[origo] címlap hírek levelezés internet előfizetés vásárlás


Nyitóoldal >> Keresés >> Teljes fórum

előző 3/3. oldal 1 2 3 Ugrás a(z) oldalra
(60 találat)
astrojan 2006. 12. 14. 04:43
Dehogy sugározzák fel másodpercenként milliószor, hiszen éppen ezért van fenn egy óra és nem egy tükör. Mmormota korrekten leírta 27653 -ban:

1. eleve beleépítettek egy korrekciós értéket, amely pontosan megegyezik a relativitáselmélet által számított értékkel, tehát az óra nem olyan gyorsan jár mint a normál földi UTC óra, ez jelenti a földi megerőszakolást.

2. minor korrekciók, mivel nincs tökéletesen pontos óraszerkezet, az esetleges kis eltéréseket (melyek nagyságrenddel kisebbek mint fenti korrekciós érték, mivel jó az óraszerkezet) földi szinkronjelekkel - a helyfüggő futási időt persze figyelembe véve - korrigálják. Pontosan.

A lényeg tehát az, hogy egy előre eldöntött, földön beállított sebességű órát küldenek fel keringeni:

Egy GPS órát tehát ne lőjünk fel, s az mindig maradjon a földi master-etalon-megerőszakoló (mem) óra mellett, folyamatosan fogva a korrekciós jeleket itt a földön. Mind a két GPS órát folyamatos kontroll alatt tartja a földi mem óra. Az egyik óra 20 évet repült, a másik sohasem repült.

A 20 év repülés után lehozott GPS órát és a soha nem repült GPS órát kell összehasonlítani.

SimplyRed 27643, Ha a földről mondják meg az órának, hogy mennyit mutasson, akkor mit akarsz hasonlítani mihez? A földi óra állását ahhoz, amit ugyanez a földi óra mond a másik órának?

Kedves SR, azt azért nem fogod fel, hogy most döntötted meg a relativitáselméletet?

index fórum, astrojan.ini.hu
astrojan 2006. 11. 21. 01:58
Látom a focihoz jobban értesz de a világot nem a törvények mozgatják hanem az erők, amit szintén mozgó részecskék okoznak

..az időt te találtad ki és nélküled nem is lenne. ...ez nem így van.

Meg tudnád mondani milyen atomokból épül fel az idő? Ha az idő anyag, akkor mondd meg miből van!

Ha fogalom akkor nem kell megmondanod mert akkor csak kitaláltuk és fizikailag nem létezik ha érted mit mondok.

astrojan 2006. 11. 20. 01:09
Az igazság és a hazugság is csak fogalom, mégis létező dolgok.

Ha fogalom akkor mégis hogyan létezik fizikailag? A legcsekélyebb mértékben sem értetted miről beszélek. A hazugság csak a fejedben létezik, fizikailag nem létezik. Vagy ha szerinted igen, akkor miféle atomokból vagy összetevőkből áll? (nem az agyad összetételére vagyok kíváncsi)

..meg ugye sötét anyag, energia, a fizikai-törvények és még ki tudja mi minden más. Ezek egyike sem anyag..

A sötét anyag nem anyag? Az energia nem anyag? Csalódást okozol..

..ezek a "természet-törvények" is csak fogalom és mégis hatással van az anyagra..

Valamit nagyon összekeversz, a fizikai törvények semmilyen hatással nincsenek az anyagra, mert a mi ún törvényeink csupán dedós közelítő próbálkozások az anyag viselkedésének matematikai leírására. Az anyagra csak egy részecske vagy egy energiacsomag lehet hatással. De más egyéb nem is létezik a fizikai világban.

az idő fogalmáról halvány fogalmunk sincsen..

Lehet, hogy neked nincs de az idő egy definíció ezért arról a legpontosabb fogalmunk van: az idő az aminek megfogalmazzuk. Einsteinnek sikerült ugyan némileg összezavarni az idő fogalmát de ez nem tart már sokáig. Neki sajnos az egész fizikát is sikerült összezavarni.

Mivel az idő nem anyag ezért azt megismerni nem lehet. A megismerés ebben az esetben annyit tesz, hogy te megtanulod mit értenek rajta azok akik definiálták.

Megismerni az anyagi világot lehet, a definíciókat csak megtanulhatod, vagy definiálsz helyette egy másikat.

Ilyen egyszerű a dolog.

astrojan 2006. 11. 19. 00:43
Tehát létezik a téridő és ez mentén halad a fény?

Drágáim, nem létezik sem tér sem idő, sem téridő. Ezek egyike sem anyag, mindegyik fogalom, mi alkottuk őket, egyik sem keletkezett sem az ősrobbanással sem előtte sem utána. Mindet mi találtuk ki, csupán a fejünkben létezik. Ezek fizikailag nem létező dolgok.

Az Univerzumban csak és kizárólag anyag létezik semmi más. A kétféle graviton, a kétféle elektromos töltés valamint az energián kívül a világon semmi sem létezik. Ezek alkotják a protonokat, pozitronokat, atomokat, fényt, a DVAG-ot és bármi más anyagi dolgot. Az így létrejövő anyagnak vannak tulajdonságai.

Egy fogalomra nem lehet hatással az anyagi világ! Az anyag csak egy másik anyagra lehet hatással. A ráhatás eredményeképpen áll be változás az anyag tulajdonságaiban, de ezek a tulajdonságok a valóságban fizikailag nem léteznek mert a létező csupán az anyag.

A hatás nem a tulajdonságokat és a fogalmakat éri hanem az anyagot. Fordítva is igaz, a tulajdonságok és a fogalmak nincsenek hatással egy másik anyagra.

Ezért nem lehet hatással az anyag a téridőre és fordítva a téridő sem lehet hatással az anyagra.

Gradiens van, téridő nincs.

astrojan 2006. 11. 11. 03:38
A kérdés ez volt:
...az a tapasztalat, hogy a fény sebessége minden inerciarendszerben állandó.. Ezt mérték, Michelson Morley...

MM nem mért fénysebességet, valamint egyetlen inerciarendszerben sem méricskélt az interferométerével. Magad mondtad, a Földhöz rögzített rendszer nem inerciarendszer.

Mivel a MM interferométert 90 fokkal elfordítva csak a két fénysugár cserél helyet ezért az interferenciacsíkok azonosak lesznek az elfordítás előtti állapottal, ezért az interferométer az éterszél kimutatására nem alkalmas.

Michelsonék méricskélése nem ér semmit, mert egy alkalmatlan eszközzel mérték a semmit.

Helyesebb szóhasználat az lett volna: a fénysebesség állandósága a téridő tulajdonságaival magyarázható.

Ha világos dolog lenne ezt nem válaszoltad volna. A tér nem anyag és mint ilyen semmiféle tulajdonsága nem lehet. Tulajdonsága csak az anyagnak van. A téridő nevű kitalátumnak nincs tulajdonsága ezért nem magyarázható vele semmi, főleg nem a fénysebesség állandósága. Már csak azért sem mert a fénysebesség nem állandó. Világos dolog?

..a fény sebessége minden inerciarendszerben ugyanakkora (de ebben a topikban ezt a mondatot mindig mindenki így érti).

Na erről nem vagyok meggyőződve, de legyen neked igazad. Mivel inerciarendszerek a valóságban nem léteznek ebből az következne, hogy mindenki egyetért azzal, hogy a fénysebesség nem állandó. Remek, bukott a relativitáselmélet amely a fénysebesség állandóságára épült.

astrojan 2006. 11. 10. 04:13
...az a tapasztalat, hogy a fény sebessége minden inerciarendszerben állandó. Miért? Ezt mérték, Michelson Morley...

Nem, sajnos ezt nem mérték. MM egyetlen (másik) inerciarendszerben sem mért semmit sem. A MM interferométerrel nem is lehet fénysebességet mérni, az eszköz erre nem alkalmas.

MM-nek Silvertooth eszközét kellett volna használnia, ezzel ui. ki lehet mérni az ún. éterszelet, egy 380 km/s -es száguldást a Leo csillagkép felé. Vagy a COBE ami ugyanezt az eredményt adta.

...ezt mondja Maxwell.

Na és, én meg mást mondok. Mizar vagy Magnum is mást mond. Az nem mérés ha Maxwell azt mondja.

Arra is rájöttem, hogy a fénysebesség állandóságát nem a fény valami ezoterikus tulajdonsága okozza...

Sőt semmi nem okozza, mert a fénysebesség nem állandó, lásd GPS.

...hanem egyszerűen a téridő geometriája..

A téridő a világon semmit sem okozhat, mert a tér nem anyag , az idő nem anyag. Így semmilyen hatása nem lehet az anyagra. A tér, az idő valamint az einsteini téridő csupán a fejünkben létezik mert nem anyag. Anyag a DVAG, ennek lehet hatása minden anyagra. Van is, ő okozza a gravitációt.

Ezért nem gondolkozom a fénysebesség állandóságának a miértjén.

Helyes, azon kellene inkább gondolkodnod, hogy állandó-e a fénysebesség?
Nem állandó. A Föld irányában nagyobb, távolodva kisebb.

Állandó viszont a fénysebesség a DVAG -hoz képest (c), ezt mérjük vízszintesen.

astrojan 2006. 11. 07. 04:06
GPS is NOT adjusted for leap seconds. Lásd USNO

Itt megtalálhatod honnan származnak a szökőmásodpercek.

astrojan 2006. 11. 07. 02:51
ha a GPS hold 200km/s sebességgel kering a Föld körül, ...kénytelen leszek ignorálni téged...

Ha megkérhetlek rá tedd ezt. Senki nem állította, hogy a GPS műhold 200 km/s sebességgel kering, mert az kb 4 km/s sebességgel kering a Föld körül.

Mégegyszer hátha sikerül megértened, de legközelebb inkább kérdezzél:

A 20200 km magasságban keringő GPS műholdról a Föld irányába kibocsátott fényjel nem c sebességgel közelíti meg a Földet hanem c+200 km/s átlagsebességgel. Ezt mérhetjük nap mint nap, ez bizonyítja, hogy a horizontálisan mért és törvénybe iktatott
c fénysebesség nem állandó , s a földi gravitáció hatással van a fénysebességre. Miért is ne lenne, hiszen Einstein is megmondta, a gravitáció hatással van a fényre, csak ő azt gondolta, hogy csupán oldalirányban van rá hatással.

Sajnos tévedett, menetirányban is hatással van rá. Ezt bizonyítja a GPS, nem a relativitáselméletet.



Stevbor 5352, sajnálom, hogy ezt kell írjam, de a GPS órák másodperces eltérései a szökőmásodpercek miatt vannak, semmi közük a relativitáselmélethez. Nem a napi 38 mikrosec eltérésből adódtak össze.

astrojan 2006. 11. 04. 03:37
..egyszerűen arról van szó, hogy a gravitációs időeltolódás és a specrel idődilatációja ellenkező előjelű. Azonban ezek nem egyenlítik ki egymást...

Stimmel, de ezt most nem kérdezte senki.

..úgyhogy a megállított órák végül is objektíven jelentkező időeltérést okoznak.

Látod itt a hiba, mondhatnám butaságot írtál, mert ezt csak gondolod és megrögzötten állítod, de senki ilyen kisérletet nem végzett, senki nem hozott le GPS órát.

Csak a müonok, amik persze a tengerszinten keletkeznek,
a Hafele ami inkább tartozik a csaló tudósok kategóriájába, lásd Kelly,
vagy a GPS órák, ami megintcsak nem a rel-t támasztja alá, hanem azt, hogy a fényre hatással van a földi gravitáció és ezért a fény lefelé esve gyorsabb lesz mint c. Abból adódik a gravitációs időeltolódás, hogy lefelé gyorsabban ideér a fény mint állandó c esetén várnánk.

astrojan 2006. 11. 03. 03:33
Különállóan viszont megjelenik az idődilatáció, ezt ma már felhasználják a GPS-nél

Dehogy jelenik meg idődilatáció, ez az ún. idődilatáció csak látszólagos és abból ered, hogy a fénysebesség nem állandó, a Föld felé leeső fény átlagsebessége a GPS holdról leesvén c+200 km/s. Ezt ti úgy élitek meg mintha idődilatáció lenne. A GPS éppenhogy a fénysebesség állandóságát cáfolja.

Az idődilatáció látszólagosságát könnyedén be lehetne látni, csak le kellene hozni egy kivénhedt GPS holdat és az óráját összehasonlítani a megfelelő földi etalon órával.

Ettől irtóznak a ralativisták azt állítván, hogy távolról is le tudják olvasni az órákat s azokból nem kell lehozni, sőt nem is szabad mert abban a pillanatban halomra dől a relativitáselmélet.

Miért dönti meg a rel -t a GPS ??

astrojan 2006. 11. 01. 02:55
Az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz.
Ezt ugyan nem ikrekkel, hanem atomórákkal, de megcáfolták.

Dehogy cáfolták meg, sajnos tévedésben vagy. Nem is cáfolhatták mert egyszerűen nem igaz. Az órák egyformán járnak, s visszatérés után ugyanazt mutatják. Távolról nézve persze másként látszik, mert a fénynek idő kell, hogy megérkezzen. Körpályán pedig számtalan a zavaró körülmény. Ez az úgynevezett cáfolat csak erőlködés Hazafele menet..

astrojan 2006. 10. 31. 03:04
A müonok a pi-mezonokból keletkeznek, nem a 2 km magasan található hadronzáporból.

Rendben, a pionok keletkeznek a 2 valamint a 0 km magasan található hadronzáporból. Abból meg a müonok.

A pionok tipikus elbomlási magassága pedig 9-15 km.

Engem pont a nem tipikus elbomlási magasság érdekel, ami tengerszint.

Érvelésed statisztikailag nem helytálló...

Na ez értelmes, rossz a statisztika.

nagyobb nukleonok szétesnek a sztratoszféra molekuláival való ütközésük során

Igen? Akkor ezt mi okból írtad 5236-ban?

Ha a primér kozmikus sugarak elérnék a Földet, akkor a pólusok tája tele lenne arany, platina, vas, stb bányákkal..

Csak a replika kedvéért? Vagy a földfelszíni oxigén vagy nitrogén nem olyan jó mint a fönti? Vagy a tengervíz oxigén, vagy a földkéreg bármely atomja?

Magyarul ha a primér kozmikus sugarak elérik a Földet, attól a pólusok tája NEM LENNE TELE arany, platina, vas, stb bányákkal (függetlenül attól, hogy vannak ilyen bányák a földön) mert amikor becsapódnak akkor szétesnek és végül müon lesz belőlük.

Neked csak az valóság, amit kézzel fogsz?

Igen, pontosan. A többi látszat, de ahogy kisilabizálom a válaszaidat úgy tűnik ebben egyetértünk: a hosszkontrakció látszólagos, az idődilatáció látszólagos.
Az iker visszatér és ugyanolyan idős lesz.
astrojan 2006. 10. 30. 03:01
Azért tartottam fontosnak, mert pontos adatokat szolgáltat a tengerszinten észlelhető kozmikus sugárzást illetően.


Inkább az első ábrát (Figure 1) tetted volna fel, ahol az látható, hogy 2 km magasan kb. ugyanakkora a kozmikus részecskezápor mint a tengerszinten:



Annál is inkább mert a Fig 8- on elméleti, számolgatott értékek vannak, míg a Fig 1-en mérési adatok. Mivel ez a kozmikus részecskezápor nem nulla, a tengerszinten keltheti a müonokat. Nem szükséges azt feltételezni, hogy ezek a tengerszinti müonok 10 km magasságban keletkeztek.

Ha a primér kozmikus sugarak elérnék a Földet, akkor a pólusok tája tele lenne arany, platina, vas, stb bányákkal...


Értem, mivel nem érik el a földet ezért a sztratoszféra van tele arannyal...

A rúd maga nem zsugorodik a rúdon ülő megfigyelő számára. Viszont ha egy külső megfigyelő meg akarja tudni, hogy mennyi festéket vásároljon a rúd lefestéséhez, két dolgot tehet: vagy megkérdezi a rúdonlovaglót, vagy megméri a repülő rudat és elvégzi a relativisztikus korrekciókat.


Ez nem világos, azt akarod mondani, hogy a valóságban nem változik a rúd hossza? Hogy a hosszkontrakció csak látszólagos ??? Azért kell a rel korrekciókat elvégezni, hogy megkapjuk a rúd valódi hosszát?? Szomorú álláspont.
Esetleg az idődilatáció is csak látszólagos ennek következtében? Most már én is szomorú vagyok, mert miről vitázunk akkor?

astrojan 2006. 10. 29. 00:34
A képed nagy nehezen lejött épp most, sajnos nem értem miért tartottad fontosnak. De!

Azt bizonyítsd, hogy a nagyenergiájú kozmikus sugárzás nem érheti el a földfelszínt. Minden más kisérlet, értelmezés, relativitáselméleti képzelgés nem érdekel. Hogyan zárod ki egy vas atommag vagy bármi más részecske áthatolását az atmoszférán? (Ld. Magnum56 is)

Nincs hosszkontrakció, nincs idődilatáció, a tér nem görbe csak görbének látszik... Akkor igaz, ha minden tömeges objektumtól távol egy lezárt, a külvilágtól elzárt űrhajóban dekkolsz.


Kösz nekem ennyi tökéletesen elegendő. Ez azt jelenti, hogy ha kinyitom a szemem akkor a külvilág méterrúdja valóságosan elkezd zsugorodni. A gyorsabbak jobban a lassúbbak kevésbé. Ha másvalaki is nézegeti akkor egyszerre többféleképpen is zsugorodik ugyanaz a rúd. Mondja a relelm. Mindez a valóságban is megtörténik. Mondja a relelm.

Hát kérlekszépen ez nem igaz.

Mert a hosszkontrakció látszólagos, az idődilatáció látszólagos, a térgörbület látszólagos, lásd cyprian 5229 is.

És ne gondold, hogy a relelmet el kell magyaráznod, a RE-t igen, érdemes ismerni annak aki dobálózni akar, csak az RE nem a valóságot írja le, hanem mindig amit látsz belőle. De a valóságban nem történik meg a hosszkontrakció és az iker ha visszatér ugyanolyan idős lesz mint a földön élő testvére.

astrojan 2006. 10. 27. 02:48
Szia, kösz a kultúrált választ, s ha valóban érdekel:

..ha egy új szempontra szeretnéd felhívni a figyelmünket


Igen, ez az új szempont az, hogy a relelm nem a valóságot írja le, csupán a fény segítségével látszó világot. Nincs hosszkontrakció, nincs idődilatáció, a tér nem görbe csak görbének látszik, a fénysebesség nem maximális, szingularitás nem létezik, féreglyukak nem léteznek, időutazás nem lehetséges, proton méretű fekete lyukak nem léteznek, a világegyetem nem egy pontból keletkezett... Mindez azért mert a gravitáció nem vonzóerő. A gravitáció ERŐ és nem térgörbület mert a tér nem anyag s ezért nem lehet hatással az anyagra...

Tehát egyrészt a müonok nem a tengerszinten keletkeznek...


Azt írtam, hogy a kozmikus sugarak egy része áthatol a levegőatmoszférán, hol cáfoltad meg, hogy egy kisebb rész elérheti a tengerszintet???

A müonok nagy része a sztratoszférában keletkezik, de a nagy energiájú kozmikus sugárzás egy kis része lejut a földfelszínre. Cáfold meg.
astrojan 2006. 10. 26. 01:51
hogy nyugalmi állapotban a müon felezési ideje 1,5 milliomod mp, ki lehet számolni, hogy a 0,98 c-vel repülő részecske 34 milliomod mp alatt tenné meg a 10 km,es távot. Mivel az elbomlás mértéke statisztikai jellegű, ki lehet számolni, hogy ezeknek az adatoknak az felelne meg, ha minden egymillió müonból csupán 0,3 érné el a tengerszintet.


Az a szörnyű tragédia ebben, hogy a tengerszinti müonok nem 10 km magasan keletkeznek, hanem a tengerszinten. Semmi közük az SR képzelgéseihez, az órájuk normális, idődilatáció pedig nem létezik.

A kozmikus sugarak egy része áthatol a levegőatmoszférán és a tengerszinten müonokat kelt. Ez a baj.
astrojan 2006. 04. 06. 04:41
Megtennéd, hogy levezeted azokat amikről írtál? Csuda érdekesnek hangzanak.

Amit 2269 -ben írtam az egy rövid összefoglaló fordítás 2267 -ről amit teodor kért.

Ha a különvéleményem érdekel az itt van http://astrojan.zz.mu/
valamint részletekbe menően vitafórumon
http://forum.index.hu/Search/changeASNavigatorStep?o=2&aq_text=&aq_cre=0&user_id=470067&topic_id=&forum_id=0&aq_ext=1

astrojan 2006. 04. 04. 03:14
Előszöris nehéz adatokhoz jutni Tesláról, mert amint Tesla elhunyt a kormányzat rátette a kezét a munkásságára. Az anyag ma is titkosított de ugyanitt (NSRC) pl a H bomba tervezetéről nyíltan lehet adatokat találni.
(Én magam azt tartom érdekesnek, hogy Einstein munkássága nem kellett nekik... ők nyilván tudják, hogy badarság az egész)

Két fő pont amiről Tesla beszámolt:

1. A Dinamic Gravity egy vákuumot kitöltő erőteret feltételez amely feleslegessé teszi az üres matematikailag definiált tér görbítését és a tárgyak mozgásáért felel a világban. Ezen éternek nélkülözhetetlen szerepe van a gravitációban, tehetetlenségben, impulzusban az égitestek valamint minden atomos és molekuláris anyag mozgásában.

2. Környzeti Energia, egy új fizikai igazság felfedezése amely szerint nincs más energia az anyagban mint amit az a környezetéből felvesz.

Amint az éter (amely nyilván nem egy Poincaré féle kemény vagy súrlódó anyag, hanem egy sugárzás jellegű anyag, saját véleményem szerint gravitonsugárzás = sötét energia, DVAG) részecskéi fénysebesség körüli mikro spirális "infinitezimális örvénylésbe" kezdenek, akkor alakul ki a mázsálható anyag (= kötött éter), magyarul így alakul ki a tömeg.

Ha az anyag lecsillapodik és megáll (a belső örvénylő mozgásában) akkor az anyag visszaalakul éterré.

Az éter egy olyan közeg ami kitölti az Univerzumot, elektromosan semleges, áthatol minden szilárd anyagon.

Röviden.
astrojan 2006. 02. 08. 05:23
Kedves mizar, arra szeretnélek megkérni keress logikai hibát ebben gondolatmenetben, mert a többiek csak tüzelnek eszetlenül minden mozgóra

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9003405&go=51535608

Előre is kösz, ez a megjegyzés még hozzá tartozik:

Teljesen mindegy, hogy a földön a master clock#2 -t erőszakolják meg, (ahogy én a példámban megadtam) és ezt az erőszakolt jelet küldik fel állandóan a repülő GPS -re abból a célból, hogy ezt a jelet sugározza a GPS a földfelszíni felhasználókhoz, vagy

az 1. óra jelét küldik fel, és azt ott helyben erőszakolják meg naponta 38 mikroseccel, mert az eredmény mindkét esetben ugyanaz.

astrojan 2006. 02. 05. 02:26
utaztattak halál pontos atomórákat..

Ne röhögtess a halálpontos óráiddal,

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9003405&go=51535711

Legalább egy picit elgondolkodtál valaha mi a közös az ikerparadoxonban és a Hafele kisérletben ? Mert semmi közös nincs bennük. Még a GPS -el sincs. Mind a kettő körpálya, míg az ikerparadoxon specrel probléma, pusztán a sebesség "okozza" és dupla ideig tartó utazás dupla eltérés az ikrek öregedésében, legalábbis a rel elm szerint.
astrojan 2006. 02. 02. 15:52
Mindennek az alapja dőlne össze.

Már össze is dőlt. A hosszkontrakció látszólagos, a valóságban semmi sem történik a hosszal.

http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9003405&go=50705197
astrojan 2005. 09. 07. 02:40
Az 1. kérdésedre válaszoltam itt

ha nem értetted kérdezzél.

2. Semmiféle éles árnyék nem lehet, pl a Föld egy hét alatt arrébb megy a Nap körüli pályáján és akkor is ugyanúgy működik a gravitáció, pontosan azért mert "teljes éggömbnyi a fényforrás" ahogy mondod. Csak arról van szó, hogy ha arrább is ment a föld, ott is ugyanazt látja a Napból, ugyanakkora árnyékolást. A Nap nem figyeli a Földet az "árnyékkúpjával", hogy az éppen merre jár. A Föld pályamenti mozgása során a Nap mindig ugyanannyit takar ki az "égből", ami csak a távolságtól függ. Vagy csak nem értem mit akarsz az éles árnyékkal, tudtommal én nem mondtam ilyet.

3. Ez elég gyerekes, ha vonzóerő akkor honnan tudja?
Ugyanúgy van nyomóerőnél is.
astrojan 2005. 08. 25. 23:51
Egyenes az a tér, csak görbének látszik?

Pontosan. Mivel a tér egy geometriai definíció, egy koordináta rendszer, az üres semmi. Az ebben lévő vákuumot kitöltő anyag - sugárzás (DVAG), ha áramlik (a tömegek irányába), az ideális egyenesvonalú mozgásától elhajlítja a testeket, ezt látjuk gravitációnak. De a fényt is elhajlítja kissé és ezt látjuk térgörbületnek. Úgy hajlítja el mint a porszívó összeszedi a piszkot, vagy mondjuk az esőcseppeket eltéríti. Nagy porszívó nagyon, kis porszívó kissé. De nem a teret görbíti meg a porszívó..

És ez is jó egyezést mutat a mérésekkel. Méghozzá pontosan ugyanolyan jót, mivel az ún. térgörbület mértékét sem ismerjük, csak azt látjuk, hogy a fény nem egyenesen halad.

Einstein erre azt mondja : a térgörbület annyi, amennyire a fény útja eltérül.
Én meg azt mondom : ez a látszólagos térgörbület annyi amennyi a DVAG áramlásból adódó fényeltérülés.
astrojan 2005. 08. 23. 04:01
Kösz az infót, reggel szaladtam a papírboltba vettem egy körzőt és hazafelé még 6 százas szöget is.
Egész nap kínlódtam vele, de nem jöttem rá.

Megtennéd, hogy egy kicsit körülírod, mit cseszek el ??
astrojan 2005. 08. 21. 01:27
A helyzet az, hogy az Univerzum LEGALÁBB kétszer olyan idős mint a jelenleg elfogadott 13.7 milliárd év.

Ugyanis ha valóban ellátunk 13 Gfényév távolságra és a világegyetem egy ősrobbanással keletkezett (mindkét állítás elfogadott), akkor legalább 13 Gévnek kellett eltelni, hogy a látott galaxis odáig repüljön, ahol a fényt kibocsátotta. Ezután a fénysugár további 13 Gévig utazott a földig, ahol azt a Hubble űrteleszkóp elkapta. Ebből következik, hogy a világegyetem legalább 26 Géves.

(Ez nem azt jelenti, hogy itt a földön volt az ősrobbanás, hanem azt, hogy bárhol is volt, a jobbra és a balra látható galaxisok egymástól kb 26 milliárd fényév távolságra el kellett jussanak, akárhonnan. Ehhez is idő kellett, mégpedig fénysebességgel is legalább 13 milliárd év, amit a jelenlegi kozmológusok egyszerűen lenyelnek...)

nyomó gravitáció, 5. pont
Alcor 2005. 07. 16. 05:03
"Az ikerparadoxon is a gyorsulási szakaszok nélkül egy nemlétező púder"

Ezt jó hallani, és akkor már kiegészíteném azzal, hogy

Az ikerparadoxon a gyorsulási szakaszokkal EGYÜTT is egy nemlétező púder,

magyarázatként: (963)
Alcor 2005. 07. 13. 03:50
"Természetesen az idő nem konstans érték"

Az biztosan így van. Kivéve ha elromlik az órám. Ráadásul nincs is órám.
Azt akartad mondani, hogy az idő telése nem állandó? Az órád egyszer gyorsabban, egyszer meg lassabban jár? Vidd el óráshoz!

Ezt az egész műbalhét az okozza, hogy a nagyon pontos földi órámat ha lenne, egy olyan megfigyelő vizsgálgatja, aki messze van és nagy sebességgel halad a Földhöz képest.

Valaki akinek egy kicsit több esze van, rájöhetne, hogy a földi órám nem fog attól sietni vagy késni, hogy azt valaki távolról vizsgálgatja. Pedig ha nézegeti, akkor NEKI úgy fog tűnni, hogy lassabban jár az órám, ha ő speciel gyorsan távolodik.
Ha pedig neadjisten fénysebesség körül közeledik, akkor azt hiszi, könyörgöm azt hiszi, úgy látja, hogy az én órám gyorsabban jár.

DE NEM JÁR GYORSABBAN !

Astrojan
Alcor 2005. 07. 01. 00:54
Melyikkel van problémád? A redshifttel, a kvazárral, a blazárral, a gravitációs lencsehatással, a galaxissal vagy a PKS -el?

A távolodási sebesség a probléma, a 751 580 km/sec.
Alcor 2005. 06. 30. 03:31
...Doppler képlet alapján hatszoros fénysebességű mozgásra utal.
Igen? Mutass már egy mérési adatot, amiből ez jön ki!


Attól tartok Miklós valami ilyesmire gondol:

PKS 1830-211

Ha megnézed a Helio. Radial Velocity sort, akkor ott egy meglehetős számot találsz a blazár távolodási sebességére...

(751580 km/sec...)
Alcor 2005. 06. 21. 01:36
Ha a fény megáll, megszűnnek fénytulajdonságai. Mint fény, nem létezik tovább. Helyette igen előugrik egy elektron és egy pozitron. Ezt úgy hívják párkeltés.
A fényre a továbbiakban semmi szükség nincsen megszűnt létezni. Helyette egy tömeget érzékelhetünk, például az elektront vagy nagyon nagy energiájú fotonból egy antiprotont. A fénynek eddig is megvolt a tömeg egyenértéke. Ha megáll akkor meglesz a tömege is.

Az állóhullámot hívhatod nyugalmi fénynek, de mindenki más egyszerűen anyagnak hívja: elektron, proton, antiproton.

Lehet nem jó szó az állóhullám, a lényeg az, hogy fénysebességről lelassul a fény egy ütközéskor, és egyhelyben rezeg tovább, talán valami hasonló módon

Petymeg (1522)
A tömeg hirtelen előugrik. Eddig nem láttuk, nem tudtuk megszámolni, mert nagyon ugráltak, mint a kiscsibék. Bizonyára ott van a fényben is, ezt miért énrajtam kéred számon. Ha megáll a fény, jól érzékelhetővé válik a tömeg, meg tudjuk mérni mérleggel, mert áll és rajtamarad a mérlegen. De ekkor már nem fénynek hívjuk.

És nem elnyelődésnek hívnám a párkeltést. Most párkeltésről - annihilációról beszélek, nem abszorpcióról.

Astrojan
Alcor 2005. 06. 20. 03:27
Akkor, hogy jön létre?

persze persze, ez az én elméletem.
Ha másvalakinek sokkal jobb lenne, nemis kínlódnék vele. De csak a sokdimenziós stringek jutnak eszembe, ami nagyon tudományosnak ható fantáziálás. És még csak nem is jópofa, de már sokan laknak benne.

Astrojan
Alcor 2005. 06. 20. 01:32
Abban igazad van, hogy az egyik lehetséges feltételezés, hogy nyugalmi fény nem létezik, de ez az egyik.
A másik lehetséges feltételezés, hogy nyugalmi fény létezik.

Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Az elektront a negatív töltésegység (C) és egy graviton-A építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton-B építi fel.
Mivel a proton antiproton pár szintén annihilálódik fotonná, és fordítva, ezért az elektront és az antiprotont ugyanazok az elemi részecskék építik fel (A és C). Valamint a pozitront és a protont szintén ugyanazok az elemi részecskék építik fel (B és D).

A tömeg tulajdonság akkor jön létre amikor a foton ütközés után megáll, és az energiájából egy állóhullám jön létre, ezt érzékeljük tömegként. Az elektron és a proton egymással nem annihilálódik, mert a proton rezonancia - állóhullám energiája sokkal nagyobb mint az elektroné, és ez olyasvalami mintha egy gyalogos szeretne felszállni egy robogó gyorsvonatra. Vagy repülőre. Ezért nem annihilálódik a proton az elektronnal.

Az (A) és (B)-graviton különböző részecske lehet, ketten együtt (A és B) alkotnak egy gravitont, amelynek spinje = 2, tehát a graviton sem elemi részecske.

Astrojan foton modell
Alcor 2005. 06. 08. 02:58
gázok valóban szétterjednek de csak földi viszonyok között...

Oooopsz, ez valóban egyes,

A holdon, vagy a világűrben nincs hőmozgásuk? Ezt tényleg nem tudtam, bocsáss meg. Én balfék azt képzeltem, hogy a molekulák és az atomok belső energiájából adódik a hőmozgásuk, és nem tudtam, hogy a hidrogéngáz (kozmikus gázködök fő alkotóeleme) csak akkor terjed szét ha oxigénnel ütközik.

Ha hallgattál volna okos maradtál volna...

Bár lehet, hogy csak a durranógázzal keverted.
Alcor 2005. 06. 06. 00:36
"Nem léphet ki belőle fény? És mi akadályozza meg?"
Például a gravitáció.


Ez elég együgyű válasz, mert ugyanezzel a logikával ezt is állíthatod:

Az elemlámpámból nem léphet ki a fény. Igen? És mi akadályozza meg?
Például a gravitáció.
És lőn, semmit sem ért ez a válasz, mert az elemlámpa világít. (Ha nem világít, más oka van)

Ha most kijelölöd az Univerzum határát ma éjfélkor a képleteddel,
akkor már ezt a határt át is lépte az Univerzum, a tágulás miatt.

Tehát nemcsak a fény, hanem maga az Univerzum anyaga is kilép ebből a keretből amit magadnak felállítottál a képleteddel. A gravitáció még vonzó modellben sem akadályozza ezt meg. Hát még nyomóban. Ha az anyag ki tud lépni (hiszen tágul) akkor a fény miért ne tudna?

"Ugyan melyik fekete lyuk tágul?"
Honnan tudnánk? Belelátunk valamelyikbe?


Miért kellene belelátnunk? És mi okozná a tágulást? (azon túlmenően, hogy beleesik valami)

Nagy baj lenne, ha azt vennénk észre, hogy tágul valamelyik fekete lyuk, de ez már egy másik kérdéskör. Mégegyszer hangsúlyozom, nem vesszük észre.

"Ez nem utalás kérdése..."
De igen. Nem a matematika szabja meg ugyanis a fizikai világot.
A matematika ugyanis csak jól rosszul leírja azt.

Tehát ha semmi nem utal rá, akkor nem tudod milyen matematikát használj. Próbálkozhatsz, de nem tudod melyik a jó megoldás, és az sem biztos, hogy a helyes megoldás köztük van.
Alcor 2005. 06. 05. 23:11
És melyik tulajdonságában egyezik meg az Univerzum egy fekete lyukkal, azon túlmenően, hogy nyilvánvalóan alkalmatlan matematikai formulával kiszámolgattad?

Talán az általad elképzelt Univerzumból - aminek még a tömegét sem ismered és így meg sem határozhatod a sugarát a képleteddel - nem léphet ki semmi? Nem léphet ki belőle fény? És mi akadályozza meg?

Ez egy halott próbálkozás, és lehet, hogy egy első osztályost meg tudsz ezzel győzni, de az Univerzum semmiben sem hasonlít egy fekete lyukra, úgy hasonlítanak egymásra mint az egyik tojás a másik létrához.

"Univerzumunk egy ekkora sugarú fekete lyuk egy tágabb, ritkább világmindenségben."

Igen, itt a probléma: az Univerzum szerinted miben különbözik a világmindenségtől?

Meghúztad az Univerzum határát valahol, mert úgy érezted, hogy megteheted.

De semmi nem indokolja, hogy ott eseményhorizont is legyen. A buta SCHWARZSCHILD képlettől eltekintve. Már csak azért sem mert pillanatnyilag úgy tűnik, az Univerzum tágul. Sőt gyorsulva tágul, legalábbis a szélső galaxisok.

Ugyan melyik fekete lyuk tágul? Ha beleesik valami, akkor tágul.
Az Univerzumba mi esik bele?

Szóval jó nagy zagyvaságot sikerült összehordanod, még akkor is ha csak úgy tanultad.
A világon semmi nem utal arra, hogy az Univerzum egy fekete lyuk.

Ekkora erővel azt is állíthattad volna, hogy az Univerzum egy narancs. Vagy füge.

Astrojan
Alcor 2005. 06. 05. 22:24
Hát pont tőled ezt nem vártam,
ki mondta, hogy kevesebbet takarnak ki a háttérből? Kisebb térszöget takarnak ki a háttérből.

A gravitációs sugárzás elnyelése azonban szigorúan tömegarányos, nem pedig felületarányos. Ezt honnan vetted, hogy a gravitáció a felülettel arányos?

A DVAG (Dark energy, Vacuum energy, Aether, Gravity) - így hívom - erőtér nagyon erős. Ebből a Föld csak egy kis részt nyel el, a maradék símán áthatol a Földön, mint a neutrínók. Az elnyelés pedig tömegarányos. Ettől meleg a föld magja.

A DVAG nyom téged felülről a földre. Az alulról érkező sugarakat a Föld kicsit megszűri és a maradék téged nagy erővel nyom felfelé. A két erő eredője okozza a súlyodat. Mert a felülről érkező erő nagyobb.
Alcor 2005. 06. 05. 02:18
Nem érted? Az Olbers paradoxon a szabad szemmel látható égboltra vonatkozik.

Abban igazad van, hogy a látható fény = foton,

csak az nem igaz, hogy a foton = a látható fény.

A fotonok ugyanúgy megérkeznek hozzánk, csak nem látjuk őket (szabad szemmel) mert ezek a fotonok az IR spektrumba, vagy az alá esnek. És ezek a fotonok láthatatlanok (szabad szemmel).

Érted?

Köszi szingularitás idézetet.

Astrojan
Alcor 2005. 06. 05. 02:05
Ne fotonban gondolkodj, hanem látható fényben. Az Olbers paradoxon ugyanis arra vonatkozik.

Mivel végtelen nagy frekvenciájú sugárzást semmi nem bocsát ki, ezért a végtelen nagy vöröseltolódás mindenképpen lenullázza a legnagyobb frekvenciát is. De legalábbis a látható frekvencia alá nyomja.
Alcor 2005. 06. 05. 01:32
mizar, üzenet Alcor -tól !

Arról nem is beszélve, hogy a vöröseltolódás nem egészen azt jelenti hogy a távoli csillagok fénye
infravörös lesz..


Akkor mit jelent?

"These early objects have a high redshift from our vantage-point, meaning that the best observations for these objects are available in the infrared."

A gyengébbek kedvéért: a nagyon távoli objektumok nagy vöröseltolódása azt jelenti, hogy ezek a legjobban infravörös detektorokkal (távcsővel) figyelhetők meg.

Next Generation Hubble Telescope
Alcor 2005. 06. 04. 01:14
Hiába volna végtelen számú csillag, a Hubble űrtávcső is már lassan a láthatóság határait döngeti. Az ok pedig az, hogy a nagyon távoli csillagok vöröseltolódása miatt a látható fényük szép lassan átkúszik infravörösbe. Ez ugye szabad szemmel nem látható, tehát a nagyon távoli, vagy a nagyon nagyon távoli objektumok UV fénye, vagy akár röntgensugárzása is ezen eltolódás áldozatává esik, ezért a végtelen távoli objektumok egyáltalán nem látszanak a látható fénytartományban ergo:

nem világíthat az égbolt (láthatóban)

nincs itt semmilyen paradoxon
Alcor 2005. 06. 04. 00:43
De ha saját magát melegítette fel bárhogy is, akkor annak az energiának (így a pluszt tömegnek is) már eleve benne kellett lennie, csak más formában. A napnál is ez a helyzet.

Nem ez a helyzet.

A Nap hideg ismétlem hideg csillagközi gázokból keletkezett (valószínűleg, mert más kozmikus gázfelhőkben is megfigyelhető hasonló csillagképződés).

Ennek a gáznak fel kellett melegednie. Én éppen azt állítom, hogy a gravitációs energiát "kívülről" kellett kapnia. Ez a melegedés tart amíg a termonukleáris fúzió beindul, valamint az energiaelnyelés természetesen tovább tart ezután is. Ez az eredetileg nagyon híg és hideg hidrogén gáz magától nem fog összehúzódni, próbálj csak meg kinyitnii egy büdös gázt tartalmazó lombikot, a gáz szétterjed.
Olyat még senki sem látott, hogy a büdös gáz magától összegyűljön egy helyre, mondom magától tehát nem egy adszorbens felületén például. Mondhatná valaki, hogy cseppfolyósodhat a H gáz, és így gyűlik össze, de a cseppfolyósodástól sem izzik fel a hidrogén, másrészt a világűrben a hidrogén is inkább elpárolog ha cseppfolyós hidrogént engedünk szabadon egy lombikból.
A csillagképződés ráadásul lassú folyamat, a lassan összehúzódó hidrogénnek elég hosszú idő (évmilliók) állna a rendelkezésére kisugározni a keletkező hőt, mert nagy a felülete. Kivéve, ha folyamatos a KÜLSŐ (nyomó gravitációs) enegiabetáplálás.

Most jön az amit Te állítasz, belső energiatermelés, a fúzió, tömeg alakul energiává, innentől stimmel.
Alcor 2005. 06. 02. 03:01
Az 1905-ben megalkotott elmélet azt tartja, hogy ha egy megfigyelő egyenletes mozgással halad, - nem számít milyen gyorsan vagy milyen irányba - a fizika törvényei és a fény sebessége mindig azonos.

Ha a fizika törvényei azonosak, akkor ugye az órák járása is azonos, nem?
Vagy az órák járása nem tartozik a fizika törvényeinek hatáskörzetébe?

http://www.sg.hu/cikkek/22416
Alcor 2005. 06. 01. 04:13
Van.

saller (799)
"Ettől még a tér nem anyag, csak egy koordinátarendszer, aminek az egyes pontjaihoz hozzá vannak rendelve az említett tulajdonságok"

Hoppá. Végre valaki, aki egy koordinátarendszert nem tekint anyagnak. Einstein papa szorul a hurok.
Nesze neked tér keletkezés a Bing Banggal. Meg idő keletkezése a Big Bummal.

Olyasvalaki is van itt aki mondjuk egy függvényt is anyagnak tekint? Pl. 3 x 8 az mennyi anyag?

mizar (798)
a fény fotonok röpködése! De nem az üres teret szelik, hanem a teli vákuumot. A vákuum tele van sugárzással, "láthatatlan" energiája olyan közeg ami vezeti a fényt. Azért láthatatlan, mert nem akarunk róla tudomást venni, amúgy ez az energia a gravitációt is okozza.

Astrojan vagyok, ha valaki nem jött volna rá
astrojan 2005. 05. 24. 22:35
Ezt bizonyosan saját magad sem érted amit ide leírtál.
Fizikailag és mechanikailag ugyan, hogy lehet két különféle eredményre jutni?

Két különböző eredményre csak úgy juthatsz, ha az
egyik a látszólagos eredmény, amit mérsz, = a spec relnek megfelelő, s a
másik a fizikai, = a mechanikai, a valóságnak megfelelő eredmény.

Ha fizikailag rövidebbnek adódik, akkor mechanikailag is rövidebbnek adódik, de látszólag akármilyennek is adódhat, attól függően, hogy milyen sebességű jel -lel méricskélsz a kísérletedben.

Ha lovasfutárral hozod a jelet, akkor nagyobb lesz az eltérésed, mintha pl hang, vagy fényjeleket használsz. Nagyobb lesz az idődilatációd is.
Ha pedig csigabigával hozod a jelet akkor a te valóságod már egész jelentősen eltérő lesz, és még talán azt is képes leszel állítani: a vonat be sem ment az alagútba, úgy ment át rajta..

Amit mérsz az nem a fizikai valóság, a mérő jel véges terjedési sebessége miatt.
Ez a spec rel.
astrojan 2005. 05. 20. 03:10
1) Mi az idödilattáció és miből ered?

Az idödilattáció Dilettanciából ered..

(bocs a többiektől, ezt nem hagyhattam ki)
astrojan 2005. 05. 19. 04:09
Dehogynem, pont azt állítja, hogy valóban másképp járnak az órák.

Ha ezt tenné, jó nagy marha lenne, de nem teszi. Éppen ellenkezőleg: a specrel azt állítja, hogy ha
az egyik iker áll, míg a másik iker mozog (egyenesvonalú egyenletes, nemgyorsuló mozgással), ez megkülönböztethetetlen attól, ha a másik iker áll és az egyik iker mozog.
Pontosan ebből következik, hogy nem öregedhet gyorsabban a mozgó iker, nem járnak másként az órák.

Az ne zavarjon, hogy a másik rendszerből nézve lassabban öregszik, mert az csak a látszat.
A specrel ezt írja le: a LÁTSZATOT

Értitek mi a látszat? Az nem a valóság. Belenézel a tükörbe és megpróbálod eldönteni amit látsz az látszat avagy valóság. Tanítják is: látszólagos kép, virtuális.. Nem tudod megfogni, ott látszik, de nincs ott. Na ilyen a specrel. A specrel nem haszontalan, nagyon jól használható, csak tudni kell, a valóság ettől különbözik és a különbözőség a specrel segítségével számolható.

Mégegyszer leírom, ez az egyenesvonalú egyenletes mozgásra vonatkozott, nehogy jöjjön valaki a 38 mikrosec -el.
astrojan 2005. 05. 16. 04:43
Vagyis azt mondod, az óráknak valami különös hatás hiányában mindenütt és minden rendszerben egyformán kell járniuk. Miért is?

Csak.
A specrel sem állítja, hogy másként járnak, csupán azt mondja, hogy távolról másként látszik.
A GPS műholdakat is távolról figyeljük (20 000 km magasságban 14 000 km/h -val kering), fény segítségével. A 7 mikrosec eltérés bizonyára ebből adódik és nem egy valós órajel késlekedésből. Sokkal zavaróbb a 45 mikrosec sietés. A kérdés akkor dőlhet el ha ez a műhold leesik, és végül összehasonlítják a földi órákkal, tehát nem fény segítségével, távolról olvasva le, hanem az egyiket az egyik kézben, a másikat a másik kézben tartva. Kétlem, hogy kijön a napi 38 mikrosec. Ha kijön akkor bocsánatot kérek.

kellene egy űrhajó, ami egyenletes sebességgel egy irányba megy jó sokáig az órával, aztán utána kéne száguldani, leszedni róla az órát és leolvasni (mert ugye az űrhajót lassítani vagy visszafordítani nem lehet, mert az már gyorsulás).

Lehet lassítani és gyorsítani az űrhajót, csak kell hozzá egy olyan kísérlet is ahol 2x, 3x, 5x, 10x, 100x fékezted és gyorsítottad egymás után, amiből megállapíthatod mennyit változtat egyetlen fékező-gyorsító ciklus. A számított értékkel korrigálhatod az egyenletesen mozgó űrhajó óráját (amely csak egyszer fordult vissza).

A NEM egyenesvonalú mozgás vizsgálatához pedig szerintem nem kell még repülni sem, mert a Föld (felszín) más sebességgel repül az egyenlítőn mint mondjuk az északi sarkon, tehát elégséges az előzőleg Szegeden szinkronizált órákat az említett helyeken járatni, majd visszahozva Szegedre láthatjuk az eltérést, ha van. Az is lehet, hogy valaki már próbálta is, ismer valaki hasonló jellegű mérést?
astrojan 2005. 05. 02. 01:31
Csak azt nem értem erre a kérdésre miért nem jön válasz a nagyérdeműtől..

Mert gyakorlatilag teljesen felesleges...


Tényleg felesleges olyanoknak akit tökéletesen elégedettek a relativitáselmélettel.

Akiben viszont van némi kétség, azt érdekelné a céziumórás kísérlet milliomodmásodperces eltérése miből is ered: az űrhajó gyorsulásából (és lassulásából) vagy pedig abból, hogy egyenesvonalban erőbehatás nélkül megtett kétszer annyi idő alatt kétszerannyi lett az eltérés, tízszerannyi idő alatt pedig tízszerannyi lett az eltérés, etc.

Ha nincs ilyen kísérlet az nagyon nagy baj, mert nem lehet tudni miből ered a két óra közti eltérés, ha egyáltalán van.

Az atomórák mutatta különbség tehát nem bizonyítja, hogy az egyenesvonalban egyenletes mozgással haladó űrhajóban másként telne az idő, mert erre nincs kísérlet. Tehát már hogy lehetne teljesen felesleges amikor ezen múlik: a spec rel idődilatációja humbug, vagy reális valóság.

Ha nincs ilyen kísérlet, akkor ne találjuk már ki, hogy valóságos, amikor csak messziről vizsgálva, a fénysebesség korlátait tudomásul véve vélhetjük úgy, hogy a repülő iker lassabban öregszik, - mert nem öregszik lassabban.

Ha nincs ilyen kísérlet akkor Einstein papa ragyogóan leírja a LÁTSZATOT.
Az ostobaság csupán az, amikor valaki azt kezdi bizonygatni, hogy ez a VALÓSÁG.
astrojan 2005. 04. 30. 01:18
Mondj egy olyan kísérletet ahol az időmérő szerkezet egyenesvonalú egyenletes mozgást végzett.

Csak azt nem értem erre a kérdésre miért nem jön válasz a nagyérdeműtől..
astrojan 2005. 04. 23. 05:04
Ezt úgy tanítod itt, mintha ez kísérletileg ellenőrizhető tény lenne,
nem vagyok képes végigolvasni 1000 hozzászólást, így bocs ha volt:

Mekkora is az a mérési eredmény amire támaszkodik az idő lassulás, pontosan mit és hogyan mértek?

Ha nincs gyorsulás, senki nem állítja (remélem), hogy másként telne az idő. Az tök mindegy, hogy mi ezt vizsgálgatjuk e, vagy sem, a folyamatok zajlanak, tőlünk függetlenül. Ha mi közben messziről nézegetjük, akkor nekünk úgy tűnhet: a tesó lassabban öregszik. Ez a lényegen azonban semmit nem változtat: az idő ugyanúgy telik, mindenhol, és úgyanúgy öregszik. Ergo, visszaér és ugyanolyan öreg lesz.
Ha közben teleszkóppal nézegettük, akkor jól behülyítettük magunkat, de akkor is uolyan öreg lesz.
Ha nem nézegetjük akkor semmi probléma, nyilván ugyanolyan öreg lesz.

Ki öregszik kevésbé?
1. Akit kilőnek egy ágyúval az Andromédára, majd onnan visszalövik a Földre. (egyenletesen utazik)
2. Kilőnek ugyanazzal az ágyúval a Holdra, onnan vissza, holdra vissza, holdra vissza, stb amig a másik az andromédáról visszaér. (állandóan gyorsult, lassult)
astrojan 2005. 04. 19. 02:50
"Csak a "tér" tágul, az anyag pedig nem?"
Pontosan, de ez csak feltételezés. Bizonyíték egyelőre nincs rá.


A tér egyre okosabb lesz. De ez csak feltételezés. Bizonyíték egyelőre nincs rá.
Esetleg
A tér egyre büdösebb lesz. De ez csak feltételezés. Bizonyíték egyelőre nincs rá...
astrojan 2005. 04. 18. 04:05
(15)
Tehát a gravitációs erőtérnek gyengébbnek kéne lennie a Föld mögött, mint előtte (a Napé).
Ezt mondjuk már az ár-apály jelenség is cáfolta..


Már hogy cáfolta volna? Ha az árapály jelenség magyarázatát a vonzó gravitációs alapon elfogadod (miért ne tennéd?) akkor a vonzó gravitációt nyomóra változtatva az árapály jelenséggel az égvilágon semmi sem történik, mert csupán az árapályerők támadáspontját úgy változtattad meg, hogy az eredő erővektor egy pontot nem húz, hanem nyom. És ez a kettő fizikailag azonos. Tehát az árapályerőket nem célravezető belekeverni a vonzó - nyomó gravitációs vita eldöntésébe.

A nyomó gravitációs modell, ha igaz lenne, akkor gondolom elvárható lenne, hogy a mágneses, elektromos terek is ne "vonzó", hanem taszító modellként működjenek

Igen, elvárható, de erről részletesebb fogalmam nincs.

A gravitáció nem sugárzás. Ha az lenne, a sugárzó test állandóan energiát veszítene

Márpedig a gravitáció sugárzás. És a legkevésbé sem sugározza egy test, hanem elnyeli. Pontosan ezért nem létezhet a vonzó gravitáció, mert akkor a testnek (Földnek) kellene sugároznia valamiféle gravitációs hatást, ez a hatás elmenne mondjuk 1000 fényév távolságra, ott elkapna egy tömeget, majd húzná vissza a föld felé. Csak közben a föld elvándorolt a galaxisban, és a tömeg jóval elvétené a földet. És vonzó gravitációval a földnek energiát kellene veszítenie. Nem veszít. Pont ellenkezőleg, a Föld melegszik, de legalábbis NEM HŰL, lásd vulkánok. Ha hűlne, kotyogna a magja a szilárd kéregben, mint egy összeszáradt záptojás. Elég zajos lenne...

A "nyomó" gravitációnál mi a kimeríthetetlen nagyon erős sugárforrás?

Van. Ugyanúgy mint az anyag. Kitölti az Univerzumot. Az anyag folytonosan nyeli, ezáltal erőssége az idővel csökken. Ennek ellenére az utánpótlása is elképzelhető, de az semmiképpen nem a Föld, vagy a Nap. Ők nyelik.

A csillagképződés során a jéghideg csillagközi gázok pedig ettől az energiától felmelegszenek.
astrojan 2005. 04. 17. 03:40
Ez a charles Chaplin inkább az áltrelre csapás, mint a fekete lyukra. Különbenis csak azt állítja, hogy a fekete lyukban koncentrálódik a sötét energia (=sugárzásjellegű nyomó gravitációs erőtér), ami bizonyára igaz is, mert ezt a fekete lyuk folyamatosan nyeli. Ezzel a fekete lyukat nem szünteti meg, legfeljebb másként hívja: sötétenergia csillagnak
astrojan 2005. 04. 17. 02:46
Megtennéd, hogy a megfelelő elenérvek - hozzászólások sorszámát beidézed, mert ahogy átfutottam a Gravitáció topikot sehol nem találtam meg a megfelelő ellenérveket.


Stevbor (1115): Köszi a kritikát,
Ilyen erövel azt is írhattad volna, hogy a máig föl nem fedezett és talán nem is létező gravitonok sebessége az végtelen2 (végtelen a négyzeten).

Nem írhattam volna, de igazad van, a 300 000 x 300 000 km/s valóban egy becslés, ami véleményem szerint reálisabb mint a jelenleg erőltetett 300 000 km/s.

Amit a fotonmodellről írtam az oldalamon, az tényleg nem sok, de a hozzászólásod azt sugallja, hogy Te ennél sokkal különb fotomodellt ismersz..
astrojan 2005. 04. 16. 02:20
Jaj, Imre, dehogy gondoltam viccnek, csak azt gondoltam főleg rólad, hogy talán gondosan elolvasod amit írtam itt és a weblapomon.

A nyomó gravitációs erőteret olyan értelemben használom mint nevezéktant, amely erőtér az egész Univerzumot kitölti, tulajdonképpen a sötét energiának felel meg és egy nagyon intenzív (nyomó)gravitációs sugárzásból áll. Ezt a közeget tőlem akár hívhatnánk éternek is mert ebben a közegben terjed a fény. Fogalmazhatok úgy is, hogy a sötét energia-nyomó gravitációs erőtér vezeti a fényt, mint részecskehullámot:
Astrojan fény modell

Ebben a modellben a foton nem elemi részecske, hanem 4 részecskéből áll. Pontosan azokból az elemi részecskékből amikről Te magyarázol: ebből 2 gravitációs vivőrészecske, a másik kettő elektromos töltésrészecske.
Csak akkor írj nekem olyat, hogy olvasatlanság ha a dolgaimat elolvastad, az egész ugyanis összesen nem több mint 8-10 oldal.


Kopeikin méricskélésével az a baj, hogy ha a gravitáció neadj isten c x c sebességgel terjedne (300 000 x 300 000 km/s) ezt megállapítani nem tudja mert csak c sebességű fény segítségével végzi a méricskélést. Ezért ebből csak c sebességű gravitációs hatást tud kihozni. Ha Te jobban érted mit művelt pontosan Kopeikin, azt szívesen hallgatom.


Miért lenne jóval erősebb az EM mező mint a gravitációs? A fent említett gravitációs mező a világ legerőteljesebb, legnagyobb erejű sugárzása, már ha egyáltalán létezik ezen gravitációs erőtértől független EM mező. Az általunk ismert földi gravitációt csak azért vélik a leggyengébb hatóerőnek (Einstein még csak nem is véli erőnek) mert a fenti nagyon erős gravitációs sugárzás az anyagban csak nagyon gyengén nyelődik el, áthatolóképessége nagyon nagy, hasonlóan a neutrínókéhoz.


Magyarázd meg a fény korpuszkuláris tulajdonságát...
ld. foton modell
astrojan 2005. 04. 15. 03:13
A c valóban állandó.

A fényt a (nyomó) gravitációs erőtér vezeti, talán hajtja is valahogy, a fény ebben a közegben terjed, ebben a közegben a terjedési sebessége = c.
Bár mindenkit zavar, az egyszerűség kedvéért mondhatjuk, ez a közeg az éter.

Most egy űrhajó tőlünk sebesen távolodik az éterben, visszalő egy fotont a Föld felé. Milyen sebességgel fog a foton a Földre megérkezni? Azzal a sebességgel amivel az éterben képes haladni.

Ez a sebesség mindig állandó lesz, akármilyen irányú és sebességű űrhajóról indítom a fotont?
Persze, tud más sebességgel terjedni a nyomógravitációs erőtérben? Nem.

Mit bizonyít a mozgó űrhajókról indított fény sebesség-állandósága?
Azt, hogy a fény közegben terjed.


Látszólag más a helyzet ha maga a közeg áramlik nagy sebességgel, pl. fekete lyukba áramlik befelé:
az eseményhorizontról kifelé tartó fénysugarak látszólag megállnak, a földre sohasem érkeznek meg.
De nem így a közeghez képest. A nyomógravitációs erőtér közeghez képest ugyanúgy c sebességgel halad a fény, csak a közeg az eseményhorizonton éppen fénysebességgel áramlik befelé.
A helyzet hasonló a pisztránghoz ami a folyó sebességével úszik felfelé a folyón.
Úszik?
Igen.
Áll?
Igen.

A gravitáció sebessége minden kísérleti próbálkozás ellenére sokkal de sokkal nagyobb mint a fénysebesség.
Az eseményhorizonton a befelé tartó fénysugarak sebessége tehát sokkal nagyobb lehet mint c (a Földről nézve, ha egyáltalán láthatnánk, de csak elképzelni tudhatjuk). A közeghez képest ekkor is c marad. (Soha nem látjuk meg, ez belül van a fekete lyukban)

Az eseményhorizonton kívülről, a kifelé tartó fénysugarak, ha lassan kimásznak a fekete lyuk hatóköréből, előbb utóbb ideérhetnek a Földre, mire ideérnek felgyorsulnak, sebességük = c lesz.
A közeghez képest mindigis c volt a fotonok sebessége.

Nem is értem miért nincs éter, szegény Einstein talán megitta.

http://astrojan.zz.mu/foton.htm
astrojan 2005. 04. 14. 04:30
Ja, Kösz, így egy kicsit jobb,

Az idő nem lassul le, seholse, az események lezajlanak ahogy ők szeretik, függetlenül attól, hogy mi ezt vizsgálgatjuk (messziről, fénysugarak segítségével), vagy sem, a dolgok az őket érő fizikai hatásokra reagálva mozognak. Az eseményhorizont közelében egyáltalán nem az idő áll meg, ez legfeljebb Einstein hülyesége, az eseményhorizonton a (kifelé tartó) fény áll meg, de csak látszólag, a földről szemlélve. Az eseményhorizonton ellenkezőleg, az események borzalmas sebességgel zajlanak, méghozzá a kívül lévő tárgyak, a fény, vagy más sugarak is zúdulnak be a fekete lyukba.
Ezt nem látjuk a földről, mert nem jön onnan fény ami az információt kihozza?
Na és?
Einstein rosszul fogta meg a dolgot, ahelyett, hogy extrapolált volna, kitalálva, hogy mi történhet ott ahonnan már (fény) információt nem kaphatunk, inkább azt gondolta ki: a valóság az amit mi felsőbbrendű lények képesek vagyunk a földről megfigyelni a teleszkópjainkkal.
Ha nyomó gravitációs alapon állt volna, mint pl. Nikola Tesla, akkor minden érthető lenne a kozmológia-fizikában. De ő csak az üres térdefiníciót hajlítgatta, ami egy okozat, és ebből soha nem fog kijönni értelmes dolog, mert az ok a gravitációs erőtér áramlása a fekete lyukba. Ez sodorja a fényt, amitől úgy tűnik: a tér görbe.
Az okozatot az ok helyére nem állíthatjuk, ez olyan mintha a gyermek szülte volna az anyját.

Hogy a fénysebesség most már (1983 óta) definíció szerint is állandó?
Ez meg a tudósok hülyesége.

http://astrojan.zz.mu/einstein.htm

http://astrojan.zz.mu/vita.htm

Megne egyetek!
astrojan 2005. 04. 13. 01:04
Eddig sem értettem mit akarsz ezzel mondani, s most, hogy 3 nap elteltével egy gravitáció nevű topikot indítottál, végképp nem értem.

http://astrojan.zz.mu/gravith.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lyuk
előző 3/3. oldal 1 2 3 Ugrás a(z) oldalra

www.000webhost.com