English version Version française Versión espanola Deutsche version Versione italiana Versao portuguese Magyar változat

A gravitáció vonzóerőnek látszik...


Vita anyag, Korom Gyula tévedett
(De csak picit.)

Nézzünk egy példát,
képzeljük el, hogy két szupernova felvillanás történik január 1. -én (legyen az mondjuk a tau ceti és a proxima kentauri, amelyek a földtől kb ellenkező irányban vannak). Ez a két fénysugár december 31 -én megtett 1-1 fényév távolságot a föld felé. Sebességük nyilván c volt. Egymáshoz képest viszont 2 fényévvel lettek közelebb 1 év alatt. Jelent-e ez fizikailag valamit? Az égvilágon semmit.

A relativitáselmélet másról szól, mégpedig ha egy űrhajó fénysebességet megközelítő sebességgel halad a föld felé, január elsején ér a tau ceti közelébe, és a SN felvillanással egyszerre az űrhajó pilótája a zseblámpájával egy fénysugarat bocsát ki a föld felé. A kérdés most az, hogy a szupernova felvillanás, vagy a zseblámpa fénye ér e hamarabb a földre. A zseblámpa fénye ugyanis lendülettel indult, mert az űrjármű már eleve fénysebességgel közeledett amikor a zseblámpafényt kibocsátotta.

Einstein azt állítja, hogy egyszerre fognak ideérni, és ebben valószínűleg igaza van. Ennek van fizikai tartalma, és egyúttal azt is bizonyítja, hogy a fény közegben terjed. Ha a vákuum üres lenne, akkor a lendülettel induló fénysugár sebességének nagyobbnak kellene lennie, hiszen a fénysugár nem tudná mihez beállítani a saját sebességét.

1983 októberében törvénybe iktatták a fénysebesség állandóságát, kimondva, hogy a fény vákuumban 1 sec alatt minden körülmények között 299 792 458 méter utat tesz meg. Tették ezt jól fizetett tudósok annak ellenére, hogy a fénysebességet csak földi körülmények között vagyunk képesek megmérni, azt is csak bizonyos, szigorúan meghatározott feltételekkel. Nem tudjuk pédául, milyen sebességgel terjed a fény egy fekete lyuk közelében, mondjuk attól távolodva. Ennek a fénynek megnő a hullámhossza (gravitációs redshift), de mi van a sebességével. Ja, tudom definició szerint 299 792 458. De akkor hogyan lassulnak az események az eseményhorizonthoz közeledve (a földről nézve)? Amikor az eseményhorizonthoz érve a fény megáll, és nem tud kitörni a fekete lyuk fogságából, s emiatt nem láthatunk bele a fekete lyukba. Ha megáll, akkor mégis hogy tesz meg 299 792 458 m? Igenis a közeghez képest teszi meg, és ez a közeg az éter. Sajnos van éter és ezt gravitációs térnek hívjuk. Ez a vákuumot (univerzumot) kitöltő gravitációs tér nemcsak a gravitációs nyomásért felelős, hanem a fény terjedéséért is. Üres vákuumban nincs gravitáció, és fény sincs. Azt kell mondanom, hogy az atomokat is ez a térerő mozgatja. Ha nem lenne gravitációs tér, az atomok is megállnának és az abszolut nulla fok ALÁ hűlnének.
Nem Bay Zoltán...

 

Elibom írja a http://eh.cx.hu/2001/pongyola.html cimen a 13. pontban:
... akkor a mágneses tér nem végezhet munkát. Most fogjunk egy mágnest és emeljünk fel vele egy vasdarabot. Kérdés: ha nem végzett a mágnes munkát, akkor ki melózott? Ha végzett, akkor az energia az atomokból vonódott el.
Akkor az atomot valaminek táplálnia kell. Nem elég, hogy magától megy, még munkát is végez...


bnum írja az Origo Forum  Szingularitás topikban (253) 2005.04.13. 07:04:
...ha az eseményhorizontnál az idő lelassul 0-ig, akkor hogyan megy tovább az anyag a középpont felé? Idő nélkül nincs mozgás...
Az idő nem lassul le, seholse, az események lezajlanak ahogy ők szeretik, függetlenül attól, hogy mi ezt vizsgálgatjuk (messziről, fénysugarak segítségével), vagy sem, a dolgok az őket érő fizikai hatásokra reagálva mozognak. Az eseményhorizont közelében egyáltalán nem az idő áll meg, ez legfeljebb Einstein hülyesége, az eseményhorizonton a (kifelé tartó) fény áll meg, de csak látszólag, a földről szemlélve. Az eseményhorizonton ellenkezőleg, az események borzalmas sebességgel zajlanak, méghozzá a kívül lévő tárgyak, a fény, vagy más sugarak is zúdulnak be a fekete lyukba.

Ezt nem látjuk a földről, mert nem jön onnan fény ami az információt kihozza?
Na és?

Einstein rosszul fogta meg a dolgot és ahelyett, hogy extrapolált volna, kitalálva, hogy mi történhet ott ahonnan már (fény) információt nem kaphatunk, inkább azt gondolta ki: a valóság az lehet amit mi felsőbbrendű lények a gyorsan mozgó világból képesek vagyunk a földfelszínen megfigyelni a teleszkópjainkkal. És ami még ennél is nagyobb baj, számára az ember által alkotott, matematikai, képzeletbeli pontokból álló, elvont geometria is fizikai realitás/valóság. Ha nyomó gravitációs alapon állt volna, mint pl. Nikola Tesla, akkor minden érthető lenne a kozmológia-fizikában. De ő csak az üres térdefiníciótA tér egy koordináta rendszer, geometriai fogalom, nem anyag.
Ezt a koordináta rendszert tölti ki az anyag, a vákuumenergia, a sötét energia (DVAG), a mikrohullámú háttérsugárzás, a fény, stb
 hajlítgatta, ami egy okozat, és ebből soha nem fog kijönni értelmes dolog, mert az ok a gravitációs erőtér áramlása a fekete lyukba. Ez sodorja a fényt, amitől úgy tűnik: a tér görbe.
Az okozatot az ok helyére nem állíthatjuk, ez olyan mintha a gyermek szülte volna az anyját.

Hogy a fénysebesség most már (1983 óta) definíció szerint is állandó?
Ez meg a tudósok hülyesége.

 

Stevbor írja az Origo Forum Ikerparadoxon topikban (1106) 2005.04.14. 14:46:
...Hogyan lehetséges, hogy a fény mindíg ugyanolyan sebesen érkezik a szemünkbe, függetlenül attól, hogy milyen sebesen halad a fényforrás, ami a fényt kibocsátotta?...
A c valóban állandó. (Csak nem úgy, ahogy 1983-ban definiálták)

A fényt a (nyomó) gravitációsNem a szokásos értelemben vett földi gravitációs erőtérre, hanem az Univerzumot kitöltő, az intergalaktikus környezetünkben nagyjából homogénnek és izotrópnak tekinthető DVAG
(Dark energy - Vacuum energy - Aether - Gravity) energia erőtérre gondolok.
Tömegek közelében ez a homogenitás természetesen elvész
 erőtér vezeti, talán hajtja is valahogy, a fény ebben a közegben terjed, ebben a közegben a terjedési sebessége = c.
Bár mindenkit zavar, az egyszerűség kedvéért mondhatjuk, ez a közeg az éter.

Most egy űrhajó tőlünk sebesen távolodik az éterben, visszalő egy fotont a Föld felé. Milyen sebességgel fog a foton a Földre megérkezni? Azzal a sebességgel amivel az éterben képes haladni.

Ez a sebesség mindig állandó lesz, akármilyen irányú és sebességű űrhajóról indítom a fotont?
Persze, tud más sebességgel terjedni a nyomógravitációs erőtérben? Nem.

Mit bizonyít a mozgó űrhajókról indított fény sebesség-állandósága?
Azt, hogy a fény közegben terjed.

Látszólag más a helyzet ha maga a közeg áramlik nagy sebességgel, pl. fekete lyukba áramlik befelé: az eseményhorizontról kifelé tartó fénysugarak látszólag megállnak, a földre sohasem érkeznek meg.

De nem így a közeghez képest. A nyomógravitációs erőtér közeghez (DVAG) képest ugyanúgy c sebességgel halad a fény, csak a közeg az eseményhorizonton éppen fénysebességgel áramlik befelé.
A helyzet hasonló a pisztránghoz ami a folyó sebességével úszik felfelé a folyón.
Úszik?
Igen.
Áll?
Igen.

A gravitáció sebessége minden kísérleti próbálkozás ellenére sokkal de sokkal nagyobb mint a fénysebesség. Az eseményhorizonton belül, a befelé tartó fénysugarak sebessége tehát sokkal nagyobb is lehet mint c (a Földről nézve, ha egyáltalán láthatnánk, de csak elképzelni tudhatjuk). A közeghez képest ekkor is c marad. (Soha nem látjuk meg, ez belül van a fekete lyukban)

Az eseményhorizonton kívülről, a kifelé tartó fénysugarak, ha lassan kimásznak a fekete lyuk hatóköréből, előbb utóbb ideérhetnek a Földre, mire ideérnek felgyorsulnak, sebességük = c lesz.
A közeghez képest mindigis c volt a fotonok sebessége.

Nem is értem miért nincs éter, szegény Einstein talán megitta.

...A kopasz gravitonok terjedési sebessége c2...
Ilyen erövel azt is írhattad volna, hogy a máig föl nem fedezett és talán nem is létezö gravitonok sebessége az végtelen2 (végtelen a négyzeten).
Nem írhattam volna, de igazad van, a 300 000 x 300 000 km/s valóban egy becslés, ami véleményem szerint reálisabb mint a jelenleg erőltetett 300 000 km/s.

 

Szász Gy. Imre írja az Origo Forum Ikerparadoxon topikban (1109) 2005.04.15. 05:14:
... A fényt a (nyomó) gravitációs erőtér vezeti, talán hajtja is valahogy ..

Te ezt viccnek gondoltad?...

Jaj, Imre, dehogy gondoltam viccnek, a nyomó gravitációs erőteret olyan értelemben használom mint nevezéktant, amely erőtér az egész Univerzumot kitölti, tulajdonképpen a sötét energiának felel meg és egy nagyon intenzív (nyomó)gravitációs sugárzásból (DVAG) áll. Ezt a közeget tőlem akár hívhatnánk éternek is mert ebben a közegben terjed a fény. Fogalmazhatok úgy is, hogy a sötét energia-nyomó gravitációs erőtér vezeti a fényt, mint részecskehullámot: Astrojan fény modell.

Ebben a modellben a foton nem elemi részecske, hanem 4 részecskéből áll. Azokhoz (némileg) hasonló elemi részecskékből amikről Te magyarázol: ebből 2 gravitációs vivőrészecske, a másik kettő elektromos töltésrészecske.

- Mi van S. Kopeikin mérésével?
Kopeikin méricskélésével az a baj, hogy ha a gravitáció neadj isten c x c sebességgel terjedne (300 000 x 300 000 km/s) ezt megállapítani nem tudja mert csak c sebességű fény segítségével végzi a méricskélést. Ezért ebből csak c sebességű gravitációs hatást tud kihozni. (Olyan ez kb mintha a fénysebességet hanghullámok segítségével próbálnánk megmérni...) Ha Te jobban érted mit művelt pontosan Kopeikin, azt szívesen hallgatom.

...Próbáld ezt átgondolni a sokkal erősebb e.m.-mezönél!
Miért lenne jóval erősebb az EM mező mint a gravitációs? A fent említett gravitációs mező a világ legerőteljesebb, legnagyobb erejű sugárzása, már ha egyáltalán létezik ezen gravitációs erőtértől független EM mező. Az általunk ismert földi gravitációt csak azért vélik a leggyengébb hatóerőnek (Einstein még csak nem is véli erőnek) mert a fenti nagyon erős gravitációs sugárzás az anyagban csak nagyon gyengén nyelődik el, áthatolóképessége nagyon nagy, hasonlóan a neutrínókéhoz.
A gravitációs erőtér ereje annál jobban megmutatkozik, minél nagyobb tömeggel árnyékoljuk az egyik irányból érkező sugarakat. Ha nem árnyékoljuk (nincs a térrészletben tömeg) akkor önmagával egyensúlyban van (a jobbról és balról érkező gravitációs sugarak nyomóerejének eredője = 0). A magam elé tartott bal tenyeremet balról és jobbról egyformán gigászi gravitációs sugárnyomás éri, de nem mozdul el, mert a 2 erő egyforma. Ha a jobb kezembe egy fekete lyukat fogok, akkor ez nagyon, vagy teljesen leárnyékolja a jobbról érkező sugarakat, és a bal kezem begyorsul a fekete lyukba a balról érkező gravitációs sugárzás hatására.
Mindenkit tisztelek, akinek önálló gondolkodása van!
Kösz.

 

Papp Anikó Sunday, November 07, 2010 05:41 AM Subject: Re: Astrojan:
Kedves János!
Nem azt nevezed DVAG-nak, amit a szakirodalomban "vákuumenergiának" neveznek? Ugyanis abban valóban érvényesül olyan erő, amit a szakirodalomban "taszító gravitációnak" neveznek, és a vákuumenergia-sűrűséggel, vagyis, a kozmológiai konstanssal hozzák kapcsolatba. De erről azt állítják, hogy amennyiben létezik, a végtelenségig fog tágulni az Univerzum, mert a tágulás során mindig kisebb lesz a barionos anyagsűrűség, és mindig nagyobb lesz a vákuumenergia-sűrűség, így a taszító gravitáció..... Tehát a vákuumenergia létezése nem egyeztethető össze semmiféle ciklikus modellel.....
Neked erről mi a véleményed? Szerinted mi okozhatja majd az Univerzum c-négyzettel történő összehúzódását, ha Szerinted vonzó gravitáció nincs is? Szia! Anikó.
A DVAG annyiban vákuumenergia amennyiben a vákuumban van, mindenhol van. A DVAG = Dark energy Vacuum energy Aether Gravity, tehát ha van Sötét energia akkor a DVAG az, ugyanez az energia van a vákuumban tehát vákuum energia, ez az energia megfeleltethető a régimódi éternek is (ultramundan particles), de nem kemény, nem rugalmas, hogyan is lenne, hiszen egy nagyon nagy áthatolóképességű sugárzás, gravitonsugárzás, Ő okozza a (nyomó) gravitációt, ebből az utolsó betű a rövidítésben, Gravity.

CSAK a vákumenergia létezése egyeztethető össze a ciklikus modellel ahol ez a vákuumenergia okozza a gravitációt. Az Univerzum c négyzettel történő összezuhanását nem vonzóerő okozza, mert vonzóerők nincsenek is. Mivel a gravitonok sebessége c négyzet, ez okozza az összezuhanást. A mechanizmus végtelenül egyszerű csak nem a mi földhözragadt vonzógravitációs térgörbítős logikánkat kell ráerőltetni, mert az nem ér semmit.

Nem összehúzódásnak nevezném, mert semmi húzás nincs benne, inkább ahhoz hasonlítanám mint amikor egy lyukas közepű asztalon lévő teríték alatt középen berántod az abroszt úgy, hogy az abrosz vigye magával a terítéket, a csillagokat meg a galaxisokat. Az abrosz sebessége c négyzet. Ez az igazi kozmológia. Ha ezt megérted (talán később, ha segítek még egy picit) akkor nem fogsz szakdolgozatot írni Hawkingból az biztos..:))

A Világegyetemnek amúgy is ciklikusnak kell lennie, mert ha nem lenne az, akkor MINDEN makroszkopikus, nagyléptékű folyamatnak 100 %-osan le kellett volna játszódnia, és a folyamatoknak a végére kellett volna érnie a rendelkezésre álló VÉGTELENÜL hosszú idő alatt. Az csak a relelm hülyesége, hogy az idő az Ősrobbanással keletkezett, meg, hogy az idő összevissza telik, meg az idő megáll a fekete lyukban, meg hasonlók. Ha lehoznak egy GPS órát és ha ott megvan az óra eltérése (6 év alatt kb 0.3 sec), akkor majd lehet kételkedni abban, hogy az idő mindenhol egyformán telik. Mert ez a normális, ebben lehet kételkedni amennyiben MEGGYŐZŐ bizonyítékok vannak ellene. De NINCSENEK !!!!!!!!! Nem hoztak vissza órát, mint ahogy azt a néhány héttel ezelőtti kisérletnél is már írtam neked. Ott sem hozták vissza az órát a 30 cm magasságból.

 

Papp Anikó Saturday, November 27, 2010 07:53 AM Subject: Re: Astrojan:
..antiatomokat csak részecskegyorsítóban tudunk előállítani, de ez szerencse is, mert ha a természetben fele-fele arányban létezne anyag és antianyag, minden annihilálódna...
Nem így van. Engedd meg, hogy elmagyarázzam,

Az elektronnak nemcsak a pozitron az antirészecskéje hanem a PROTON is antirészecskéje !!!!!!!!!!!

A pozitronnal szétsugárzódik, mert egyforma energiával rendelkeznek és ez a két azonos energiafél pontosan kitesz egy fotont.

A protonnal viszont NEM sugárzódik szét, mert az energiájuk nem felel meg egymásnak és nem tudnak együttműködni, nem tudnak fotont alkotni emiatt. De a proton ugyanolyan antirészecske mint a pozitron. Ezért nem találják az antianyagot a Világegyetemben, mert az a fajta antianyag amit keresnek nincs is, nem is létezik.

Csak annyit kellene észrevételezni, hogy a foton 4 részecskéből áll, kisérlet van rá, a párkeltésnél kiderül miből áll a foton, elektronból és pozitronból. Nagyobb energiájú fotonból proton és antiproton kettős keletkezik, amiből egyértelmű, hogy a proton és a pozitron UGYANAZ az anyag, csak energiájukban van különbség.

Ha egy kicsit pontosabban fogalmazok akkor természetesen NEM elektronból és pozitronból áll a foton, hanem csak egy bizonyos energiájú foton pont kitesz egy elektront meg egy pozitront. Ha az energia nagyobb akkor a megfelelő energiánál pont kitesz egy protont és egy antiprotont a fotont alkotó 4 elemi részecske (úgy, hogy a foton kettéválik mint egy zippzár, az egyik feléből proton lesz, a másik feléből antiproton lesz, a zippzár 2 fele feltekeredik és alkotja a pozitron és elekron tóruszt vagy a nagyobb energiánál a proton tóruszt és az antiproton tóruszt). A tórusz gerincét a körbe-körbe keringő graviton-fél alkotja és ekörül a gravitongerinc körül tekeredik a másik elemi részecske az elektromos töltés.

Az egész fizika rossz, s ennekokán nem találnak antianyagot, kvarkot, gluont, Higgs bozont, a teret vagy az időt már meg sem próbálják megtalálni, hátmég a téridőt.

A természetben igenis fele fele arányban létezik az anyag antianyag és mégsem annihilálódik. Nem tudnak egymásra "felszállni" a különböző energiaszintjük miatt.

 

Papp Anikó Saturday, November 30, 2010 05:41 AM Subject: Re: Astrojan:
..jó lenne, ha már sikerült volna a GUT, azaz, a Nagy Egyesített Elmélet...
Ez itt maga a "nagy" egyesített elmélet, minden összefügg, a gravitációt gravitonok okozzák és a gravitonok építik fel az anyagot is (úgy értem a közönséges anyagot). Tömeg nem létezik, az csak származék tulajdonság mert az elemi részecskéknek nincs tömege. A tömeget a körben keringő graviton-töltés páros tehetetlensége adja. A tehetetlenség nem a tömegtől függ hanem fordítva, a tehetetlenségtől függ a tömeg (illúziója). Ilyenmódon az anyag NEM az amit látunk, tapintunk és érzékelünk, hanem az anyag elsődlegesen (az elemi részecskék szintjén) ENERGIA, a graviton energiarészecske, a graviton tulajdonsága, hogy gyorsan mozog, ő mozgatja a világot, viszi a fotont, mozgatja az atomokat miközben felépíti is őket.

Milyen kísérlettel mutatható ki, hogy a foton sem elemi részecske, hanem 4 részecskéből áll? Ha már történtek ilyen kísérletek, akkor erre miért nem jöttek rá a fizikusok?:))
A párkeltéssel mutatható ki. A párkeltéssel egy elektron és egy pozitron keletkezik. Azt meg tudod, hogy az elektron kettébontható, gravitonra meg töltésre. Na jó, nem ennek hívják hanem holonnak meg spinonnnak, de ez csak idő kérdése..:))

És akkor Szerinted a foton antirészecskéje sem önmaga?
Nem tudom, hogy van e értelme ennek a kérdésnek, de fotonból kétféle van, egy jobbos meg egy balos. Nem hívnám ezeket egymás antirészecskéjének A foton ugyanis cirkulárisan poláros.

De az, hogy párkeltéskor milyen részecskék keletkeznek a fotonokból, az az összeütköző fotonok energiájától függ
Igen, ezzel értek egyet.

Ilyen alapon lehet pl. a szigma-antiszigma hiperon pár is ugyanaz az anyag, mint az elektron-pozitron, vagy a proton-antiproton!
Igen, a foton egyik feléből képződő részecskék mind ugyanabból az anyagból épülnek fel. A foton másik feléből képződő részecskék pedig az antianyagpárok. Nem lehet antianyag az, ami ugyanabból az anyagból épül fel és csupán az energiájában különbözik mint pl az elektron és az antiproton: mindkettő negatív töltést és egyforma graviton-felet tartalmaz.

És akkor feltehetnénk azt a kérdést is, hogy az atomok miért éppen protonból és elektronból állnak, miért nem valamilyen hiperonból és elektronból vagy protonból?
Azért mert a hiperonok nem stabilak. Ezt már Darwin felfedezte: azok a fajok amelyek valamilyen oknál fogva idő előtt meghalnak vagy nem alkalmasak az életre, kihalnak. Az atomok elektronból és protonból állnak, sőt mint ismered az elképzelésemet, az atommagok is ELEKTRONBÓL és protonból állnak !!!!!!!!!!!

A fotonból keletkező részecskék közül csak kettő fajta stabil, mert a körben keringő gravitonok CSAK ezen a két energiánál záródnak körbe. Ha nem körpályát ír le a graviton hanem spirálisat, akkor természetesen a részecske nem stabil, nem marad stabilan egyhelyben hanem elspirálozik. A stabilitás azt jelenti, hogy ottmarad egyhelyben, ha egy protont leteszel valahova akkor az ottmarad, de benne c fénysebességgel kering a töltés a gravitonnal együtt, ennek ellenére nem megy sehova.
Ilyen spirális részecskenyomokat láthatsz a részecskegyorsítókban készített fotókon.

 

Problémák a relativitáselmélet körül

 

Vita 1,   Vita 2,   Vita 3,   Vita 4,         Alias rigó fórum:   OF   OF2   OF3     és       Tudomány cikkek archiv       SG   SG2       Szkept       Hypog       Csivar

Irj a vendégkönyvembe! János
janos@biochem.szote.u-szeged.hu


Vissza a Vita 1 oldalra Vissza Astrojan csillagászati képgyűjteményhez Tovább Vita 3 oldalra

Index Fórum   2016, 2015, 2014, 2013, 2012, 2011, 2010, 2009, 2008, 2007, 2006, 2005,         Reverz   2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011 2012
 
Albert Einstein fénysebességre vonatkozó elképzelése a semmi ágán ülő molyfingra emlékeztet. A Relativitáselmélet akkora hibával közelíti a gravitáció leírását amekkorát az összes többi tudományág együttesen sem volt képes produkálni. Kozmológia a nyomó gravitáció alapján. Sajnálatos, de teljesen másképp működik a világ mint amit a béna fizikusok elképzelődnek. A Világegyetem ciklusos. Nevetnem kellene de csak csikorog a fogam a semmiből keletkező, felfúvódó és gyorsulva táguló Világegyetem hülyeségtől.
 

www.000webhost.com