tömegből kifelé némileg kevesebb graviton lép ki mint ami befelé tart. A különbséget hívom gravitonszél -nek (= a gravitáció okozója). Ez a gravitonszél az ami a BH eseményhorizonton éppen megállítja a kifelé tartó fényt. A befelé tartó fényt viszont értelemszerűen 2c sebességre gyorsítja ugyanitt ami beljebb hirtelen növekszik, a határsebesség c négyzet (ezzel szoktam jelölni a kb 1 Mc becsült gravitonsebességet, nem valódi cnégyzet, a jelölés csak a szemléltetést szolgálja).

 

A DVAG nem gyorsul semennyire és nem is lassul, ennyi a sebessége, ennyit tud. A sebességet a gravitonpárok elemi tulajdonsága adja, nem kell gyorsítani, ő maga a mozgató. Szokatlan tulajdonság tudom.

 

Igen a DVAG ha úgy tetszik nyílt halmaz, végtelen kiterjedésben, nem lokális.

 

Az Univerzumot kívülről nyomja és ezért fékezi mint egy normális csillagnál is vagy akár a Föld esetében. A feldobott követ a DVAG fékezi le, mert értelemszerűen lefelé több graviton éri a követ mint felfelé (hiszen a felfelé tartó gravitonsugárzás már előzőleg keresztülhatolt a Földön).

 

Az Univerzum esetében ugyanez a helyzet, kívülről több graviton érkezik mint az Univerzum felől, mert az Univerzum egy kisebb részt elnyelt belőle.

 

Kösz a kérdéseket, örülök neked.

Előzmény: őszszakál (1026)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.23 18:49 0 0 1024

Szerintem elég sokmindent, csak néhány példa,

 

1. magyarázatot ad a protonok és elektronok spinjére (amit a fizikusok nem mernek valódi keringésnek nevezni, mivel az ő modelljükben nem kering semmi)

2. kettő elemi részecskéből építi fel az anyagi világot, csak ez a kettő elemi részecske van, a többi ezekből épül fel. Nincs 150 féle elemi részecske.

3. logikus magyarázatot ad a párkeltésre, az anyagi világ (úgy értem a barionos, normális anyagi világ) képződésére fényből.

4. az elektron nem elemi részecske, kettő elemi energiarészecskéből épül fel. Láss csodát, az elektront már kettéhasították a jóslatnak megfelelően.

5. azt jósolom, hogy a proton ugyanúgy épül fel mint az elektron, csak a tükör részecskékből. Következésképpen nincsenek benne kvarkok sem gluonok.

6. azt jósolom, hogy nincs erős kölcsönhatás. A magban a protonokat magelektronok tartják össze és az atommag deutérium, trícium és alfa-részecske blokkokból épül fel.

7. állítom, hogy azért bomlik a neutron elektronra és protonra mert abból épül fel. Értelemszerűen a neutronban sincsenek kvarkok sem felkvárk sem lekvár k.

8. a modell magyarázatot ad arra az abszurdumra, hogy az elektronhéj miért nem zuhan bele az atommagba.

9. hihetetlen egyszerűséggel jósolja meg miképpen bomlanak az izotópok és miért.

10. magyarázatot ad a foton tulajdonságváltozásaira egy hullámhosszon belül a a foton szerkezetéből adódóan.

11. magyarázatot ad a lézerfény viselkedésére és annak okára.

12. a modell magyarázatot ad a világ keletkezésére az Ősrobbanással, természetesen nem pontszerű forrásból hanem egy előző Univerzum hirtelen összeroskadásával megszaladó szuper fekete lyukból.

13. hirtelen ennyi de mégegy rizsa és elfelejthetsz, ok? A tisztességes érdeklődésre szívesen válaszolok.

Előzmény: pk1 (1023)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.23 17:36 0 0 1022

A létező legprecízebb irodalmat adtam 1019-ben, mivel az egészet én találtam ki.

Előzmény: pk1 (1020)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.23 11:46 0 0 1019

7. ezt jól írta csak ügyetlenül vessző mert rosszul idézted pont. A proton tömege valóban 1836 -szorosa az elektronnak ha hozzávesszük, hogy ez nem valami kézzelfogható dolog hanem annyit tesz, hogy a protontóruszban keringő két tömeg nélküli elemi részecske által okozott tehetetlenségről van csupán szó. Így ugrik elő a tömeg, Higgs bozon nem létezik, hiába volt a Nobel.

 

Az elektron (tórusz) sugara kb 3-szor akkora mint a protoné, ezért pont bekattanhat a proton egy elektron tóruszba, ezt hívjuk neutronnak. Eléggé stabil páros de nem egészen, ezért az elektron leeshet a protontóruszról kb tíz perces felezési idővel.

 

Nem tud leesni viszont a deutériumban, mert a két protontórusz vezeti a kötőelektront, így a deutérium már stabil szerkezet.

 

Mivel az atommagban elektronok ragasztják össze a protonokat, mondanom sem kell, hogy gluonok nem léteznek. Ja, és kvarkok se.

 

8. ez azért nem így van, nem a határozatlanság miatt romlik a felbontás a fénymikroszkópokkal. Pédául ha olajat cseppentesz a tárgy és az objektív közé akkor nagymértékben javul a kép, hová lesz ekkor a határozatlanság? Másrészt elektronmikroszkóppal még az atomrácsok is leképezhetők pl grafitrács.

Előzmény: pk1 (1018)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.23 09:12 0 0 1016

De főleg azért nem várja senki, hogy H2 formájában található meg a hiányzó tömeg, mert a mérési adatok szerint ehhez egyszerűen nincs elég barion.

 

Na látod konstruktőr, akkor most ezt a hülyeséget szépen kidobhatod a szemétbe.

 

Kösz Tua, nekem már nincs türelmem ilyen aprólékosan és kultúráltan elmagyarázni a kötözködő értetleneknek az alapvető gondolkodási normákat.

Előzmény: construct (1011)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.22 17:05 0 0 1003

..of course more observations should be made.

 

Láthattad mivel fejeztem be 954-et, vagy talán azt követelnéd tőlem, hogy magam repüljek a Holdra egy fotométerrel? Rajtam követeled, hogy a tudományos világ hülyékkel van tele és nem ugrottak rá arra a hírre, hogy megtalálták a sötét anyagot?

 

Tehát, egy élére állított galaxisban tízszeres mennyiségű anyagot találtak mint amennyit addig láttak.

 

A laszti nem nálam pattog, ne rajtam követeld a további vizsgálatokat. Ezt cáfolni kell de nem nekem. Neked kell cáfolni, mert ha nem akkor ez a vizsgálat eldönti az idióta wimpek sorsát. Csak ugye nem hiszed el.

 

De addig amíg évtizedeket kell várni, hogy egyáltalán valaki felérje ésszel, hogy a H2 sokkal stabilabb mint az atomos és a H2 egyedül képes megmagyarázni a hiányzó sötét anyagot, addig nemsok jót lehet várni a fizika-kozmológiától.

 

Nem én fogom megismételni a kisérletet másik galaxisokkal (az előzetes vizsgálat eredetileg az NGC 6946 face on spirálgalaxison történt, tehát az NGC 891-en történt vizsgálat már ismétlésnek minősül). Nem tudok róla, hogy később elbukott volna Valentijnék megfigyelése.

 

Bezzeg a Higgs bozont azonnal elhitte mindenki a hihetetlen arányban számítógéppel kiválogatott mintákkal a semmit.

 

A gyorsulva tágulásért is Nobel járt egyetlen SN vizsgálatára amely olyan messze van, hogy még a host galaxis is alig látszik.

Előzmény: construct (998)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.22 10:50 0 0 996

Világos, a tudomány hit. Azért a nem tud és a nem akar az kettő fogalom ám, ld Félreértelmezett kisérletek, téves gondolatok, 3. pont.

Előzmény: pk1 (995)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.22 09:39 0 0 994

it is well established that if there is about 10 times as much molecular hydrogen as atomic hydrogen in the disks of spiral galaxies, then the missing mass problem is resolved.

 

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9152926&go=73556896

 

Van sötét anyag, a molekuláris hidrogén az. Wimpek nincsenek, sötét anyag van.

 

Érted Bungó? Bár neked csak sötét agyad van (ez nem neked szól pk hanem a bungónak).

Előzmény: pk1 (993)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.21 19:24 0 0 989

Okos válasz, miután döntően hidrogénből alakulnak ki ezek a nagyléptékű struktúrák vagyis a galaxisok és a galaxishalmazok. És nem tudom olvasta e valaki amit a molekuláris hidrogénről írtam (= H2) vagy olvasta de nem értette, tehát ismét:

 

az atomos hidrogénnel felvett anyageloszlás anyaghiányos lett, a gravitációsan szükséges anyagmennyiségnek csak a tizedét találták meg. Ebből a hiányosságból ered a sötét anyag fogalom mizéria.

 

De, mivel 1999-ben a légkör fölé beállított IR spektrométerrel megtalálták az atomos hidrogén mennyiségének cca tízszeresét kitevő H2 -t, így a sötét anyag hisztéria okafogyottá vált.

 

Most ezek után arról értekezni, hogy hogyan csomósodott a nemlétező sötét anyag a létező és meglévő hidrogén helyett az nem kifejezetten mókás.

 

Esenvécé, a galaxisok hidrogénből alakultak ki, nem baj ha nem érted.

 

Dehogy.

Előzmény: snvc (987)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.20 16:48 0 0 986

az itt olvasott gravitációs erő lehet a tömegközéppontban nulla, de a gravitációs tömeg miatti nyomóerő nemhogy nullára, de maximumra kell emelkedjen..

 

Pontosan így van, a tömegközéppontban a gravitációs erő a nulla, a nyomás pedig maximális ezt helyesen gondolod.

 

Olyan sokminden mást persze nem, mert elég zavaros dolgokat írsz, de próbáljunk meg valamit kitiporni belőle:

 

1. Higgs bozon isteniségében megbotránkozva.. Ez találat, Higgs bozon nem létezik, a kutatók soha nem is állították, hogy megtalálták, csupán azt, hogy már majdnem megvan, ami annyit tesz, csaknem teljesen biztosan nincsmeg. A Nobel az ami megvan semmi más.

2. a hivatalos verzió ezer sebből vérzik Hümm, hümm.

3. amit a ..behulló energia = (sötét energia) forgat ma is A sötét energiát alkotó gravitonsugárzás a Világegyetem mozgatója, maga az energia, örökmozgó.

4. hát sajnos nem találok többet.

Előzmény: Hapo (984)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.19 09:10 0 0 981

Sajnálatos, de az öntelt, magabiztos, elbutult tudósok tévednek.

 

A Michelson interferométer nem alkalmas fénysebességváltozások kimutatására az eszköz megszokott irányú forgatásával, bizonyíték: soha nem is tudtak kimutatni csíkmászást amikor a higanyon úszó interferométert forgatták.

 

Azért nem mert forgatás közben a két karban történő események kikompenzálódnak, így csíkeltolódás az interferométer szokásos forgatásával nem is várható.

 

Ellenben, ha az interferométert nem forgatod (!) akkor bizony napi és éves ciklusokat lehet megfigyelni. Miért is? Azért mert a természet nem olyan buta mint a fizikus és ő tudja hogy NEM úgy kell forgatni az MM interferométert ahogy azt Michelson tette és azt az összes okostojás beszopta, mint Te is.

 

Másrészt, van olyan kisérlet amivel ki lehet mutatni a lefelé eső fény sebességnövekedését akár 22 méter zuhanás után is. Ki is mutatták, Mossbauer effektus segítségével.

 

A gyorsulás kicsi, az MM interferométert meg soha nem forgatták vízszintes tengely körül vagy gondolod, hogy a higannyal együtt elfordították az asztalt ? :)

 

Szóval buktad.

Előzmény: Bétaverzson (980)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.18 22:16 0 0 979

Úgy jön létre H2 molekulákból ahogy létrejön atomos hidrogénből, héliumból, oxigénből vagy bármely más gázból amiből felépül egy csillagközi, galaktikus köd, semmi értelme leválogatni a H2 -t, mert ugyanúgy viselkedik mint a többi gáz alkotórész.

 

A Te képeden úgy gondolom a galaxisclusterek hálója van, ennek szerintem semmi jelentősége nincs a H2 szempontjából.

 

A H2 molekulákat egyszerű kovalens kémiai kötés tartja össze ugyanúgy mint a földi hidrogén molekulában. A csillagképződés folyamatában disszociálnak kettő felé, kettő atomos hidrogén keletkezik belőle, mert egyre melegebb környezetbe kerül.

 

Semmiképpen nem kell folyamatosan áramlani, örvényleni a H2 -nek másképp mint ahogy az a gáz teszi amit távcsövekkel látunk, hiszen a H2 eddig is ott volt csak eddig nem láttuk.

 

Mozog hát, minden mozog és ez elég nagy problémát is okoz. Ugyanis ezek a struktúrák, galaxishalmazok olyan mértékű rendezettséget jelentenek aminek kialakulásához egyszerűen kevésnek tűnik a rendelkezésre álló idő, a 13-14 Gév, gondolok itt pl. a Nagy Fal-ra.

 

Miért nem ugrottak rá a H2 sötét anyagra? Senkinek sem érdeke egy ilyen gigabakit kaparászni, úgy tűnik. Nem sokan képesek rá, a világűrbe kell telepíteni IR spektrométert és érteni kell hozzá. Könnyű kicenzúrázni ha valaki bele akar köpni a wimp levesbe. Hazugság az egész világ.

 

 

Bétaverzson: azért értelmezed rosszul mert az egyenletekből egy szédületes marhaság következtetés halmazt vonnak le,

 

1. szingularitást ami szinte nevetség tárgya

2. megálló idő, ami hazugság, kisérletileg nincs bizonyítva. Az erre irányuló nagyon kevés és felületes kisérletek egy része tiszta hazugság vagy csak egyszerűen csalás (ld Hafele kisérlet)

3. vagy amit Te mondtál pl, a BH -nak nincs felszíne.

 

Igen, van jó értelmezése a relelmnek, ez a következő: a relelm a nyomó gravitációt írja le, rosszul. Az egyenletek nem a tér vagy a téridő görbülését írják le mert olyan nem létezik, hanem a gravitációs sugárzás gradiensét írják le ami a tömegek közelében áll elő. Azért áll elő mert a tömeg elnyeli a gravitonsugárzás egy kicsinyke részét.

 

A tragédia akkor születik amikor ész nélkül extrapolálják a téridő görbületet a tömeg belsejében amikor a tömeg középpontja felé haladsz.

 

Pedig a tömegben befelé haladva csak egy határig nő a gravitáció, aztán pedig tovább haladva a középpontig már csökken és nullához tart. Nem a végtelenhez, ez szarvashiba.

 

Az eseményhorizont mint már írtam azért takar, mert ott már a kifelé tartó fény sebessége nulla, tehát kívülről nem látod. Ugyanitt a befelé tartó fénysugár sebessége 2c. A fénysebesség irányfüggő.

 

Biztosan van felszíne, nem ezt kell igazolni, ez a normális. Neked kell igazolni, hogy a mindennapos tapasztalattal szemben nincs felszíne, hiszen ez egy baromira erős állítás ám.

 

Ki mondta, hogy a fénysugár nem tud létrejönni? Ez is igencsak erős állítás ám. Semmi nem utal erre a butaságra csak megint az agyament egyenletek, de ez édeskevés. A fény létrejöhet mint máshol, csak irányfüggő a sebessége.

 

A befelé tartó fény sebessége 2c és rohamosan gyorsul ahogy a gravitonszél befelé fújja.

Előzmény: nyemi (978)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.18 17:25 0 0 975

Fekete lyuk esetében azonban felszínről nem lehet szó. Nincs neki olyanja.

 

Na lám, innentől kezdődik a tévelygés vagy csak egyszerűen a hazugság. Gondolod ezt abból, hogy némely egyenletek megoldásait próbálod értelmezni, rosszul. Semmiféle bizonyítékod nincs arra nézve, hogy a fekete lyukban lévő csillagászati objektumnak nincs felszíne.

 

Az objektum valószínűleg egy összepréselt neutroncsillag amit nem látunk mert az eseményhorizont eltakarja. Biztosan van felszíne és ha befelé esnél akkor koppannál. A "fekete lyuknak" nem az eseményhorizontnál van a sugara hanem a benne lévő objektum felszínénél.

 

Az eseményhorizont csupán egy képzeletbeli felszín ahol befelé éppen c sebességű "gravitonszél" fúj, emiatt a kifelé tartó fénysugár áll, ezért a megfigyelőhöz soha nem fog eljutni. Ezért nem látjuk a BH -ban lévő objektumot. Semmi okod nincs azt gondolni, hogy ott nincs egy objektum. Csak nem látjuk.

 

Ha azt állítod, hogy a sugara nulla és mégis esetenként sokmillió Naptömege van akkor ezzel megerősíted, hogy szingularitásban gondolkodsz amely pontban még maguk a fizikusok is azt állítják, hogy a függvényeik kezelhetetlenné válnak.

Előzmény: Bétaverzson (973)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.18 12:46 0 0 970

Teljesen mindegy melyiket választod, mert fekete lyuk csak 1.4 Naptömegű objektum felett alakulhat ki.

 

Nagyon nagy tévedés ha azt hiszed mikroméretű fekete lyukak is létezhetnek mert a béna azt mondta. Nem léteznek. Nem párolognak és nem keletkeznek és nem is látott ilyet senki.

 

De a célszerűség kedvéért a BH-k középpontja felé vezető út az érdekes és az, hogy mit jósol a relelm (= szingularitást, am. végtelenbe tartó téridőgörbületet).

 

Ezzel szemben az összes, mondom az ÖSSZES test tömegközéppontja felé haladva a gravitáció nullához tart, itt persze az egyedülálló objektumokat vizsgáljuk a könnyebb megértés miatt.

Előzmény: pk1 (969)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.18 11:10 0 0 968

Légyszíves fejtsd ki, hogy szerinted mit mond azzal, hogy a nagytömegű objektumok közepe felé haladva most vagy a jövőben szingularitás alakul ki ahelyett, hogy a nulla téridőgörbület felé tartana.

Előzmény: pk1 (967)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.18 10:56 0 0 966

Nem látok itt semmiféle zavart, egyszerűen arról van szó, hogy ahol eddig hidrogénfelhőket láttak ott sokkal több, kb tízszer annyi hidrogén van. Eddig is azt gondolták, hogy a sötét anyag a galaxisokhoz kötött, csak most kiderült, hogy ez H2. Amennyiben csillagképződés folyik akkor ott a H2 disszociál, majd ionizálódva plazmává alakul, aztán összenyomódik akár fémes jellegű hidrogénné a keletkező csillag belsejében. Aztán ha elég nagy a csillag akkor fúzionál.

 

 

pk1, ez sajnos mégnagyobb butaság. A relelm a nemlétező téridő görbülésével a gravitációt írja le (rosszul). Tehát teljesen mindegy, hogy ezt a végtelenül nagy hibát csak a jövőben követi el vagy már száz éve elkövette, a hiba az hiba marad, a lényegen semmit nem változtat.

 

Szingularitást vízionál oda ahol a gravitáció nullához tart. A szingularitás egyébkéntis matematikai konstrukció, a fizikában nincs helye legfeljebb a mesében.

Előzmény: nyemi (964)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.17 21:34 0 0 963

A kozmológia-relativitáselmélet fizikában nagyon nagyon sok mindent elszúrtak. Nagyon sokat.

 

De induljunk ki abból az ábrából amit 954 -ben betettem, itt a barionos anyag kb 35 %, értelemszerűen a nembarionos 65%.

 

A 35 % magában foglalja a csillagokat és a galaktikus ködöket aminek a túlnyomó többsége hidrogén, és mint kiderült molekuláris hidrogén ami eddig sötét anyagként szerepelt mert a földfelszínről nem látszott.

 

A nembarionos legyen tehát kb 65 %, ez egy gravitációs sugárzás amely gravitonpárokból áll és a nyomó gravitációt okozza. Elképzelhetetlen nyomás alatt tartja a barionos anyagot, a nyomóerő F = 1.21 × 10^44 newton.

 

Az elszúrások közül csak egyet említenék meg, hát az sajnos pont a relativitáselmélet. A relelm éppen csak akkorát téved mint az összes többi tudomány bármilyen tipusú tévedése összesen és ezt még megszorozhatjuk végtelennel.

 

Ugyanis a Világűrben (távol a tömegektől) a gravitáció nulla.

A Föld felszínén a gravitáció egy szemmel látható érték, legyen g.

Viszont a Föld tömegközéppontjában a gravitáció nulla, legalábbis a középponthoz közelítve nullához tart.

A Nap tömegközéppontjában a gravitáció nulla (nullához tart)

Egy neutroncsillag középpontjában a gravitáció nulla (nullához tart)

Bármelyik csillag középpontjában a gravitáció nulla.

Bármely test tömegközéppontjában a gravitáció nulla.

 

Erre mit mond a relativitáselmélet?

 

Azt a marhaságot, hogy egy fekete lyuknak nevezett csillagászati objektum közepe felé közelítve a gravitáció a végtelenhez tart.

 

Mekkora is az így elkövetett hiba? Éppen végtelen nagyságrendű.

 

És akkor még nem említettem a nemlétező téridő görbítését, esetleg a matematikai pontból előugró világegyetemet, hosszú a lista. Szia Tua.

Előzmény: pk1 (956)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.17 11:09 0 0 954

Nem több, pont elég a molekuláris hidrogén. Az anyagtartalmat a földfelszínről állapították meg 21 cm-en ami az atomos hidrogén jele. Mivel a H2 nem látszik a levegőréteg alatt akkor az a fizikusoknak nem is létezik, amíg nem látják addig az nincs.

 

De bukfenc, az ESA felküldött egy IR spektrométert az égbe (már vagy 20 éve) és egyből találtak az atomos hidrogén mennyiségének 5-15 szörös mennyiségét, legyen tíz a könnyebbség kedvéért.

 

Mivel az Univerzum anyagtartalmát úgy becsülik (Ann Feild, STSCI), hogy a csillagok fél %, a He és hidrogénfelhők 4 % valamint a sötét anyag kb 25-30 % ezért ha a hideg hidrogénfelhők (= kb 3 %) anyagának tízszeresét megtalálod akkor az éppen kifutja a a sötét anyag 30 %-ot.

 

Nyilván ebben sok a becslés, de nagyságrendileg már nincs szükség az agyament, sosemlátott extrém részecskék feltételezésére.

 

És mondjuk tényleg elég vicces, hogy a legelemibb, az atomosnál sokkal stabilabb hidrogént (= H2) leírták csak azért mert az nem látszik. Helyette kéndioxid, CO meg hasonló vegyületek alapján becsült H2 mennyiséggel számoltak és mint ahogy említetted is, lényegesen alábecsülve a barionos anyag mennyiségét.

 

A pontosítás miatt további vizsgálatokat kellene végezni, de úgy tűnik ez elég nagy égés.

Előzmény: pk1 (951)
Astrojan Creative Commons License 2016.11.16 09:44 0 0 949

Ennek a hidrínó sötét anyag dolognak annyi a valóságtartalma, hogy a sötét anyag molekuláris hidrogén (= H2). De a H2-t senki nem nevezi hidrínónak annak ellenére, hogy fele akkora térfogatot foglal el mint az atomos hidrogén.

 

Valóban nagy energia szabadul fel ha az atomos hidrogén molekuláris hidrogénné alakul. Ha hirtelen atomos hidrogénnel tudnál feltölteni egy szobát akkor az felrobbanna, mert a durranógáznál nagyobb energia szabadulna fel (az atomos hidrogén H2 -vé alakulásához nem kell oxigén).

 

A molekuláris hidrogén a földfelszínről nem látszik, emiatt rengeteg anyag hiányzott az Univerzum anyagmennyiségének feltérképezésekor. Emiatt vezették be a sötét anyag fogalmát és találtak ki hozzá mindenféle sosemlátott extra anyagfajtákat, wimpeket, axionokat meg a csuda tudja miket. Egyikre sincs szükség mert időközben megtalálták a hiányzó H2 -t amint a légkör fölé a világűrbe telepítettek egy IR spektrométert és megtalálták a molekuláris hidrogén infravörös tartományú vonalait. Ezeket a vonalakat a levegőréteg elnyeli, ezért nem látszanak a földfelszínen.

 

Tehát megvan a sötét anyag, nincsenek hidrínók de még a dínók is kipusztultak már.

Előzmény: Hapo (945)



www.000webhost.com