Keresés

Iszolda

A társaság, találkozók, elveszett topikok, és a Fórum történelme

Megtalálták a Higgs bozont?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Megtalálták a Higgs bozont?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.31 03:11:34 © (174)

Jó, jó, hát ezt nem tudtam. Hogy alul is informált vagyok :))

Előzmény: vrobee (173)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.31 00:19:39 © (172)

Óhh, ha némi kémiát is tanultál volna, akkor nem lepne meg, hogy szilárdtestben rengeteg szabad elektron kolbászol, például kapirgálj csak bele a konnektorba. De ennek semmi jelentősége nincs, csak ennek: emergence of

 

two new particles

 

Ezt a rövid mondatocskát érted ?

 

..according to theory.. Aha. Ráadásul érdekes módon ez az eredmény pont megfelel a tóruszmodellnek.

 

Mit nem értesz ?

Előzmény: vrobee (170)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.30 03:30:25 © (169)

De a spinon és a holon nem szabad részecske, hanem kvázirészecske. Honnan veszed ezt a butaságot?

 

..where the collective excitation of a system of electrons can lead to the emergence of two new particles called "spinons" and "holons." A spinon carries information about an electron's spin and a holon carries information about its charge, and they do so as separate and independent entities.

 

am: ..két új részecske lép fel mint különálló és egymástól függetlenül létező valóság.

 

Ketté van választva a töltés tulajdonság és a spin tulajdonság amit két különálló részecske hordoz. Hol látsz Te itt kvázirészecskét ?

 

Ráadásul érdekes módon ez az eredmény pont megfelel a tóruszmodellnek, ahol a spínt képviselő graviton-fél energiarészecske körül egy negatív töltésrészecske kering, kialakítva ezzel a tórusz felületet.

Előzmény: Aurora502 (161)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.25 01:29:55 © (160)

..egyszerűen azok a modellek működnek, amik az elektront elemi részecskének tekintik. Akkor most szépen kidobhatod az összes modelljeidet, mert az elektron nem elemi részecske, http://www.lbl.gov/Science-Articles/Archive/ALS-spinons-holons.html

Előzmény: vrobee (158)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.23 01:48:24 © (61194)

Mire jó példa a felső légkörben keletkező müon ??????? Csak nem az emberi butaságra ? De.

 

Merthogy azok a müonok amiket a tengerszinten detektálsz, azok a tengerszinten keletkeznek. A kozmikus sugárzás egy kis része áthatol a légkörön és idelenn kelti a müonokat.

 

Ne azzal a müonnal foglalkozz ami a sztratoszférában keletkezik, mert azt a földfelszínen soha nem fogod detektálni, annak elenyésző része érheti csak el a felszínt (ugyanis ennek is van statisztikusan némi esélye)

 

Az a müon viszont ami 1-2 km magasságban keletkezik, annak már van esélye elérni a földfelszínt, mert a müonok NEM 660 métert tesznek meg, ez a 660 méteres úthossz csak az átlag, van amelyik sokkal kevesebbet tesz meg és vannak amelyek sokkal hosszabb utat járhatnak meg.

 

A kozmikus sugárzás viszont áthatolhat a légkörön (természetesen egy kisebb része csak), ez viszont idelent kelti a müonokat.

 

Ezeket számlálod össze a felszínen. Akkor most mire olyan nagyon jó példa a 10 km magasságban a komikus sugárzásból képződő müon ??

 

Csak idézek a linkedből, "..a nehezebb müonnak közelebb kell keringenie az atommaghoz, mint a könnyebb elektronnak."

 

Miközben az elektron nem is kering az atommag körül...

Előzmény: ivivan (61193)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.22 03:34:24 © (61166)

Belenézhetnétek ebbe a cikkbe, a Holdra lőttek lézerrel és a Föld forgását mutatták ki vele, magyarul cáfolni vélik a relativitáselméletet,

 

http://www.k1man.com/f61.pdf


Megtalálták a Higgs bozont?
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Megtalálták a Higgs bozont?)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.22 00:08:08 © (157)

A kvarkok óta látszólag 1/3-os töltések is vannak, ami elsőre nevetséges. Ez sajnos másodszorra is nevetséges és valóban évtizedeken át csak zavart kelt.

 

A probléma az, hogy ha az 1/3 töltés az elemi töltés, tehát ő az 1 egész töltés, akkor az elemi részecskének tekintett elektronban hogyan lehet 3 egész töltés, ha az elektron elemi részecske, he ??

 

Na persze az elektron nem elemi részecske, amint azt már egy évtizede kimutatták, az elektron két részből áll (nem ám háromból !!!!!) az egyik fele a holon felel meg az elemi (negatív) elektromos töltésrészecskének míg a másik fele, a spinon felel meg a graviton A -nak, ami a graviton duplex részecske egyik fele.

 

Bajos ez a kvark dolog, és nem is igaz.

Előzmény: Creativus (155)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.20 23:47:27 © (154)

"A nyilvánvaló sikerek ellenére egyik tárgyalt témakör sem tekinthető lezártnak...  A "spinkrízis" sem feloldott, új adatokra van szükség .. különösen a bomlások leírásában – néha nagy eltérések vannak a kísérleti és elméleti eredmények között."

 

Ez itt mind mind feltételezés ami nem igaz, kvarkok nincsenek. A természet egyszerű, kevés részecskéből építi fel az összetett rendszereket. Van néhány probléma a kvarkokkal, itt van mindjárt az 1/3 töltés. 1/3 töltés nem létezhet a természetben, mert a legkisebb töltés MINDIG csak 1 egész lehet. Így mindjárt bajba kerül a kvarkok elemi részecske jellege, ezért van az 1/3 -os handabandázás.

 

Kösz a számod de csak vezetékest tudok hívni inygyé, azon örömmel beszélgetnék veled, ha lenne neked olyan.

Előzmény: Aurora502 (152)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.20 00:56:01 © (147)

Elismerem Astrojan modellje nagy ötlet. Mivel már máskor is említetted, köszönöm. Már csak el is kellene hinned.

 

Ennek ahogy elnézem csak a határozatlanságod áll az útjában. Azt szeretném ha megértenéd, hogy a kisérletek mindig megfigyelések. És a megfigyeléseknek van határozatlansága Heisenberg szerint. De én azt állítom, hogy az anyagi világnak NINCS meg ez a határozatlansága, mert a Heisenberg hatrel a megfigyelésre vonatkozik, csak arra.

 

Az atomok, elektronok vagy a mégkisebb elemi részecskék megfigyelésekor/vizsgálatakor léphet fel a hatrel, de az elemi méretű részecskék egymásra gyakorolt hatását nem tekintheted határozatlanságnak mert ők nem figyelik meg egymást, ők csak természetesen lökdösik egymást, nekik ez az életük része mindennemű határozatlanság nélkül !!!

 

A határozatlanságot mi vezetjük bele a rendszerbe, ez egy emberi termék, a lehetőségeink határait számításba vevő ember által alkotott segédeszköz aminek a világ működésére SEMMI hatása nincs. Ezt nem kell megkerülni, mert a természetben nem létezik. Ez a hatrel az ismeretszerzés korlátaira vonatkozik, de az elemi részecskék nem a szemükkel szereznek információt egymásról, semmi közük ahhoz, hogy Te milyen módon próbálod megfigyelni és információt szerezni az elemi részecskék viselkedéséről, ráadásul óhajod szerint egyszerre kétfélét is, amiben aztán korlátokba ütközöl mert fény fotonnal akarod megfigyelni az apró részecskéket. Ez elemi részecskéknek erre NINCS SZÜKSÉGE !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

A tóruszmodellt soha nem fogom átalakítani kvarkosra, mert kvarkok nincsenek, sem felkvarkok sem lekvarkok.

 

Tedd meg nekem, hogy mégegyszer elolvasod amit itt leírtam, és küldhetsz egy vezetékes telszámot ha van neked.

Előzmény: Aurora502 (145)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.19 00:14:41 © (134)

Ez nem igaz, ez nem a megfigyelésre vonatkozik. Jaa, hogy Te nem a Heisenberg határozatlansági relációról beszálsz ? Hanem egy általad kitalált határozatlanságról amit az égvilágon semmi nem támaszt alá, legfeljebb a megfigyelés? Arra viszont nem vonatkozik ?

 

Az más, akkor rendben van, de ez esetben nagyon örülnék ha nem szajkóznád folyton, már csak azért is mert nem az elektront kell az atommagba tenned hanem a protont kell belehelyezned az elektrontóruszba.

 

Ami pedig kétségtelenül belefér.

Előzmény: Aurora502 (133)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.18 01:37:23 © (132)

Letehetnél már erről a zagyválásról, a tórusz modellben nincs erős meg gyenge kölcsönhatás, nincs benne határozatlanság (mert nem figyelem meg, nem lökdössük csak elmélkedünk róla), nincs benne felkvárk meg lekvárk legfeljebb baracklekvárk.

 

Az erős kölcsönhatás helyére a szoros közelségben lévő/ható elektromos kölcsönhatás lép a magban amit NEM keverhetsz össze a normális elektromos kölcsönhatással mert az a magban lévőhöz képest fényévnyi távolságban hat.

 

A gyenge kölcsönhatás helyére pedig mágneses kölcsönhatás lép amit a (DVAG) gravitonok okoznak, ez a kölcsönhatás is résztvesz a mag összetartásában.

 

Kvarkok nincsenek, itt nem érvelhetsz velük, a kvarkok minden bájosságukkal együtt csak feltételezések, ráadásul rossz feltételezések.

 

..sokkal rövidebb idő alatt kellene a pozitív béta bomlásoknak bekövetkezniük. Mert a gyenge kölcsönhatások sokkal lassabb bomlást idéznek elő, mert az elektomágneses kölcsönhatások. Itt nincsenek gyenge kölcsönhatások, nem érted? a b+ bomlást elmagyaráztam, terészetesen nem úgy történik ahogy Te elképzeled a kvarkokkal meg a gyenge hipotézissel.

 

A b+ úgy történik, hogy van egy protontöbbletű mag amit megközelít egy foton. A foton itt "megáll" és felhasad, keletkezik belőle egy elektron és egy pozitron. Az elektront megfogja a mag, a pozitron pedig kisugárzódik. Hol láttál itt gyenge kölcsönhatást, meg kvarkokat ? Akkor ezeket használd a saját elméletedhez, itt meg felejtsd el őket, mert kvarkok nincsenek.

 

Itt csak gravitonok vannak és elemi elektromos töltésegységek, ezekkel lehet építkezni.

 

A határozatlanságot meg igyekezz megérteni mit mondok, az CSAK a megfigyelésre vonatkozik, az atommagok nem törődnek azzal, hogy Te megfigyeled őket vagy nem, a megfigyelésnek semmi hatása nem lehet az atommagok (normális/megfigyelésmentes) életére mert az atommagok már akkor is léteztek amikor Te még nem figyelhetted meg őket.

Előzmény: Aurora502 (131)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.17 06:34:04 © (127)

..egy proton neutronná alakul.. Nem alakul neutronná, a proton proton marad és ha párosodik egy magelektronnal akkor ezt a párost hívod neutronnak. Nem hiszed? A magban nincsenek neutronok, mert a magelektronokat közösen használják a protonok (= elektron nanocsőben belsejében van a proton nanocső).

 

Az elektronnak nem kell beleférnie az atommagba ám, ezen ne aggódj, mert a protonnak kell beleférnie az elektronba ! És az belefér (a protontórusz belefér az elektrontóruszba). Rosszul állsz hozzá a síkfüggvényekkel, a magban nincs matematika.

Előzmény: Aurora502 (126)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.12.16 01:07:00 © (120)

A párkeltéshez szerintem 2 foton kell, mert másképp nem jöhet ki az impulzus megmaradása.

 

Szerintem meg nem kell 2 foton. Egyetlen foton kelti az elektron pozitron (vagy nagyobb energiáknál proton antiproton) párt !!

 

Az impulzus úgy marad meg, hogy a foton "megáll" ugyan a fénysebességű haladásban, de az alkotórészei bekunkorodva tovább folytatják fénysebességű mozgásukat és ezáltal alkotják az elektron és a pozitron tórusz felületét.

 

Az atommagok átalakulásában szereplő b+ bomlás is mindig párkeltés eredménye, a párkeltésből származó elektron épül be a magba míg a pozitron alkotórész kisugárzódik. Az energiaszükségletet az atommag pótolja, nem kell 1.02 MeV legyen, akármilyen állapotú mag nem is alkalmas a b+ bomlásra. Példa:

 Oxigén14 b+ átalakulása

 

A b+ bomlás azért sokkal gyakoribb mint a K capture mert az elektron nem képes az atommagot megközelíteni, az atommagot borító magelektronokból álló nanocső taszító hatása miatt. A foton viszont gond nélkül megközelítheti a magot, lévén semleges elektromos töltésű (azért semleges, mert a fotonban lévő + és - töltések kioltják egymás hatását).

Előzmény: mmormota (117)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.14 02:22:58 © (92)

Mások szerint meg ott lesz az 124 és 125 GeV körül. Jujjuj, ez a sok szerencsétlen béna hány tízezer tudós, doktorandusz, phd meg először ott nyálazta végig ahol nincs, annak ellenére, hogy "tudják" hol van 125-nél, csak ott még nem keresték.

 

Hümm, hümm, nem pénzkidobás ez? Vagy csak egyszerűen tévedsz, ahogy szoktál és Higgs bozon nincs sehol sem :)

Előzmény: Cecewinamp (79)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.14 01:12:56 © (91)

..ha az embernek van egy kis esze, akkor hamar rájön az ordító tévedéseire.

 

Oh, hát Téged kerestelek, neked van egy kis eszed, segíts rajtam és légyszíves áruld el nekem is az egyik (elég csak egy most) ordító tévedésemet. Okosodjak már én is egy kicsit. De azért fontold meg mit veszel elő az órdító tévedéseitekből.. :)

Előzmény: Creativus (89)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.13 22:48:33 © (87)

Mert ha nem létezik a Higgs bozon.. akkor te szúrod tökön magad, akkor megint lehet egy újabb elméletet kreálni.. Tóruszok !!

 

A tóruszokkal akármeddig is hullahoppozik a mester, attól még nem lesz eredményes, mert eddig még semmit sem számolt..

 

Lám, lám, hiába a ..hány milliárd euro, hány tízezer tudós, doktorandusz, phd.. számolása nem ér semmit ha nincs meg a Higgs bozon. Álomképet kergetsz a számolással, ha rossz a kiindulásod akkor ezer évig is számolhatsz akkor is hülyeséget fogsz kiszámolni annak ellenére, hogy a számolásnak mindig lesz eredménye.

 

Barátkozz meg a tóruszokkal, így működik a világ, a tömeg a tóruszokban ugrik elő, nem kell hozzá Higgs bozon, a spint a tórusz adja, az elektron a proton antianyaga (is, mert a pozitroné is természetesen), stabil részecske ami körbezárul, nem stabil ami nem záródik körbe, 4 elemi részecske építi fel az anyagot, ezekből kettő alkotja a tóruszt és fény fotonból alakultunk ki (= a fotonban benne van mind a 4 elemi részecske).

 

Aki pedig számolni szeret az csak számoljon bátran.

 

 Bór 9 bomlási mechanizmus

Előzmény: Mungo (86)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.13 21:55:10 © (83)

Ahogy emlékszem, azóta minden évben már majdnem megtalálták. :)))

Előzmény: nagyArc (82)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.13 20:50:03 © (80)

De, nagyon gáz. Nagyon nagyon gáz. Föleg ha nem találják meg. És erre egyre több az esély.

 

És akkor nem tudom érted -e, hogy miért gáz..

Előzmény: Banzai84 (78)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.13 20:07:06 © (77)

Tévedsz banzáj, nyáron az volt a hír, hogy sarokba szorult az isteni részecske, már csak 114-145 GeV között lehet, mert a nagyobb energiájú tartományokat már átvizsgálták és ott nincs.

 

Most az lett a nagy hír, hogy már a 127-145 GeV tartományban sem lehet. Ez nem azt jelenti, hogy most már biztosan tudják hol fogják megtalálni, hanem azt, hogy már sehol sem lehet reménykedni csak egy picike, 11 GeV -os sávban, amely a nyárinak már csak 1/3 -a tartomány.

 

De itt sincs, csak a háttérrel küzdenek. A hülye.

Előzmény: Cecewinamp (75)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.13 19:12:25 © (73)

"It's far too early to say whether ATLAS and CMS have discovered the Higgs boson... As of today what we see is consistent either with a background fluctuation or with the presence of the boson."

 

Egyelőre? Nem találják a Higgs bozontot bogárkáim. És miért nem?

 

Mert Higgs bozon nem létezik, ez az egész elcseszett részecskefizika a mézes mázos kvarkokkal,  ragadós gluonokkal, Higgs bozontokkal, az atommag körül keringő elektronokkal sőt még a neutronnal is egy merő szerencsétlenkedés, a matematikával összezagyvált bizonytalan anyagfogalom, virtuális részecskékkel amik a semmiből ugranak elő, negatív energiával,

 

megyek és inkább tökönszúrom magadat.

Előzmény: vrobee (72)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.10 02:06:19 © (50)

A proton és az elektron is mezővel írható.. Szerintem meg ceruzával. Vagy krétával. Mezővel kevésbé.

 

még a klasszikus gravitációs hullámokat sem tudták kimutatni.. Szerencse, nincsenek gravitációs hullámok, gravitációs sugárzás van ami gravitonokból áll. Ezt lehet kimutatni, ki is mutatták a graviton A-t.

 

..az erős kölcsönhatást ilyen alapon a színes töltésegységek.. okozzák. Igen, erről van szó. A kék és a piros elemi töltésegységek között lép fel elektrosztatikus kölcsönhatás, ezt vélik erős kölcsönhatásnak. Azért mert szoros közelségbe kerül a proton és az elektron, ezért erős a magerő.

 

Én tér alatt mezőt értek. Jó, akkor én meg veréb alatt dinoszauruszt értek.

 

Ha mezőt értesz tér alatt, akkor hogyan fúvódott fel a tér amikor ő egy mező ?? Hogyan tágul a tér amikor ő valójában egy anyagi objektum vagyis mező? Akkor mégiscsak van fénysebességnél nagyobb távolodási sebesség a távoli kvazároknál ?

 

Hiszen nem a tér tágul szerinted, hanem a mező !!!

 

A Heisenberg bizonytalansága a fizika egyik legfontosabb tulajdonsága. Ez elég nagy baj, akkor ostobaság az egész fizika. Már amelyik része erre épül.

 

Gluonoknak is látod a hatását.. Nem látom a hatását, mert gluonok nincsenek. Az elektronok ragasztó hatását látom.

 

..az atommag a hatrel miatt nem kötheti meg az elektront.. Hihetetlen butaság. A hatrel miatt az atommag nem csinál semmit, ezt magyarázom.

 

..akkora impulzus tartozik, amit a mag potenciálja nem tudna megkötni.. Mert a fizikusoknak akkora impotenciálja van, hogy attól eláll a pulzusom..

Előzmény: Aurora502 (47)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.09 22:59:49 © (48)

Végre veled is egyetérthetek valamiben, én a tökönszúrással még várnék: "There won't be a discovery announcement.." ugyanis ..a kutatási eredményeik ..egyelőre nem számítanak megdönthetetlen bizonyítéknak.. valamint ..350 trillió nagy energiájú részecskeütközés adatait elemezték ki, és ebből tíz esetben találtak a Higgs-bozon létezésére utaló jeleket..

 

350 000 000 000 000 000 000 ütközésből összesen 10 darab a gyanús ? És ettől kellene tökönszúrni magam? Remélem nem ezt akarják beharangozni. Szomorú lenne ha ezt tekintenék a nagy eredménynek. A nyomorúságos nagy semmit.

 

Miért ilyen kevés? 349 999 999 999 999 999 990 esetben nem voltak Higgs bozonok a megfelelő energiánál (125 Gev) ?

 

Nincsenek Higgs bozonok. Produkálni kell valamit mert elcseszték a billió dollárt oszt nem találtak semmit.

 

Na jó, lássuk mekkorát ugranak.

Előzmény: vrobee (44)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.09 01:46:53 © (37)

Az erõs kölcsönhatás egy olyan összetett, több egymással kölcsönható közvetítõ mezõ elmélete.. Látod, ez az. Elmélete.

 

De az atommagban nincsenek elméletek, csak protonok és elektronok. A mezők amiről beszélsz azok gravitonok, amik a mágnességet okozzák. A kölcsönhatások elektromos részét pedig az elemi elektromos töltésegységek okozzák.

 

..nem lehetne megérteni, hogy hogyan tudnak akkor olyan lokális struktúrák kialakulni, mint az atommag.. Próbáld meg, segítek. Csak a sztereotípiáid akadályoznak a megértésben, a problémát neked a rengeteg bemagolt elképzelés számítás és elmélet okozza aminek a fele sem igaz. Te ezeket indokolatlanul és alaptalanul igaznak fogadod el, a leírást összetévesztve a fizikailag létezõ valósággal. Ezen elméletek nagy része egy lehetőség csupán, sok helyen még az sem. Pl,

 

Tér nem létezik, tehát CSAK leírásra használhatod, így a tér nem tehet semmit, nem tágulhat, nem fúvódhat fel stb.

Heisenberg bizonytalansága CSAK a megfigyelésre vonatkozik, az anyag viselkedésére SEMMILYEN hatással nem lehet.

Kvarkokat nem látott még senki, nem támaszkodhatsz rájuk csak képzelődés szinten,

Gluonokat nem látott még senki, nem támaszkodhatsz rájuk csak képzelődés szinten,

Higgs bozont nem látott még senki, nem támaszkodhatsz rá csak képzelődés szinten.

Gravitont sem sokat látni, de ha a mérlegre ráállsz akkor legalább látod a hatását, mivel tér nem görbülhet.

 

..mert a gluonok is kölcsönhatnak egymással.. Feltéve ha léteznek, de ennek semmi nyoma.

 

A magban elektronok vannak, ennek viszont lépten nyomon van a nyoma: a magból elektron léphet ki és be, a magból neutron léphet ki és be amely neutron érdekes módon protonra és elektronra bomlik, viszont még sohasem bomlott kvarkra sem gluonra. A magból pozitron léphet ki ami fotonból származik (!) de Te csak hajtogassad, hogy a magba nem fér bele a pozitron sem az elektron, ld Oxigén 13

 

Az atommag elektronburka (= magelektron burokról beszélek) akadályozza meg, hogy a héjelektronok beleessenek a magba, mert az atommag egy negatív töltésű nanocsőbe van belehúzva ( a net töltés persze minden atommagnál pozitív, természetesen)

 

Szerinted a kvarkos enyves atommag hogyan akadályozza meg, hogy az elektronok beleessenek a magba ? Merthogy az elektronok nem keringenek a mag körül.

Előzmény: Aurora502 (36)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.06 01:23:17 © (29)

..az elektron és a pozitron mem más, mint az 1-es spinű foton felszakadása két feles spinű részecskére.. Úgy van, ezen nem nevetnék. Szállj magadba és meglátod, igazad van. A párkeltést ajánlom a figyelmedbe.

Előzmény: Creativus (28)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.05 01:17:13 © (26)

..az atommagok ..végülis proton és neutronból állnak. Megtennéd, hogy néhány mondatban leírod mire alapozod ezt a kijelentésedet ? Azt most ha lehet mellőzzük, hogy szerinted nem fér be egy elektron a magba, de mi bizonyítja, hogy neutronok vannak a magban és nem proton-elektron párok (amiket neutronnak tekinthetünk ugyan de cseppet sem mindegy miből van a neutron).

 

Erős kölcsönhatás nem létezik, a magerők azért nagyok mert az elektron szoros kölcsönhatásban van a protonokkal az atommagban, míg a héjelektronok ehhez képest óriási távolságra vannak a magtól.

 

A QCD ezt az elektromos kölcsönhatást írja le, nincs külön erős kölcsönhatás,

 

B12

Előzmény: Aurora502 (21)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.04 01:42:16 © (20)

Úgy látom, számodra az jelenti a kvarkok létezésének bizonyítékát, hogy a kisérletek eredményét nem tudod máshogy értelmezni, s ezt a nemtudást közvetett bizonyítékként fogadod el a kvarkok létezésére.

 

Nos, akkor én mega kisérleti eredményeket nem tudom másként értékelni, mint a gravitonok és elemi töltésrészecskék alkotta leves létezésének bizonyítékát.

 

Akkor most mitől kvarkok meg gluonok ?????

 

Ez a logika az apró pici manócskalevest is bizonyítaná, ha valaki manócskákból próbálná felépíteni az anyagot, más szóval a közvetett okoskodásod nemsokat ér..

Előzmény: vrobee (15)
Astrojan válasz | megnéz 2011.12.02 00:44:55 © (9)

A Higgs-mechanizmus nagyon jo elmelet... ahol a Higgs bozon egy nulla spinu elemi reszecske.

 

Szép dolog egy ilyen elmélet, csak az az aprócska szépséghibája van, hogy nem igaz. Annak ellenére, hogy eszméletlen összegeket költöttek rá nem találják a Higgs bozontot.

 

Ebből viszonylag egyszerűen levezethető, hogy a Higgs bozon általi Higgs mechanizmus NEM nagyon jó elmélet :))

 

Na persze még várhatunk egy kicsit amíg építenek egy mégnagyobb kollidert, hátha majd ott találnak valamit..

 

 

Biga, viccelsz? QGP:

"Bár az eddigi bizonyítékok többsége arra mutat, hogy az RHIC során megfigyelt tûzgolyó tulajdonságai kvark-gluon plazma eredetûek, ez továbbra sem elegendõ ahhoz, hogy a kísérletezõk kijelenthessék, a QGP jelenséget észlelték"

Előzmény: Aurora502 (7)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.30 21:49:44 © (6)

ha nincs kvark és gluon, akkor micsoda a kvark-gluon plazma, amit a CERN-ben 175MeV-on létrehoztak ? Hazugság. Tévedés. Álom. Nem azt hozták létre hanem mást. Nem hoztak létre semmit. Létrehoztak valamit és ráfogták, hogy az a kvark. Békabrekegés. Enyv. Mindent nekem kell tudnom? Nem. Szerintem nem hoztak létre kvarkot mert kvark nincs. Graviton van. Meg elektromos töltésrészecske. Ezek elegye vagy kombinációja fordulhat elő a plazmában.

 

 

Cecewinamp, neutrínó lehetséges hogy van, de nem elemi részecske, ugye most már hasonlítgatják a sebességét a fényéhez, tudnak belőle gyártani, próbálják vizsgálni stb. Mivel nehezen vizsgálhatók ezért még sok a feltételezés.

Előzmény: Biga Cubensis (5)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.29 23:45:29 © (3)

Ah, köszönöm kérdésed, van. Higgs bozon nincs, tehát a Higgs mechanizmus sehogysem igaz, a tömeg másképp ugrik elő.

 

Így: 4 elemi részecske építi fel az összes többit, a stabil részecskék tóruszok, a tórusz felületet 2 elemi részecske járja be mind a protonban mind az elektronban. A pozitron ugyanaz az anyag mint a proton csak a proton keringési frekvenciája nagyobb, tehát az anyag-antianyag kérdés félre van értve, mert az elektronnak nemcsak a pozitron az antianyaga hanem a proton is !!!

 

A proton csak azért nem száll fel az elektronra mert frekvenciában különbözik (nagyon). Az elektron csak akkor tud fotonná annihilálódni ha azonos frekvenciájú partnert kap, ez a pozitron. A foton 4 elemi részecskébõl áll az előbbiekből is következően (yin-yang) Na nem is véletlen, hogy ez a szimbólum ennyire fontos a keleti kultúrákban, a yin-yang jelkép az anyagi világ megértésének kulcsa.

 

Szóval kvarkok nincsenek, ezért nem találják őket. Nincs színes kvark, fekete fehér, illatos vagy kecses, egyik sincs.

Gluonok sincsenek, ezért nem találják őket.

 

Mi ragasztja össze az atommagot ? A magban lévő elektronok. Értelemszerűen neutronok nem léteznek. Amit neutronnak vélünk az MINDIG egy elektrontóruszba pattintott protontórusz páros. Ha ez a páros kilép az atommagból akkor az elektron le is esik a protonról egy idő után (tíz perc) mert nincs ami megvezesse. A magban a protontóruszok vezetik az elektront, ezért lehet elektron stabilan a magban (ezt most úgy mondják, hogy a neutron stabil lehet az atommagban, de mint látható a neutron mindig egy proton-elektron páros)

 

Tehát a neutron arra bomlik ami mindig is volt a magban, elektronra és protonra. Összevág ez a kisérleti tényekkel ? Mondom kisérleti.

 

De ideteszek egy izotópbomlást szemléltetésként: Fluor 16

 

Ne kapkodd el a választ..

Előzmény: Cecewinamp (2)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.29 00:36:36 © (1)

Jó nagy csend van a Higgs arcraesés körül, pedig már 4 hónap eltelt amióta sarokba szorult az "isteni" részecske ami nincs. Pedig kb fél év alatt kizárták a csaknem teljes LHC energiatartományt (145-480 GeV) és akkor csak a 114-145 GeV maradt átvizsgálásra. Ez a tartomány úgylátszik nehezebb falat, de az a valószínűbb, hogy nem hiszik el, hogy az egész részecskefizika ostobaságokra épül.

 

Tud valaki híreket, hol tart a 114-145 GeV tartomány átvizsgálása ?

Előzmény: Törölt nick (0)

A Sindely-féle atommag-modell.
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » A Sindely-féle atommag-modell.)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.14 02:13:34 © (58)

Az elektron valóban spinonból és holonból áll, de csak bizonyos fizikai feltételek közepette bomlik el spinonra és holonra. Köszi, ebben maradhatunk. A világon minden csak bizonyos fizikai körülmények között létezik.

Előzmény: Angelica Archangelica (54)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.12 23:47:11 © (53)

Kvarkok és elektronok szerkezete viszont a jelenlegi gyorsítók hullámhosszán felbonthatatlan.. Most már mérges vagyok, ki mondta neked, hogy az elektront gyorsítókkal kell elemeire bontani ?? Már elemeire bontották és 2 alkotórészből áll. És nem örvények, hanem tóruszok, ég és föld, a hasonlóság csak annyi, hogy messziről mind a kettő kerek. Kvarkokat meg soha nem fognak sem kimutatni sem elemeire bontani mert kvarkok nincsenek. Gluonok sem.

 

Anikó segíts be a holon elektronba légyszíves mert nekem úgysem fogja elhinni.

 

..az elektron hullámfüggvényét nem lehet lokalizálni az atommag méretű tartományba. És szerinted érdekel engem a legcsekéjebb mértékben is, hogy egy függvényt bele tudsz e lokalizálni egy protonnyi vagy akár egy ház nagyságú térfogatba  ????

Én sehol nem állítottam, hogy az atommagban hullámfüggvények vannak, én azt állítom, hogy az atommagban ELEKTRONOK vannak. Ez kb úgy hangzik mintha azt mondanád, a matrjoska baba hullámfüggvényét nem tudod belelokalizálni a matrjoska babába, ebből következően matrjoska baba nem létezik.

 

Mert a nagyon nagy impulzusú síkhullámokat is kell tartalmazni a hullámfüggvényének, amit a mag nem tud megkötni.. Megáll az eszem, tényleg, Te ezt komolyan gondolod, hogy az atommagnak hullámfüggvényeket kell megkötnie ?

 

Egy hullámfüggvényt nem lehet egy részecskéhez rendelni! Nem baj, ez engem kicsit sem zavar. Egy hullámvasutat sem akarok hozzárendelni.

 

A leírást, könyörgöm ne keverd össze magával az elektronnal.

 

Te azt mondod, szerinted az elektronok sokasága olyan rendszer aminek leírását közeliteni lehet matematikai módszerekkel, nevezetesen hullámfüggvénnyel, de egy elektront sem tudsz leírni ezzel a függvénnyel.

 

Én meg ezt: az atommagban elektronok tartózkodnak amelyek mozgásuk közben tórusz alakot járnak be. Az elektronok felépítésében és mozgásban tartásában gravitonok vesznek részt. A másik építőelem az elektromos töltésrészecske.

Előzmény: Aurora04 (52)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.11 22:50:12 © (45)

Az a baj, hogy a határozatlansági reláció miatt... A határozatlansági reláció a MEGFIGYELÉSRE vonatkozik, tehát arra, hogy mi a megfigyelés közben milyen korlátokba ütközhetünk. Ennek SEMMI köze ahhoz, hogy az atommagban milyen viszonyok uralkodnak, mert az anyagi világ a mi megfigyelésünktől függetlenül létezik, szegény Heisenberg forogna a sírjában ha tudná mit tettek az Ő meglátásával (Bohr és társai).

 

Az elektron ...atommagba való lokalizáltsághoz olyan nagy impulzusú síkhullámok is kellenének..

 Miből gondolod, hogy az elektron egy síkhullám ?

Szerinted pl a K befogással hogyan kerül a magba elektron, ha nem megy bele (mert azt mondod, hogy nem lehet beletenni)?

 

 

A modelled nem tartalmazza a tóruszok közötti kölcsönhatásokat. Nem értelek, tartalmazza. A proton tóruszokat az ellentétes töltésű elektrontóruszok ragasztják össze az elektromos töltésüknél fogva, valamint az így kialakuló blokkokat a tóruszokban pörgő/keringő alkotórészek okozta mágneses erőterek tartják össze.

 

A protonok egymást taszítják valamint az elektronok is taszítják egymást.

Előzmény: Aurora04 (42)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.10 01:18:32 © (36)

Bocsi, 2 x 2 pep = 2 He4 = 2 alfa részecske mindig útálja egymást.

 

Tehát, alapvetően a magelektronok ragasztanak, de mágneses erők is segítenek a mag összetartásában.

 

1. pep (= deutérium) egységek építik fel a magot.

2. a többlet "neutronok" (= ep) a pep egységekhez csatlakozva pepep (= trícium mag) formában vannak jelen.

3. alfa részecskék (= He4 magok) alkothatják a magasabb izotópmagok külső rétegeit, mintegy abroncsként stabilizálva a magot.

Előzmény: Astrojan (35)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.09 22:58:50 © (35)

Gratulálok, hogy ezeknek a magoknak a stabilitását ilyen módon meg tudtad magyarázni! Kösz, akkor ezen az úton haladhatunk tovább, ugynais a tórusz modell nem mond ellent semminek, legfeljebb a valóságról alkotott téves elképzeléseinknek.

  

De miért nincs 4 pep-hamburger? A 2 pep (He4) egy különösen stabil szerkezet, ahol a 2 hamburgert mágneses erők kapcsolják egymáshoz. Azt gondolom, hogy két He4 nem állítható egymás mellé, mert a két alfa részecske között fellépő mágneses erők mindig taszító eredőjűek lesznek, mivel a mágneses erők a He4-en belül a pep - pep között "befelé" mutatnak. Ezért a He4 tóruszok széle MINDIG egyformán viselkedik, ami miatt 2 pep mindig utálja egymást.

 

1 db elektron 3 db protont tud összeragasztani, így nemcsak a pep (Deutérium) stabil, hanem a He3 is

 

A Tríciumban (T3) már látszik az elektronok taszítása is, annak ellenére, hogy jól összeragasztják a 3 protontóruszt, de 12 év kell, hogy megútálják egymást. Magasabb izotópmagokban a környezet hatására a T3 is stabil lehet.

 

A tóruszok forgása lenne a spin? Igen, mivel a tórusz nem maga az elektron, hanem az elektront alkotó 2 elemi részecske által bejárt felület. Az elektron kettő darab elemi részecskéből áll, 1 graviton-fél (= spinon) megy körbe körbe miközben 1 db elektromos elemi töltésrészecske (= holon) keringi körül. Ha ez a töltés negatív akkor elektron tóruszt alkot, ha a töltés pozitív akkor pozitron tóruszt alakít ki (ebben a másik graviton fél vesz részt).

 

Az elektron fénysebességgel pörög (kering) a tórusz-felületen belül, míg a proton ugyanúgy alakul ki mint a pozitron, csak a proton kisebb átmérőjű mert nagyobb frekvenciával kering (= 1836 -szor nagyobb az energiája).

Előzmény: Aurora04 (34)
Astrojan válasz | megnéz 2011.11.08 23:27:10 © (31)

A nukleonok semmiképpen sem olyan elemi részecskék, amikhez tóruszokat lehetne rendelni. Ezt ugyanis látszódott volna az elektronszórás hatáskeresztmetszetében. Ugyan mi látszott volna belőle szerinted, itt egy példa tóruszokkal, Li7 atommag:

 

Az elektronok egy kicsit nagyobbak mint a képen látható arány, a proton-elektron tórusz átmérőarány kb 1:3.

 

Az izotópok atommagszerkezete

Előzmény: Aurora502 (17)

Gyorsulva táguló világegyetem
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gyorsulva táguló világegyetem)
Astrojan válasz | megnéz 2011.10.13 23:23:09 © (1097)

Jó, hát nem is gondoltam sose, hogy segíteni akarsz, de azért ez se kutya,

 

UDFy-38135539 galaxis távolodási sebessége 2 564 695 km/s, hümm, hümm, vagy ez

UDF:[CBS2006] 40819  távolodási sebessége  2 854 924 km/sec, távolsága 12.793 Gfényév

Előzmény: Astrojan (1095)
Astrojan válasz | megnéz 2011.10.13 22:34:56 © (1095)

Nézzük mit is írt a Huchra,

 

Note that there is no special relativistic 1/(1+ v2/c2) correction applied -- apparent radial velocity is just cz.

 

Szerinted miért nem jó nekem a távoli galaxisok látszó radiális sebessége ? Nem véletlenül nem korrigálták relativisztikusan az adatokat és én pont ezeket a sebességeket idéztem be. Ha neked nem felel meg akkor te majd begyömöszölöd a sebességeket a fénysebesség alá, nyilván azért hogy a legkedvesebb hülyeségeidet ne kelljen feladnod (pl tér tágul ami nincs).

 

Inkább itt egy mégszebb távolodási sebesség, ugyancsak látszó és a redshiftből számítva:

 

DMS 1714+4951 kvazár távolodási sebessége 989 315 km/s,

 

APM 08279+5255 kvazár távolodási sebessége 1 172 848 km/sec, a fénysebesség csaknem 4 -szerese.

 

Szegénykém, meg ne pukkadj !

Előzmény: astronom (1094)
Astrojan válasz | megnéz 2011.10.13 01:21:13 © (1093)

..többszörös fénysebességgel távolodnak a távoli kvazárok.. Nézd meg pl ezt a NASA adatbázist,

 

mondjuk a PKS 1830-211 blazár távolodási sebessége 751 580 km/s,

vagy az 53w002 radiogalaxis távolodási sebessége 717 314 km/sec, a fénysebesség bő kétszerese.

 

Ha a Világegyetemet egy felfújódó lufinak nézed akkor a világegyetem széle a lufi maga. Ne kavarj a dimenziókkal, dimenziók nem léteznek, nem a felszínének a szélét keressük mert elég bután hangzik egy gömbfelszínnek keresni a szélét. Ez a gumilepedős hülyeség sem jelent semmit, a legjobb ha elfelejted.

Előzmény: pert2 (1092)
Astrojan válasz | megnéz 2011.10.11 22:25:50 © (1091)

Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával..

 

Értetted ezt a mondatot? Nem vagyunk mindenhol az epicentrumban, az ősrobbanás egy közönséges robbanás volt, gravitonok robbantottak fel egy (nagyon)nagy fekete lyukat.

 

Te csupán nem érzékeled az epicentrumot, mert minden távolodik tőled akárhol vagy. Ha az egyik irányban képesek lennénk ellátni az Univerzum széléig akkor talán kijelölhető lenne az ősrobbanás iránya. Valószínűleg nem leszünk képesek ellátni a frontvonalig mert az a fénysebesség sokszorosával távolodik.

 

Tér nem létezik, tehát tér nem keletkezhetett, nem fújódhatott fel, nem tágulhat, nincs szerkezete vagy szövete, mert a tér matematikai fogalom mint az egyenes vagy a kör, ezt az utat talán most ne feszegessük, mert a tér-fogalmat az ember találta ki.

  

Az Ősrobbanás c2 kezdősebességgel történt, ez magyarázza a nagyon távoli kvazárok többszörös fénysebességű távolodását. A nyomó gravitáció pedig fékezi a tágulást, régebben gyorsabban tágult ezért a távoli SNI -ek természetesen távolabbinak látszanak a számítottnál.

 

Azért mert régebben gyorsabban tágult. Ennek megfelelően a régi SNI fények halványabbak, mert távolabb is vannak (a vártnál). A Világegyetem ma lassabban tágul mint régebben, tehát a tágulás LASSUL.

 

Ha gyorsulva tágulna akkor nem távolabb kellene látni a távoli SNI -ket, hanem ellenkezőleg, közelebb (a számítottnál), mert ezekről a nagyon távoli SNI -ekről érkező fénysugarak egy régebbi állapotot őriznek, ezek 8-10 milliárd éves fénysugarak. Ha a mai állapotokra vagyunk kíváncsiak akkor nem nézhetünk ilyen messzire, csak ennél közelebb.

Mit nem értesz ?

Előzmény: pert2 (1090)
Astrojan válasz | megnéz 2011.10.10 23:11:13 © (1089)

Elhamarkodva ? Fatális tévedés, szívfájdító baromság.

 

A világegyetem tágulása LASSUL. Régebben gyorsabban tágult, ezért a régebbi állapotukban látszó SNI -ek ennek megfelelően távolabb is látszanak.

 

De ez is összetett dolog, egyrészt egy robbanás epicentrumában a sebességek kisebbek lehetnek vagy akár nulla, míg a tágulás frontvonalán a sebességek természetesen nagyobbak vagy maximális sebességűek (= c2).

 

Ezen túlmenően a sebességek időben is változhatnak, kézenfekvően lassulhatnak a (nyomó) gravitáció hatására.

 

Könyörgöm kíméljetek a tér tágulásával, meg a metrikájával mert rögtön elalélok.. Tér nincs tehát nem tud tágulni.

Előzmény: Banzai84 (1088)

Fénysebesség megközelítése, túllé
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Fénysebesség megközelítése, túllé)
Astrojan válasz | megnéz 2011.10.04 23:52:29 © (1691)

Csak a rend kedvéért, én se hiszem hogy valóban c-nél gyorsabbak azok a neutrinók...

 

Még szép.  Ha elhinnéd illene tökönszúrni magadat..

 

De hát a kisérletek faramuci dolgok, ráadásul ismételhetők, pontosíthatók, távolabb lehet vinni a detektort satöbbi. Bajban vagytok..

Előzmény: mmormota (1585)

Gyorsulva táguló világegyetem
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gyorsulva táguló világegyetem)
Astrojan válasz | megnéz 2011.08.23 01:23:28 © (1083)

A TiO2 fizikailag szórja a fényt, apró tükörként szolgál, több kevesebb sikerrel. A hullámhossz-védelem függ a szemcsemérettől. Kicsit el is nyel az UV-ből.

Előzmény: Angelica Archangelica (1077)
Astrojan válasz | megnéz 2011.08.20 03:15:46 © (1076)

Mondtam én olyat, hogy a fogalmak fölöslegesek ?????? Mutasd meg hol mondtam ilyet. Nem akarod megérteni és kész.

 

A fogalmak nagyon nagyon fontosak nekünk embereknek.

 

Csak nem léteznek fizikailag. Kitaláltuk őket és használjuk nagy örömmel. Nehéz ezt megérteni ? Számtalan fogalmat még nem találtunk ki, ezeket nem használjuk, nyilván.

 

Csak a mozgó kalapács létezik, minden anyagi objektum mozog. A mozgás az anyag tulajdonsága ugyanúgy mint a színe, szaga vagy a térfogata. De a fizikailag létező az csak az atomok és részecskék, pl fotonok, gravitonok, elektronok..

Előzmény: Gergo73 (1075)
Astrojan válasz | megnéz 2011.08.20 02:17:22 © (1074)

Azért vannak fizikusok, akik ezt kissé másképp gondolják.. Igen vannak, sajnos nagyon félresiklott a fizika.

Az egyetlen gondolat amit el tudok fogadni belőle csak ennyi, Tömegvonzás alapvetően nem létezik. De még nem alapvetően sem létezik, mert vonzó gravitáció nincs. Nyomó gravitáció van. Ez annyit jelent, hogy graviton energiarészecskék léteznek ami okozza a nyomó gravitáció jelenséget ami egy fogalom.

 

Többen itt nem képesek megérteni akár egy egyszerű mondatot sem, pl. ezt

 

1, a Világegyetemben csak anyag létezik. Vagy ezt

2, az ember által alkotott, kitalált fogalmak a természetben nem léteznek.

 

Egyetlen kivétel van az anyagfogalom. Emögött valóságos tartalom áll, hívhatjuk objektív valóságnak is, egyes pont.

 

És igen Gergő, a mozgás egy fogalom, kettes pont, próbáld felérni ésszel amit mondok. Nem muszáj elfogadni, viszont jó lenne megérteni, mert enélkül semmi értelme civakodnod velem. A fent és lent fogalom 2. pont, a kalapács a kivétel, mert anyagot jelöl tehát egyes pont. A kalapács létezik, mert anyag, a fent és lent nem létezik mert fogalom. Nos mit nem értesz ?

 

Mindig az anyag létezik, az anyag számtalan, általunk kitalált tulajdonsággal bír, a kalapács lehet fekete, nehéz, kocka alakú, féldecis, mozog, büdös, hideg, rücskös, törött vagy új, ezek mind a létező kalapács általunk hozzárendelt tulajdonságai, de semmi más nem létezik csak a vas atomok meg a cellulóz/lignin nyél.

 

Fordítva ülsz a lovon, nem a helyeken van a kalapács, hanem a kalapácshoz rendelsz koordinátákat (fogalmakat) abból a célból, hogy később is megtaláld a kalapácsot. A helyek nem léteznek, csak a kalapács létezik.

 

Ennél már nem tudom elemibb módon elmagyarázni, de tudom, a többek nem akarják megérteni így sem, úgy sem.

Előzmény: ln2 (1072)
Astrojan válasz | megnéz 2011.08.19 02:54:39 © (1070)

Igen, én is, de.. ..a valóságos tér nem ilyen.

 

Nincs valóságos tér, semmilyen tér nincsen, sem Minkowski sem Euklideszi. Nincs hiperbolikus tér, elliptikus, parabolikus, 3 dimenziós, 11 dimenziós, semmilyen. Ezek mind matematikai kreációk, segédfogalmak, lehetnek hasznosak a természet leírásában, az Univerzumban való eligazodásban, csak a valóságban ezek nem léteznek. A valóságban csak anyag létezik. Függvények, számok, sík, egyenes, tér, dimenziók, gömb, hexaéder nem létezik, ezek kitalált fogalmak.

 

A tér nem amiatt nem tud görbülni mert nincs neki több dimenzió ahova görbülni tudna, hanem azért nem görbül mert nincs tér. Egy fogalomra nem lehet hatással az anyagi világ.

 

A baj ott van ha valaki görbíteni kezdi a teret, neadjisten a téridő segédfogalmat és azt képzeli, hogy úgy működik a gravitáció. Görbül a semmi és ettől esik a kalapács a lábamra. Mert ez most vagy hazugság vagy valami szörnyű tévedés. Az az érzésem, hogy mindkettő.

Előzmény: Dulifuli (1041)

Megtalálták Higgset :) (talán)
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Megtalálták Higgset :) (talán))
Astrojan válasz | megnéz 2011.08.17 01:34:04 © (88)

DVAG = Sötét energia. Nem kifejezetten az én rögeszmém, mert többen jobb helyekről úgy gondolják, hogy a Világegyetem anyagának 2/3-a sötét energia.

 

Én inkább Vákuum energiának hívnám, mert ami miatt a sötét energiát kitalálták az egy tévedés. Az egésznek az az oka, hogy a nagyon távoli SNI-k távolabb látszanak mint ahogy egy rossz kozmológia szerint számolva látszaniuk kellene.

 

Ebből legalább kétféle következtetés vonható le,

 

1. egy téves, hivatalos verzió miszerint az Univerzum gyorsulva tágul. Szarvashiba, hogy a távoli SNI-ek régebben mentek gyorsabban, nem pedig ma. Ebből az következik, hogy az Univerzum ma LASSULVA tágul !!!!!!!!!! (Azt, hogy ma milyen sebességgel tágul akkor látjuk, ha a közelünkben nézelődünk, ahol fiatalabb fotonokat látunk). Majdcsak fölérik ésszel.

 

2. az Univerzum régebben a fénysebesség sokszorosával tágult, legalábbis a "szélső" galaxisok sebessége a fénysebesség sokszorosa volt. Mára fékeződik, de a nagyon távoli galaxisok sebessége még így is 2c -t meghaladhatja, pl, az 53w002 galaxis távolodási sebessége 717314 km/sec, a fénysebesség duplája.

 

Mivel a hivatalos verzió, a gyorsulva tágulás egy durva tévedés eredménye, ezért az ebből eredő sötét energia hipotézis is sánta.

 

Ennek ellenére úgy vélem a Vákuum energia graviton energiarészecskékből áll és az Univerzum anyagának jelentős részét képezi. A gravitonok a nyomó gravitációt okozzák.

 

DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity

Előzmény: AntonMohl (86)
Astrojan válasz | megnéz 2011.08.16 02:31:56 © (85)

..Tehát nem úgy kell elképzelni a fekete lyukakat, mint valami mindent felfaló szörnyetegeket.. De igen.

 

Ami most nincs befelé spirálozó pályán az majd később ott lehet. Nincs éles határ a befelé spirálozó és a nem tudjuk megállapítani merrefelé spirálozó anyag között. Galaxisok ütköznek, mindenfajta spirálozást összezavarnak, végsősoron minden belehullik a központi fekete lyukba, csillagok, bolygók és a fekete lyukakis, csak idő kérdése.

 

De nemcsak a csillagok tömik ám a fekete lyukak bendőjét, egy ilyen nagyobbacska fekete lyuk a DVAG-ot is nyeli és ennek nem kell spiráloznia. Nefelejcs del, hogy a Világegyetem 2/3-a DVAG :) Ettől lesz ciklusos..

Előzmény: Angelica Archangelica (82)
Astrojan válasz | megnéz 2011.08.04 00:29:44 © (75)

Hazugság. Olvasd el gondosabban a cikket esetleg cikkeket és kiderül, nem a Higgs bozont találták meg hanem láttak valamiféle jeleket a háttér dzsungelben amiről nem tudják, hogy micsoda, talán csak zaj.

 

A Higgs bozont nem találhatják meg, mert nincs ráírva egyetlen részecskére sem, hogy én vagyok a Higgs bozon. A keresés azt jelenti, hogy olyan eseményeket keresnek ami megfeleltethető az előzetes számolgatás-várakozásnak, esetleg menetközben változtatva az elképzeléseket. Éppenhogy az történt végigpásztázva a lehetséges energiatartományok csaknem teljes spektrumát, hogy NEM TALÁLTAK sehol még csak hasonlót sem. Egy egész kis energiatartomány maradt a reménykedésre, a 114-145 GeV közötti tartomány (0-480 ig már kizárták a lehetséges létezését, kivéve ezt a 114-145-ig tartó részt)

 

A Higgs bozont legfőképpen pedig azért nem találhatják meg, mert nincs olyan, a tömeg másként ugrik elő, nem egy részecske adja a tömeget hanem a tömeg a pörgő energiarészecske tehetetlensége által okozott illúzió. Az elemi részecskéknek ugyanis tömege nincs.

 

Nem a tömeg okozza a tehetetlenséget hanem a tehetetlenség okozza a tömeget.

Előzmény: Visitor02 (74)
Astrojan válasz | megnéz 2011.07.26 01:21:12 © (14)

Kac, kac, Sarokba szorult az isteni részecske..

..az egész részecskefizika össze fog omlani.. Úgy van.

Az alsó tömeghatárt már az LHC elődje, a LEP-gyorsító megadta: eszerint 114 GeV-nél nehezebbnek kell lennie. A CERN-ben most bejelentett eredmények szerint most sikerült kizárni a 145-480 GeV-es tartományt is.

 

Higgs bozonok nincsenek, kvarkok és gluonok sincsenek.

Az anyagi világot gravitonok és elemi elektromos töltésrészecskék építik fel, ők négyen. :))


Gyorsulva táguló világegyetem
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Gyorsulva táguló világegyetem)
Astrojan válasz | megnéz 2011.07.14 02:26:05 © (1009)

Na mi van fiúk, meleg van? A Világegyetem tágulása LASSUL. Hümm? Semmi?

 

Régebben gyorsabban tágult, ma már lassabban tágul de még így is a fénysebesség sokszorosa a távoli galaxisok távolodási sebessége ami a vöröseltolódási adatokból látszik is, pl:

J 1004+4112  kvazár távolodási sebessége 521624 km/sec, vagy a

PG 1115+080 kvazár távolodási sebessége 520281 km/sec.

Előzmény: Astrojan (980)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.07.12 00:30:20 © (980)

Elemezték a szupernovák fényességét és azt találták, hogy a vártnál kb. 20 %-kal kevésbé fényesek. Ebből az következik, hogy a világegyetem tágulása gyorsul.

 

Nem, ebből az következik, hogy a Világegyetem tágulása LASSUL.

 

Azért, mert a távolabbi, tehát a régebbi SN-ek a kevésbé fényesek ez azt jelenti, hogy ezek a számítottnál (a vártnál) TÁVOLABB helyezkednek el.

 

Ha a Világegyetem szétrobbanása vagyis az ősrobbanás a fénynél nagyobb kezdősebességgel történt (= c négyzet) akkor a távoli szupernovák a számítottnál távolabbinak fognak látszani.

 

És pontosan ez a helyzet. A gravitonok sebessége c2, az ősrobbanást a gravitonok okozták egy gigantikus fekete lyuk felrobbantásával.

 

Azért eshetett meg ez a kolosszális tévedés, mert Einstein óta senki nem gondolja, hogy fénynél nagyobb sebességek is létezhetnek, pedig a fénynél nagyobb sebességeknek semmi akadálya nincs.

 

Ugye nem a  jelölésembe fogtok belekötni, a butábbaknak ideteszem mit értek alatta: kb 5-6 nagyságrenddel nagyobb sebesség mint a c fénysebesség.

Előzmény: stika (-)

Cáfoljuk a relativitáselméletet
(Fórum » FILOSZ » Tudomány » Cáfoljuk a relativitáselméletet)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.03.09 04:20:15 © (60344)

Chip méretű atomóra, 1500 dollár...

 

De kinek van erre 1500 dollárja egy darabra? Jó lenne ilyen kisérlet, de több óra kell, mondjuk tíz darab.

 

Az órákat hosszabb ideig kell figyelni, legalább olyan hosszan mint a kisérleti idő maga (= magasban/mélyben töltött idő), ismerni kell a hőmérséklet érzékenységét és még a szóbajöhető néhány paramétert (nyomás, rezgés, ilyesmire gondolok).

 

Nem elég egyetlen órával kimutatni valamilyen pindurka eltérést, mert az bármitől lehet.

 

És természetesen vissza kell hozni az órákat!

 

Tudsz róla valamit? Milyen pontos lehet, milyen stabil, hogyan lehet leolvasni stb ? De nem csak demonstrálni kell az eltérést hanem tisztességesen megszervezett kisérlettel kimutatni vajon igaz e amit a relelm állít, vagy csak látszólagosak az eltérések. Az sem kevés, de ezt a kérdést előbb utóbb kisérletesen kell eldönteni. Miközben szaporodnak az olyan hozzászólók akik szintén látszólagosnak vélik..

Előzmény: Dubois (60253)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.24 01:50:32 © (60137)

Az nem lehet hogy ezen a ponton mond ellent egymásnak az elmélet és a gyakorlat (nevezzük valóságnak)?

 

De igen. Pontosan ez a baj, hogy nincs kisérleti bizonyíték (= kvázi nem hoztak vissza órákat). Hosszkontrakciót valóban nem tudsz érzékelni, mert mire visszahozod a rudat addigra visszanyeri az eredeti hosszát (emlékszik rá), futtában (menetközben) meg értelmetlen a próbálkozás mert NEM arra vagyunk kiváncsiak, kontrollt akarunk.

 

Marad az idődilatáció amikor órát hozol vissza, az ugyanis megtartja az utazás során összeszedett eltéréseket, márha tényleg összszedett volna valamit. Gergő szentírásként hivatkozik a relelmre, pedig pont azt kellene bizonyítani, hogy a relelm tényleg helyesen írja le a valóságot és nem csak a fotonok közvetítésével annak menetközben látszó részét.

 

Ennek az egész számolgatásnak, relelmes agymosásnak nincs semmi értelme, mert nem arra vagy kíváncsi, hogy mit látsz, hanem, hogy mi történik a valóságban. Ennek ugyanis alapvető hatása van a kozmológiára, a fekete lyukakról alkotott elképzelésünkre, csillagközi utazásra stb.

 

Próbálnak hülyét csinálni belőled, de a Te problémád NEM a relelm matematikájának megértése (azt elhisszük nekik), hanem, hogy valóban megtörténik-e az idődilatáció. Nem történik meg, mert az objektummal magával nem történik semmi.

 

Csak másképp mérjük !

 

Ezt a kérdést csak akkor dönhetjük el, ha visszahoznak órákat, célszerűen GPS-órá(ka)t.

 

Figyeld meg, hogy valaki bedobja a Chou óráját vagy a müonokat, pedig egyik sem óra..

Előzmény: Nando84 (60080)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.23 03:38:56 © (60066)

Köszönöm muallim: leszögezhetjük, hogy a tér-idő egy illúzió..

 

Teve 59839Akkor mondjuk ki egyenesen: ez a tömegnövekedés egy matematikai fikció, nem mérhető valóság.

 

Gergő 59882Attól hogy egy test hozzánk képest felgyorsul ..még nem történik a testtel magával semmi.

 

Gábor 11781: Na, végigrágtam magam, plusz utánanéztem. ...a "Lorentz-kontrakció" nem valóságos fizikai esemény! A méterrúd nem nyomódik össze! Nem történik semmi: másképp olvassuk le az adatokat..

 

mmormota 15757Amikor SR körülmények között méred, tudod, hogy látszólagosan hosszváltozáson esett át a tárgyad.

 

Dávid Gyula csivar: - igaz-e, hogy E=mc^2 (elárulom: nem igaz, vagy ha igaz, akkor nincs semmi értelme)

 

dgy2: Az egyik legnagyobb bűn... amikor a "mozgási tömeg" vagy "relativisztikus tömeg" nem létező és felesleges fogalmát bevezették. Egyféle tömeg van, a nyugalmi tömeg - igazából nem is kell(ene) hozzá jelzőt tennünk. Ez ..minden megfigyelő szerint ugyanannyi, a test megfigyelőhöz képesti mozgásától függetlenül.

 

Az értelmesebbek lassan elgondolkodhatnának vajon valóságos dolgokról beszél a relelm ?????

Előzmény: muallim (60006)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.16 01:10:58 © (59960)

A modern fizikában az idő relatív, dilatál
csavarodik stb-ahogy ezt a szükség kívánja 
amikor egy modern elmélet bajban van.

 

De a hsz így folytatódik: ..Nem az idő dilatál a kisérletben, hanem az atomóra jár ténylegesen lassabban.

 

Azért tartod e sorokat borzasztóan nagyképű és cinikus kijelentésnek, mert arra már saját magad is rájöttél, hogy

 

a testtel magával nem történik semmi,

 

tehát az idő valójában nem dilatál és az atomóra a valóságban nem jár lassabban, csupán másként méred ?

 

Nem csak a relelm van nagy bajban, hanem Te is bajban vagy. Csak ki ne vágd a biztosítékot..

Előzmény: Gergo73 (59958)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.10 01:55:20 © (59929)

..csak az érdekel, hogy a szimulációm megegyezik-e a valósággal.

 

Kár volt helyesbítened, mert a természetet kell megértened és nem(csak) a megfigyeléseidet. Azt is, de a végső cél a valóság megismerése. Az anyagi világgal foglalkozó tudományokat normális helyen Természettudományoknak hívják és nem megfigyeléstudományoknak..

 

Csak néhány egyszerű példa amit vélhetően Te is természetesnek veszel, a repülő odafenn kicsinek látszik amikor itt lentről megfigyeled. Akkor most a repülö odafenn kicsi, itt lent meg nagy ??

 

Megfigyeled magad egy görbe tükörben, látod, hogy kövér vagy. Akkor most tényleg kövér vagy, esetleg lehet, hogy ezen megfigyelésedtől függetlenül sovány vagy és a megfigyelésed tévedéshez vezetett ?

 

..nem érdekel, hogy ki mit tekint valóságosnak és ki mit tekint látszólagosnak.

 

Az elég nagy baj, mert nem mindegy, hogy a vonat jön veled szembe vagy esetleg csak a moziban ülve látod szembejönni.. Nem lehet, hogy túl sokat nézel vidót ? Remélem nem hallucinogének miatt gondolkodsz így ?

Előzmény: nadamhu (59913)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.07 04:40:11 © (59885)

Attól hogy egy test hozzánk képest felgyorsul (pl. úgy, hogy mi felgyorsítjuk magunkat) még nem történik a testtel magával semmi.

 

Akkor meg is egyeztünk, semmi mást nem akarok, ideje volt már belátnod.

 

Az viszont, hogy te a testet ezerféleképpen látod ha pörögsz a fejeden vagy gyorsan repülsz mint a sas, a test tulajdonságait nem érinti, a testtel magával nem történik semmi.

 

A test tömege sem változik, mert a testtel magával nem történik semmi.

 

A hosszát meg minduntalan más és másféleképpen méred azért mert közben repkedsz, na bumm, a testnek magának a hossza ettől nem változik, merthogy a testtel magával nem történik semmi.

 

Az óra kettyegése sem változik mert a testtel magával nem történik semmi. Csak másnak méred. Igyekezz megérteni amit írtál.

Előzmény: Gergo73 (59882)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.07 02:34:38 © (59881)

Az egyik legnagyobb bűn, amit a relativitáselmélet népszerűsítői (sajnos magát Einsteint is beleértve) az emberiség és az érdeklődő laikusok ellen elkövettek, amikor a "mozgási tömeg" vagy "relativisztikus tömeg" nem létező és felesleges fogalmát bevezették.


Egyféle tömeg van, a nyugalmi tömeg - igazából nem is kell(ene) hozzá jelzőt tennünk. Ez skalár, azaz minden megfigyelő szerint ugyanannyi, a test megfigyelőhöz képesti mozgásától függetlenül.

 

 

Nem, a házak nem kerülnek sehova, nem mennek sehova és ha ügyesen fordulsz a sarkadon akkor a házakat ugyanúgy magad előtt láthatod mint az akrobatamutatványod előtt :) Pl, fordulhatsz 360 fokot a sarkadon, vagy fordulhatsz függőleges síkban, a sarkadon átmenő vízszintes forgástengelyen. Koncentrálhatnál a tömegnövekedésre, ne kertelj, egyetértesz Teve 59839 hozzászólásával vagy nem ?

Előzmény: Gergo73 (59880)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.07 00:38:54 © (59879)

Akkor ezt olybá vehetem, hogy a misztikus relativisztikus tömegnövekedés valójában nem történik meg, az objektumok tömege szemernyit sem változik attól, hogy gyorsan mennek, vagy eltérő gravitációs potenciálra kerülnek ?

 

A tömegnövekedés csak játék a képletekkel és az egész humbug egy nagy hazugság jobb esetben tévedés volt ???

 

mmormota nem mondasz semmit? A hallgatás beleegyezés, jobb lenne állást foglalni, annális inkább mert Te már évekkel ezelőtt beláttad, hogy a hosszkontrakció csupán LÁTSZÓLAGOS, a valóságban természetesen NEM TÖRTÉNIK MEG !

Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.02.06 02:20:23 © (59870)

Akkor mondjuk ki egyenesen: ez a tömegnövekedés egy matematikai fikció, nem mérhető valóság.

 

Egész jól haladsz Teve, gratulálok. És mi van a hosszkontrakcióval ? Az is matematikai zsonglőrködés ami a valóságban nem történik meg ?? (nem hát, de mit mondasz Te, ezen hozzászólásod után??)

Előzmény: NevemTeve (59839)
Astrojan válasz | megnéz | könyvjelző 2011.01.20 04:10:07 © (59818)

Te most vagy nagyon buta vagy, vagy nagyon okos. Megelőlegezve az utóbbit, kérlek részesíts a tanításodban.

 

Itt van néhány alapfogalom segítségül és most a FOGALOM szót vedd komolyan, mert ezek valójában -a természetben- nem létező, emberek által kitalált fogalmak: tér, idő, téridő, geometria, matematika, egyenes, sinusfüggvény, sík, sokszög, sebesség, fénysebesség, szeretet, gyűlölet, neurózis stb. Melyikkel van problémád ?

Előzmény: félemelet (59817)